Eddig több mint 21 300 embert akadályoztak meg idén abban, hogy illegálisan bejusson Magyarországra és 217 embercsempész ellen indult eljárás – mondta a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója szerda reggel a közszolgálati M1 csatornának nyilatkozva. Bakondi György tájékoztatása szerint az elfogottak száma alapján kijelenthető, hogy egyre többen próbálkoznak átjutni a határon; nőtt az úgynevezett balkáni migrációs útvonalon érkezők szám.
Bakondi György azt is hozzátette, a leginkább „leterhelt” a szerb-magyar-román hármashatár térsége. Főként szírek, afgánok, irániak és pakisztániak, de indiaiak is nagy számban jelennek meg ott. Kitért arra is, hogy a koronavírus-járvány első hulláma idején jelentősen csökkent a migráció, mert az érintett országok szigorú határőrizetet vezettek be. – Most viszont, miközben az Európai Unió polgárai általában nem utazhatnak, a zöldhatáron „tulajdonképpen kontroll nélkül” érkezhetnek a migránsok – tette hozzá.
A miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában kifejtette: a járvány miatt sokan elveszítették az állásukat Európában, ezért most nem áll meg az az érv, hogy a munkaerő miatt van szükség a migránsokra.
Szír embercsempészek ellen emeltek vádat Baján
Egy szintén szerdai MTI-hír szerint szír embercsempészek ellen emeltek vádat Baján. A Bács-Kiskun megyei megbízott főügyész tájékoztatása szerint bűnszervezetben elkövetett embercsempészés miatt a Bajai Járási Ügyészség vádat emelt öt szír férfival szemben. Gyugyi Csilla közölte: a vádlottak az elmúlt két évben egy hierarchikusan felépített, összehangoltan működő bűnözői csoport tagjaiként a szerb-magyar, illetve a horvát-magyar határt illegálisan átlépő migránsokat szállítottak Nyugat-Európába. A bűnszervezet több mint 60 migráns csempészésében működött közre, a bevándorlók úti célja Ausztria, Németország, Hollandia és Svédország volt.
A vádirat szerint a bűnszervezetet egy Németországban tartózkodási engedéllyel élő szír férfi hozta létre és irányította. A szervező adta a kapcsolattartáshoz használt mobiltelefonokat és sim-kártyákat, illetve többször előfutóként is kísérte a szállításokat, hogy elkerüljék a lebukást. A felderítés meghiúsítása érdekében a vádlottak folyamatosan cserélték a „munkatelefonokat”, illetve a szervező utasítása szerint rendszeresen törölték a telefonbeszélgetéseket és más kommunikációt. A migránsok a szállítások ellenértékét az úgynevezett Hawala-rendszerben fizették ki, eszerint a pénzt egy személynél helyezték el, akit a szervező is ismert. Amikor elérték a célországot, az embercsempészek egy videófelvétel megküldésével értesítették a „bankárt”, aki eljuttatta a pénzt a szervezőnek, amelyet ő elosztott a vádlottak között.
