Rendhagyó módon a közjogi intézményeinket érintő kérdésekben kértem szót a parlamentben, ami szokatlan, ezzel is súlyt szeretnék adni mondanivalómnak, ami reményeim szerint abba a folyamatba illeszthető, hogy mielőtt visszatérjünk a jogállami működéshez – mondta Baka András köztársasági elnök napirend előtti felszólalásában a parlamentben hétfőn.
Mint mondta, két témában, az alkotmánybíróságot illetően és a legfőbb ügyész jelölése kapcsán kíván szólni.
Előbbi ügy kapcsán azt mondta, hogy nem tartja szerencsésnek, hogy az Alkotmánybíróság elnökének megválasztását törvény szabályozza, szerinte jobb lenne a 2011. előtti állapotot és a nemzetközi gyakorlatot visszaállítani, amely szerint a testület belső szabályzata szerint választja meg vezetőjét, ez a testület függetlenségét és működésének autonómiáját jobban erősítette volna. De nem akarta késleltetni a megválasztást, mert a folyamat rendben volt, ezért nem élt politikai vétóval.
Rátérve a legfőbb ügyész jelölésére azt mondta, a magyar ügyészség és a jogállam helyzetéről, jövőjéről szóló döntés ez, hozzátéve, hogy már a pártatlanság megalapozott kétsége is súlyos következménnyel jár. Baka András kifejtette, ügyészségre minden demokratikus jogállamnak szüksége van; olyan ügyészségre, amely szakmailag hiteles, intézményileg független, és amelynek pártatlanságában az állampolgárok megalapozottan bízhatnak. „Ma ez a bizalom nincs meg. A bizalmat helyre kell állítani” – fogalmazott az államfő. Azt mondta, az ügyészség társadalmi és szakmai megítélése mélypontra jutott. Ennek egyik alapvető oka az – mondta –, hogy az intézmény egyes tagjainak vélt vagy valóságos politikai kötődése hosszú időn keresztül kétséget ébresztett az ügyészség tényleges függetlenségével és működésével kapcsolatban. Az a közvélekedés, hogy bizonyos szint felett megakadt a büntető igazságszolgáltatás – tette hozzá. Közölte, ez a közvélekedés nem csupán a vezetést terheli, hanem kisugárzik az egész szervezetre, arra a több ezer ügyészre és ügyészségi dolgozóra, aki nap mint nap becsülettel és szakmai lelkiismerettel végzi munkáját.
Rivalizálás, belső hatalmi játszmák
Az ügyészség tekintélyének helyreállítása nem egyszerűen az ügyészség belügye. Az ügyészség állapota ma rendkívül rossz, még jelenlegi vezetői szerint is – mondta. A szervezeten belül, különösen a Legfőbb Ügyészségen és a Központi Nyomozó Főügyészségen példátlan, kívülről is látható „hihetetlen zavar” tapasztalható – tette hozzá. Baka András szerint az új legfőbb ügyész feladata az lesz, hogy világos szakmai követelményeket állítson, rendkívüli eltökéltséggel és határozottsággal biztosítsa a törvényes működés feltételeit, helyreállítsa a felelősség rendjét, és olyan intézményi kultúrát teremtsen, amelyben az ügyész számára a szakmai meggyőződés és a törvény az egyetlen igazodási pont. Fontos feladatnak nevezte emellett a Legfőbb Ügyészség és a Központi Nyomozó Főügyészség közötti szakmai kapcsolat rendezését is.
A testület megítélése mostanra rendkívül rossz lett, a szervezetet rivalizálás, belső hatalmi játszmák jellemzik – tette hozzá. Hangsúlyozta, hogy példátlanul széles konzultáció után választotta meg jelöltjét. Ez alapján úgy látja, hogy néhány kiemelt ügy tekintetében semmi sincs úgy, ahogy az kívülről látszik. Ezért óva intett attól, hogy látszólag egyértelmű álláspontok alapján alkossanak véleményt a legfőbb ügyész személyéről. „Eszközökben nem válogató, felelősséget másra hárító menekülés zajlik, amiről a külvilág nem tud, vagy félretájékoztatják” – fogalmazott. Több nyilvánosságot foglalkoztató ügyben számos, az ügyészséget érintő belső és külső vizsgálat folyik. Ezért jutottam arra a következtetésre, hogy a megújítás vezetőjét magából a szervezetből indokolt kiválasztani, jelesül a negyedik vonalából – mondta. Ezeket a viszonyokat alulról, kívülről, vagy külföldről nem lehet kinyomozni – fogalmazott. Olyan személyt keresett, akinek szakmai pályáját politikai kötődés nem terheli, aki belülről ismeri az ügyészség működését, a rendkívül összetett belső szabályozást, a kialakult gyakorlatokat és a szervezet emberi viszonyait – mondta. Nem a legfőbb ügyész fogja egyedül megújítani a szervezet, azt a teljes állomány tudja megtenni – tette hozzá.
Beszélt arról, hogy kulcsfeladat lesz a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és -védelmi Hivatal és az ügyészség együttműködése, amit megfélemlítés és részrehajlás nélkül kell végezniük. Az ügyészségen az elvesztett intézményi bizalmat visszaszerezni csak következetes munkával lehet, ehhez idő és hiteles működés kell – mondta, hangsúlyozva, hogy ez nem lesz könnyű és gyors. Azt kérte a képviselőktől, hogy a döntés meghozatalakor ne csupán egy személyről, hanem egy alapvető állami intézmény jövőjéről is gondolkodjanak. „Arról, hogy Magyarországon a törvény érvényesülése valóban a politikától független intézményekre épüljön. Arról, hogy az állam hatékonyan képes legyen fellépni a jogsértéssel szemben, bárki kövesse el azt. És arról, hogy ezt mindig a jog keretei között tegye. Ez az ügyészség alkotmányos feladata, ez az a mérce, amelynek meg kell felelnie” – fogalmazott Baka András.
Baka András délelőtt jelentette be legfőbb-ügyész jelöltjét Szathmáry Zoltán személyében. A Fidesz és KDNP jelezte, nem vesz részt a köztársasági elnök felszólalásán. A Mi Hazánk képviselői sem voltak bent a beszéd alatt.
Magyar Péter elmondja a frakció előzetes álláspontját
Ezt követően Magyar Péter miniszterelnök lépett a pulpitusra napirend előtti felszólalásra. Közben jöttek be az ellenzéki képviselők, a kormányfő meg is jegyezte, hogy más munkahelyen nem tehetnék meg, hogy nem járnak be dolgozni. Novák Előd, a Mi Hazánk részéről ekkor bekiabált, hogy megtiltották a házbizottságban, hogy kérdezzenek, ezért nem jöttek be eddig. Forsthoffer Ágnes házelnök erre megrótta, hogy ne kiabáljon be. Magyar Péter pedig a fideszes V. Németh Zsoltnak szólt oda, hogy ne a Pravdát, vagyis a Magyar Nemzetet olvassa munkaidőben. Erre a házelnök is felszólította aztán. Az ellenzéki politikus ugyanis látványosan, fel sem nézve nézte a lapokat. Magyar Péter felszólalásáról itt olvashat.
Toroczkai László (Mi Hazánk) Magyar Péter napirend előtti felszólalására reagálva megindokolta, hogy miért nem vettek részt Baka András beszédén. Egyrészt az volt a problémájuk, hogy nem reagálhattak volna rá, tehettek volna fel kérdést. Nagyon régi szokásjog, hogy nem egyeztet a köztársasági elnök a legfőbb ügyész jelöléséről a pártokkal – mondta erre reagálva Magyar Péter. Hozzátette, hogy ők is csak a frakcióülésük előtt hallották a nevet, és majd az ülés után elmondja a frakció előzetes álláspontját.
