„A civileket és a szabad sajtót ellehetetlenítő törvény összeurópai ügy. Mai brüsszeli tárgyalásaimon azt fogom kérni, hogy a törvény elfogadása esetén az Európai Bizottság kérje az Európai Bíróságtól a végrehajtásának azonnali felfüggesztését” – számolt be a Facebookon Karácsony Gergely, aki levelet írt az ügyben Ursula von der Leyennek. Ebben arra kéri az Európai Bizottság elnökét, hogy az EB azonnal avatkozzon közbe, amint a magyar parlament elfogadja „a közélet átláthatóságáról” szóló fideszes törvényjavaslatot.
Karácsony csütörtökön Brüsszelbe utazik, ahol az Európai Bizottság több tagjával is találkozik, és ígérete szerint eljuttatja hozzájuk a hírt, hogy a magyar kormány milyen törvényt tervez elfogadni. A főpolgármester szerint ez az „elfogadhatatlan törvényjavaslat” nemcsak Magyarországra tartozik, hanem az egész Európai Unió ügye is. A levélben Karácsony úgy fogalmazott: „A törvényjavaslat – illeszkedve az elmúlt évek hazug kormányzati propagandájához – a külföldi támogatásból közéletet befolyásoló szervezetekre és azok vezetőire állapít meg szabályokat. Ezeknek célja nyilvánvalóan az, hogy ellehetetlenítse a független magyarországi nyilvánosság jelentős részét kitevő internetes portálokat, valamint a jogvédő és korrupcióellenes civil szervezeteket. Félő, hogy amennyiben az Európai Unió szervei nem lépnek fel jogi eszközökkel is példátlan gyorsasággal az elfogadásra kerülő törvénnyel szemben, akkor visszafordíthatatlan károsodást szenvednek el ezek a szervezetek, velük együtt pedig a demokrácia és a jogállam alapvető értékei is”.
„Ezzel Magyarország hátat fordítana az Európai Uniónak”
Több ponton is uniós jogot sérthet a kedd éjszaka benyújtott átláthatósági törvényjavaslat az általunk megkérdezett jogász szerint.
– A magyarországi független sajtó és civil szervezetek általános jellemzőire figyelemmel potenciálisan szinte minden, a kormányzati intézkedéseket bíráló civil szervezet, illetve a független online média több mint fele a törvény hatálya alá eshet – áll a főpolgármester levelében, amelyben ismerteti a tervezet főbb pontjait, illetve felhívja a figyelmet arra, hogy „a jegyzékre került szervezetek és azok vezetői részben megfélemlítési célú, represszív intézkedésekkel kell hogy szembe nézzenek: anélkül tartható házkutatás náluk, illetve anélkül készíthető tükörmásolat az informatikai eszközeikről, hogy bármilyen jogellenes cselekményt végeztek volna, továbbá mintegy személyes kellemetlenkedésként pénzmosási szempontból fokozott kockázatúnak minősülnek, illetve nyilvános vagyonnyilatkozatot kell tenniük. Ezen túlmenően a jegyzékre került szervezet külföldről csak egy később kijelölésre kerülő hatóság engedélyével fogadhat el bármilyen pénzeszközt, legyen az akár adomány, akár áru vagy szolgáltatás ellenértéke is”.
