A Balkánnal, valamint Közép-és Kelet Európa aktualitásaival foglalkozó neves angol nyelvű lap, a Balkan Insight elemzést közölt Ferenc pápa közelgő magyarországi látogatása kapcsán.
A cikk szerint olyan körülmények között kerül sor a pápai látogatásra, amikor Orbán Viktor egyre nagyobb politikai befolyást gyakorol az egyház felett, illetve fennáll a veszélye, hogy Ukrajna kapcsán a pápa békeüzenetét a miniszterelnök saját propagandacéljaira fogja felhasználni. Emlékeztet arra, hogy 2021-ben az Eucharisztikus Világkongresszus idején az Orbánról és a pápáról készült közös fotók meglehetősen feszült légkört sejttettek. Ferenc pápa az általa pontifikált misén hivatkozott is a hamis messianizmusra, amely az ellenfelek elhallgattatására törekszik, utalva a Fidesz médiapolitikájára 2010 óta.
A lap információi szerint az elmúlt közel két évben a kormány jelentős erőfeszítéseket tett arra, hogy jobb színben tüntesse fel magát a Szentszék előtt. Mint említik, Magyarország vatikáni nagykövete, Eduard von Habsburg diplomáciai érzéke és a magyar külügyminiszternél „mérsékeltebb” nyelvezete révén értek is el sikereket. A nagykövet állítólag magas rangú vatikáni alkalmazottak bizalmát nyerte el és jó kapcsolatot épített ki Richard Gallagher érsekkel, aki gyakorlatilag a Vatikán külügyminisztere. Ugyanakkor a Szentszék számos diplomáciai szereplője továbbra is óvatosságra int a magyar kormánnyal kapcsolatban.
Márpedig a személyes közbenjáráson kívül is a kormány igyekezett mindent megtenni, hogy közös alapokat találjon a Vatikánnal. Felhívta például a figyelmet családpolitikájára vagy a közel-keleti és afrikai üldözött keresztények támogatására. Végett vetett annak is, hogy az általa ellenőrzött sajtótermékekben a pápát sértő vagy őt negatív színben feltüntető cikkek jelenhessenek meg. Ehelyett most azt a narratívát közvetítik, hogy Európában csakis Orbán és Ferenc pápa állnak a béke oldalán. Ez a pápalátogatás legsebezhetőbb pontja, hiszen bár Magyarország hivatalosan elítélte az inváziót, Orbán magatartását szövetségesei és uniós partnerei oroszpártinak tartják. Nem véletlenül: gondoljunk csak arra, a magyar kormány rendszeresen támadja az uniós szankciókat, késlelteti Ukrajna NATO-partnerségének előrehaladását, vagy egészen a közelmúltig eltűrte az orosz kémbank működését. Ferenc pápa szintén tűzszünetet sürget Ukrajnában, amely mögött persze az emberi élet iránti aggodalom, nem pedig Orbán oroszpártisága áll.
A háború kitörése óta ez az első látogatás, amelyet a pápa egy Ukrajnával szomszédos országba tesz, épp ezért nagy jelentősége van, hogy a Magyarországon elmondott békeüzenete az általa kívánt célt éri-e el. A magyar kormánynak ugyanis más tervei lehetnek a békeüzenettel, azt saját propagandacéljaira használná fel. A lap figyelmeztet arra, hogy Ferenc pápa már több alkalommal túlságosan hiszékeny volt, amikor autoriter vezetőkkel találkozott, elég csak a Vatikánnak Kínával, Belarusszal vagy Azerbajdzsán, Kazahsztán vezetőivel fennálló kapcsolataira utalni. Mint a cikk írója megjegyzi, ilyenkor a tiszteletteljesség mázával fedik el az adott ország emberi jogi problémáit. Kiemeli, Magyarország a Türk Tanácson keresztül szoros kapcsolatot tart fenn ezekkel a közép-ázsiai diktatúrákkal és bizonyára tanulmányozza türk barátai játékszabályait.
