A téli időszakban sem csökkent a migrációs nyomás, és az érkezők kivétel nélkül embercsempészek segítségével jutnak a határokhoz – jelentette ki a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója a közmédiában. Bakondi György azt mondta, már nem a migránsok választják meg, hogy hol kísérleteznek, hanem jól működő, rengeteg pénzzel rendelkező, komoly technikai hátterű és jelentős létszámot mozgató – egymással is harcban álló – bűnözői szervezetek próbálják megoldani ezeket az igényeket.
A balkáni útvonalon a magyar határra 24,5 ezer határsértő érkezett az idén eddig, és 230 embercsempész ellen indítottak büntetőeljárást. A magyar börtönökben 2500 embercsempészt tartanak fogva, őket a szabadságvesztés letöltése után kiutasítják az országból.
Bakondi György felhívta a figyelmet arra, hogy az utóbbi hetekben a korábbi útvonal – Észak-Macedónia-Szerbia-Magyarország – mellett egyre fontosabbá válik a Bosznia-Hercegovina-Horvátország-Szlovénia irány. Horvátország és Szlovénia is jelezte, hogy jelentősen nőtt a határsértők és az embercsempészek száma. A változás Bakondi György szerint nem elsősorban Horvátország schengeni csatlakozásának következménye, inkább annak lehet szerepe, hogy 2015 óta Magyarország komoly műszaki akadályrendszerrel, jogi határzárral és jelentős rendőri, határvadász – korábban katonai – erőkkel szilárd határőrizetet tart fenn, és az átjutás lehetősége nagyon beszűkült.
Bár az Európai Unión belül egyre erősebbé válnak azok a politikai vélemények – folytatta Bakondi György –, hogy a külső határokat őrizni kell, a nyilatkozatokat konkrét lépések egyelőre nem követték, és ezzel párhuzamosan az Európai Bíróság előtt Magyarországgal szemben eljárás folyik. Azt is mondta, hogy a határvédelmi feladatok finanszírozásában az Európai Unió nyolc éve nem – vagy csak egészen minimálisan – vesz részt. – Most ugyan hangsúlyozzák, hogy a külső határokat őrizni kell, ezért bizonyos technikai eszközöket finanszíroznának, de továbbra is lehetővé tennék, hogy tömegével az EU területére lépjenek ismeretlen identitású emberek, akik azután nem utasíthatók ki – fogalmazott a főtanácsadó.
Bakondi György leszögezte, ha a lakosságon belül a bevándorlók aránya eléri a 10 százalékot, akkor súlyos demográfiai, társadalmi, biztonsági, gazdasági, politikai következményekkel kell számolni. A magyar kormány álláspontja egyértelmű: nem a problémát kell Európába hozni, hanem ott kell kezelni, ahol keletkezik. Szavai szerint tömegek tartózkodnak Tunéziában és Líbiában arra várva, hogy jöjjön az embercsempészhajó, és el tudjanak indulni. Törökországban csaknem ötmillió illegális bevándorló él, a számuk most a földrengés miatt kialakult súlyos helyzetben talán még növekedhet is.
(MTI)
