Gyerekosztály nélkül, hivatalos kommunikációt mellőzve, a gyógyító funkciók fokozatos felszámolásával sodródik a végleges leépülés felé a kalocsai kórház. Ez az az intézmény, amely nemrég amiatt került a hírekbe, mert ott elláttak egy kisfiút, akit azonban tovább kellett vinni Bajára, ahol végül életét vesztette. Bagó Zoltán polgármesterrel beszéltünk erről, de arról is, hogyan lehet együtt dolgozni a helyi fideszes képviselőkkel.
– A kalocsai kórház az utóbbi időben sok figyelmet kapott, leginkább a gyerekosztály bezárásáról szóló hírek miatt. Mi a jelenlegi helyzet?
– Amikor a gyerekorvosok hiánya volt az ürügy a bezárásra, akkor kerestünk szakembereket. Találtunk is kettőt, a képviselő-testület egyhangúlag megszavazta, hogy az önkormányzat anyagilag támogassa a fizetésük kiegészítését, még a fideszesek is rábólintottak. A terv az volt, hogy állam adja a bért, mi pedig hozzáteszünk, hogy biztosan hozzánk jöjjenek, és itt is maradjanak. De ezek a felajánlások semmibe vesztek. Mire végigment a rendszeren, a döntés már megvolt: a kórházat lassan, de biztosan elsorvasztják. Ahogy sok más intézményből, a kalocsaiból is elfekvőt akarnak csinálni. Ezt persze ők nem így hívják, azt mondják, hogy a csökkenő beteglétszám és a betegbiztonság miatt „racionalizálják”. Valójában egyre inkább szociális ellátó intézménnyé alakítják, a műtéti, gyógyító funkciókat leépítik. A valós ok a finanszírozási problémák sora és hogy a betegeket a magánszektor felé irányítsák az állami ellátás rovására.
– Mit mondanak erről az önnel való egyeztetéseken?
– Hivatalos tájékoztatást nem kapok, a kórház részéről szinte semmiféle kommunikáció nem történik az önkormányzat felé. Amikor februárban először merült fel a gyerekosztály helyzete, kértem egy személyes, négyszemközti egyeztetést az akkor frissen kinevezett főigazgatótól. A találkozón nagy meglepetésemre részt vett több kormánypárti, volt vagy jelenlegi országgyűlési képviselő, egy számomra ismeretlen pesti ügyvéd, egy kommunikációs szakember és a megyei kórházigazgató is. Jeleztem, hogy ez a helyzet így tarthatatlan, de a tárgyalás végén gyakorlatilag egyértelművé tették: nem lesz gyerekosztály Kalocsán. Ezt a döntést akkor én ott nem fogadtam el, nem legitimáltam, és jeleztem, hogy nem adom a nevemet semmi ilyen megállapodáshoz. Ennek ellenére ezután ők ezzel ellentétesen kommunikáltak, még a helyreigazítási kérelmemre sem válaszoltak. Azóta sajnálatos módon a kórházzal való hivatalos kommunikáció teljesen megszűnt. A vezetők nem állnak szóba velem vagy a városházával, így hivatalosan nem is tudok információkat szerezni. Ez sajnos nem egyedi eset ez az országban. Az elmúlt egy évben az egészségügyi vezetés a helyi önkormányzatokat kizárja a hivatalos kommunikációból. Ez értelmetlen és rendkívül káros. Ostobaság és kicsinyeskedés, bizonyíték az eszköztelenségükre. Nem tudják, hogyan kezeljenek minket. Az információk tehát csak nem hivatalos csatornákon keresztül jutnak el hozzánk. Ott azonban bőségesen.
– Milyen lépéseket tud tenni ennek ellenére az önkormányzat, hogy helyben javuljon az egészségügy helyzete?
– Amikor polgármester lettem, saját hatáskörben felújítottuk a védőnők régi telephelyét, mert a kórház egész egyszerűen ki akarta rakni őket. Közösségi összefogással, városi pénzből új bútorokat szereztünk nekik, mert 50 éves pelenkázóasztalokat kellett használniuk. Székeket innen, a városházáról vittünk. A mentők helyzetén is segítettünk, hűtő-fűtő klímát vettünk nekik, hogy jobban érezzék magukat, pedig ez sem a mi feladatunk. Megoldottuk a háziorvosi körzetek helyettesítését, a fogorvosi ellátásban küzdünk. De kórházat építeni vagy osztályokat működtetni nem tudunk.
– A sajtóban nagy port kavart az eset, amikor egy kisfiú Bajára került Kalocsáról, de ott életét vesztette.
– Ez a sajnálatos eset hívta fel a figyelmet az egész rendszer problémáira. Tudomásom szerint egyébként Kalocsán az érintett gyermeket rendesen ellátták, de a szülőnek Bajára kellett tovább vinnie, előbb odaért így, mintha mentőt hívtak volna számára. Ez is rámutat arra, hogy nálunk nincsen már gyerekosztály, csak egy gyermekambulancia-szerű valami, amit viszont nem reklámoznak, nem informálják a lakosságot. Az ügyeleti pont nem Kalocsán, hanem Baján működik, ez városunk hátrányára válik. Félmegoldás.
– Hogyan viszonyul a képviselő-testület a városi ügyekhez, az ellenzéki polgármesterrel való együttműködéshez?
– A testület nagy része egy ideig szakmai alapú együttműködésre törekedett, egészen a Harcosok klubja első hivatalos rendezvényéig. 200 önkormányzati döntést 180-an egyhangúan fogadtak el, azaz a képviselők képesek voltak pártoktól függetlenül a város érdekeit nézni. Ez a szakmaibb hozzáállás egyfajta minimum-stabilitást biztosított, de az utóbbi hetekben, a rendezvény óta ez teljesen felborult. A fideszes képviselők elszigetelődtek, ügyek mentén sem hajlandóak együttműködni, az egyeztetéseken már részt sem vesznek.
– Egy éve adták át a Kalocsát Pakssal összekötő Duna-hidat. Beváltotta a hozzá fűzött reményeket?
– Büszke vagyok arra, hogy országgyűlési képviselőként a témát én hoztam be 2002-ben a parlamenti padsorok közé. 22 év kellett ahhoz, hogy megvalósuljon. Bár az építés költsége a tervezettnél jóval magasabb lett – a végső összeg körülbelül 96 milliárd forint –, a híd összeköti a Sárközt és a Kiskunságot a Dunántúllal, jelentősen javítva a közlekedést. Ugyanakkor a régióban megfigyelhető az elszívó hatás is: a környéken az elkerülő utak miatt a forgalom kihagyja azokat a településeket, ahol korábban megálltak az utazók. Ez gazdaságilag kihívás a kisebb településeknek. A Paks II. beruházás azonban – ami az egyik legnagyobb energetikai fejlesztés Európában – ellensúlyozza ezt, mert sok új munkahely és beruházás érkezhet majd vele a térségbe.
– Ha már szóba került az elvándorlás: milyen a helyzet Kalocsán a népesség és a fiatalok megtartása szempontjából?
– Sajnos ugyanolyan, mint az ország más részein. Kalocsa is kifogy és elöregszik. A lakosság körülbelül egynegyede nyugdíjas. A 2000-ben számolt 18 500 fős népesség mára 14 500-ra csökkent. A kivándorlás miatt egyre kevesebb fiatal marad a városban. Ez azonban nem városi, hanem kormányzati szintű probléma. Megoldásként átfogó egészségügyi, szociális, oktatási és lakhatási fejlesztésekre lenne szükségünk, amelyek együtt biztosítják a hasonló városok vonzerejét és életképességét.
– A KSH adatai szerint 2024 szeptemberében 9120 forintba került egy kiló őrölt paprika. Ez egyes számítások szerint azt jelenti, hogy elmúlt 35 évben körülbelül a 160-szorosára drágult a termék. Megéri még termelni a környékbelieknek, van felvevő piac?
– Múlt héten megint jártak itt kínai befektetők, akik fel akarják vásárolni a Kalocsai Fűszerpaprika Zrt.-t. Évek óta ez megy, állandóan jönnek, de a kalocsai paprika így, bármi áron nem eladó. Valóban különleges kincsünk, amit büszkén mondunk hungarikumnak. Többszáz éve termesztik, és amióta Amerikából idekerült, azóta a világ legjobbja. Ennek elsősorban az éghajlat és a termőföld az oka. Sajnálatos ugyanakkor, hogy a rendszerváltás óta a termőterületünk jelentősen csökkent. Korábban körülbelül 2000 hektáron termeltünk paprikát, ma már csak mintegy 90 hektáron folytatjuk ezt. Más területeken, például a Hajdúságban, Szerbiában olcsóbban és gazdaságosabban termelik ugyanazt a Kárpát-medencei paprikát. Mégis, a kalocsai minősége megőrizte a vezető helyét, hiszen színe és íze egyedülálló. Más országok – legyen az Marokkó, Mexikó, Spanyolország vagy akár Kína – bár egyre versenyképesebb termékeket hoznak ki, még mindig keverik a saját paprikájukat a miénkkel, hogy javítsák annak minőségét. A gasztroforradalom jót tett terméknek, hiszen ma már a minőségi különbségeket is sokkal tudatosabban figyelik a fogyasztók. Egyre nagyobb az igény a kimagasló minőségre.
– 2014-ben lépett ki a Fideszből. Utoljára európai parlamenti képviselőként dolgozott a pártban, de korábban volt országgyűlései képviselő is. Miért hagyta ott őket?
– 2013-ban döntöttem el, hogy 2014-ben nem indulok újra. Már akkor látszódott, hogy a Fidesz ki fog lépni az Európai Néppártból, és az is, hogy kezd kialakulni a NER. Én azonban nem ezt a rendszert építettem, hanem a polgári Magyarországot Gyurcsány Ferenc ellenében. Emlékszem a pillanatra is, amikor rájöttem, hogy nincs tovább: 2013. március 15-én esett le az a nagy hó. Pintér Sándor sms-t írt, hogy mindenki üljön át egy másik autóba. Strasbourgból hazafelé jövet ültem a kocsimban, minden országban tökéletesen kezelték az ítéletidőt. Magyarországra érve láttam, hogy semmi sem működik jól, az autósokat magukra hagyták. A saját két kezemmel és egy bolgár kamionossal kapartam ki egy idős, orosházi nyugdíjas házaspárt a hó fogságából. A bácsinál diabétesz injekció volt, nekünk kellett segíteni. Nagyon büszke vagyok rá, hogy 1995 óta volt Fidesz-tagkönyvem, és hogy dolgoztam a polgári Magyarországért. Arra azonban még büszkébb vagyok, hogy 2014-ben kiléptem.
