Egy garanciát tudok: azt, hogy még mindig itt vagyok és a Sziget megmentésén gondolkodok – erről beszélt Gerendai Károly üzletember a fővárosi pénzügyi bizottság keddi ülésén a rendezvény megmentésének mikéntjével kritikus frakciók – például Tisza és Fidesz – előtt. Mint a Magyar Hang elsőként megírta, a Szigetet folytatni kívánó Gerendai Károly azért fogadta el a főváros bizottság meghívását, hogy ismertesse a rendezvény gazdasági vetületeit, és hogy maga is jobban megértse, melyek a frakciók aggályai.
Mint több alkalommal is beszámoltunk róla, a Sziget megmentését papíron minden frakció támogatja, ám annak mikéntjéről már komoly viták alakultak ki. Karácsony Gergely a Sziget jelenlegi szervezői kérésének megfelelően felbontaná a főváros közterület-használatra vonatkozó szerződését a rendezőkkel. Ám ezzel több frakciónak is az a baja, hogy így az anyagi csőd szélén táncoló főváros feltétel nélkül lemondana arról a több mint 200 millió forintról, amit jövőre kapna a Szigettől – és ami a jelenlegi szerződés szerint akkor is járna Budapestnek, ha meg sem rendezik a fesztivált. Ám a főpolgármester azzal érvel, hogy ez az első lépés ahhoz, hogy egy új szervezővel új szerződést köthessen a főváros, ráadásul a rendezvény megtartása több pénzt hoz összességében Budapestnek az által, hogy kiemelt turisztikai célponttá teszi. Az ügyben Kiss Ambrus, a Főpolgármesteri Hivatal főigazgatója arról beszélt, hogy a közterület-használatra vonatkozó szerződés nem olyan, mint egy sima bérleti szerződés, ez egy hatósági eljárás eredménye. Ennek az a sajátossága, hogy amíg egy adott terület foglalt, addig nem lehet párhuzamosan mással szerződni. Vagyis csak a jelenlegi szerződés megszüntetése után lehetne új kérelmet beadni, hogy ki és mikor használná a területet. Ennek ellenére a dokumentum megszüntetésére vonatkozó főpolgármesteri javaslatot kétszer is leszavazta zárt ülésen az illetékes Tulajdonosi Bizottság.
Az ülés elején Baranyi Krisztina elnök bevezetőként arról beszélt, jelentős közéleti vita lett a szerződés felbontása körül, ám ezek zárt ülésen zajlottak, ezért is érezte fontosnak, hogy nyilvánosan is meg lehessen megtárgyalni a kérdést. Ezért azt kérte, hogy elsőként azokat a frakciók nyilvánuljanak meg, akiknek aggályaik vannak a kérdésben – főként annak tükrében, hogy a Sziget megmentése kapcsán Karácsony Gergely kedden egy újabb javaslatot adott be, erről itt írtunk.
Bujdosó Andrea, a Tisza frakcióvezetője arról beszélt, hogy nekik fontos érték a Sziget, „a legjobban mi szeretnénk megmenteni″. Nehezményezte, hogy kérték a két tulajdonosi bizottság ülésén, hogy legyen olyan konzultáció, ami most van, s amelyen a főpolgármester és a befektetők részt vesznek, de Karácsony Gergely ezt elutasította. Baranyi frakciótársa, Kovács Gergely pedig, aki tag a tulajdonosi bizottságban, egyik ülésen sem vett részt.
Baranyi azrról érdeklődött, hogy a Fidesznek, amely a Tisza mellett hozzájárult a nemleges döntéshez, vannak-e kérdései, de a kormánypártiak nem éltek ezzel. Baranyi utána kisebb vitába keveredett a tiszásokkal, mert Porcher Áronnak azt mondta, hiába voltak ott a tulajdonosi bizottságon, de „felelősséget nem váltak, mire Bujdosó azzal szólt vissza Baranyinak, hogy „mint önök” – utalva ismét Kovács hiányzására.
Gerendai Károly arról beszélt, a Sziget cég tulajdonosa egy Superstruct nevű cég, ez a cég eldöntötte, hogy nincs többet Sziget. Most arról kell szavazni a szerződés felbontásakor, hogy tudomásul veszik-e azt, hogy nem lesz Sziget. Ha nem lesz Sziget, ő nem tudja, hogy a fővárosnak lesz-e bevétele, ez jogi kérdés. Neki a jelenlegi céghez semmi köze. Azzal párhuzamosan kapott egy megkeresést, hogy ő maga átvegye-e a céget vagy a licencet, de ennek előfeltétele, hogy a külföldi cég le akarja zárni a kötelezettségeit. Ezért Gerendai alapított egy új céget, amely tervei szerint megvásárolja a Sziget Zrt.-t, ami az ő birtokába kerülne, de később további befektetőket is bevonna. Azért nem a meglévő szerződést akarja átvenni, mert azzal egy évre csak veszteséget venne át, ezzel pedig befektetők felé érvelni nem perspektivikus. Vagyis hogy lehessen befektetőket bevonni, kell, hogy legyen hosszabb távú elképzelés. 2-3 milliárd forintra van szükség, hogy esély legyen megszervezni a következő Szigetet. Reméli, hogy ezt nem kell mind elkölteni majd rá, de ennyi pénzt látni kéne, hogy érdemes legyen belefogni a szervezésbe.
A fideszes Szécsényi Dániel azt kérdezte, hogy a tulajdonoscsere a fesztivál mostani arculatára, minőségére lesz-e hatással, fognak-e érezni valamit ebből a fesztivál eddigi látogatói. Gerendai szerint szándékuk, hogy legyen minőségi változás, de azért nem mer kijelenteni semmit, mert jelenleg nem zajlik a fesztivál szervezése. Ő 25 évig aktívan részt vett a Sziget szervezésében, talán lehet arra emlékezni, akkor milyen pályán volt a Sziget. Voltak hibák, amik miatt az elmúlt években veszteséges lett a fesztivál, de világszerte egyre kevésbé járnak a fesztiválokra a fiatalok. Nem tudja garantáltan a megoldást, de a feladat annak megtalálása lenne, ami, persze, jelentős kockázat, 2-3 éves távlatban van lehetőség arra, hogy önfenntartó legyen a fesztivál. Milyen garanciák vannak? Szerinte valódi garanciák nincsenek, arra van garancia egyelőre, hogy Sziget nem lesz jövőre, ez ellen próbál tenni. Ráadásul lassan három hónapos késésben van a fesztivál szervezése, és ilyen helyzettel ő még sosem találkozott. Hogy ezt még le lehet-e dolgozni, nem tudja, lehet, hogy lekötik máshova magukat a fellépők, s azt sem tudja, hogy a szponzorok várnak-e a Szigetre. Nem fenyegetésből mondja, jelentette ki, de szerinte napok kérdése, hogy érdemes-e ezen gondolkodni még, minden nappal nő az anyagi kockázat, annál nehezebb lesz jegyeket eladni. „Egy garanciát tudok: hogy még mindig itt vagyok és ezen gondolkodok" – tette hozzá.
Gerendai Károly később arról is beszélt, hogy milyen haszna van a fővárosnak a Szigetből. Felidézte, hogy az első években ingyen kapták meg a fővárostól a Szigetet, sőt volt, hogy a Fővárosi Önkormányzat ezt anyagilag is támogatta, vagyis ha nem lett volna ez a pozitív hozzáállás, meg se tudott volna anno születni a rendezvény. Később, mikor nemzetközi szintre nőtte ki magát a rendezvény, már persze fizettek területhasználati díjat. Felhívta a figyelmet: a Sziget területe év közben nem áll jelentős használat alatt, a terület egy részének a parkosítását pedug a Sziget végezte el. Ráadásul a bérleti díjon kívül számos más csatornán jut bevételhez a Sziget amiatt, hogy profitálnak belőle a budapesti szolgáltatók, taxisok, hotelek, hostelek, vendéglátósok, stb. Szerinte az sem volt megszokott dolog, hogy a Sziget üzleti alapon volt képes működni, ezért is érezte furán magát, mikor azt láttam, hogy mindenki úgy tekint a dologra, hogy ez csak akkor érték, ha extra közterület-használati díjat is kaphat utána a főváros. Egyébként a Sziget állapota közterületként javult az elmúlt években, nagy gondot fektettek a helyreállításra. Felidézte azt is, hogy a GKI tanulmánya szerint milliárdokat hoz a rendezvény a turizmus fellendítése miatt. Ez világszinten is a top 10 fesztivál közül az egyik, látogatottságban és ismertségben, száz országból érkeznek látogatók, csak a hazai látogatók piacából nem is tudnának finanszírozni egy ekkora rendezvényt. Ugyanakkor tévhitnek nevezte azt is, hogy a fesztivál már csak a külföldieké lenne, 52 százalékban magyarok látogatják, a jegyek pedig azért drágák sokaknak, mert azt a piac határozza meg, ki kell hogy termeljék a technika és fellépők árát, miközben nemzetközi versenyben kell helyt állni. Szerinte a Sziget-jegyeket azzal érdemes összevetni, hogy mennyibe kerül egy átlagos koncert ára. Ráadásul a Sziget sokat fordít Budapest reklámozására is, hiszen azt próbálják hirdetni, hogy a nemzetközi fellépőket a magyar fővárosban nézzék meg a látogatók, ne egy másik országban. Jogilag nem lehet semmilyen lépést tenni a Sziget megszervezése érdekében, amíg nem bontják fel a jelenlegi közterület-használati szerződést. Egyébként az ingyenes Gyerek Sziget rendezvényt is továbbra is ebben a formában tervezik megtartani.
Kiss Ambrus, a Főpolgármesteri Hivatal főigazgatója azt mondta, hogy a Sziget alatt számításai szerint nő a főváros bevétele a tömegközlekedésből és a gyógyfürdőkből, ez becslésük alapján 100 milliós plusz bevételt hoz nekik ebben a pár napban, de a gazdaság egészében több tízmilliárd forintot jelent.
Gál József a Podmaniczky Mozgalomtól azt mondta, ők kérték, hogy a fiataloknak járjon kedvezmény a bérlet árából, és üdvözlik, hogy ez Karácsony előterjesztésébe bekerült. Lesz-e tényleg kedvezmény a fiataloknak? A Sziget 12 éves kor alatt ingyenes, ezen nem akarnak változtatni Kádár Tamás szerint. Sok éve van diákbérletük is mozgóáras rendszerben, ahogy közeledik a fesztivál, egyre drágább. Eddig volt ennek olyan peremfeltétele is, hogy 30 fős csoportokba kellett összeállni, de most ezt úgy gondolnák újra, hogy a BudapestGO-ba tennének olyan kedvezmény-lehetőséget, amit beválthatnának a Szigeten a fiatalok.
Bujdosó Andrea szerint senki nem gondolta, hogy ha van Sziget, az ne lenne jó, nem is ez a kérdés, hanem az, hogy ha nincs, akkor semmilyen bevétel sincs. Szerinte két ügyről van szó: az egyik, hogy van egy tulajdonos, akinek van szerződése és fizetési kötelezettsége 2026-ra akkor is, ha jövőre nem rendezik meg a Szigetet. A másik ügy, ha jól érti, hogy még nincs megállapodás arról, hogy Gerendai új cége megvegye-e a Sziget Zrt.-t.
– Nekünk, képviselőknek felelősségünk, hogy egy kötőerejű szerződésnek érvényt szerezzünk akkor is, ha szeretnénk, hogy legyen Sziget. Egy üzleti cégnél is van lelépti díj. Felhívta a figyelmet arra is, hogy augusztusban döntött az amerikai tulajdonos arról, hogy nem lesz Sziget, a főváros viszont októberben kapta meg a kérelmet, volt másfél hónapos lyuk a kettő között. Továbbá Bujdosó szerint támogathatná az állam is a projektet, mint a Forma1-et, amire Baranyi azt reagálta, hogy majd írnak az államnak levelet.
Gerendai azt válaszolta Bujdosónak, örül, ha az állam is belátja, hogy segítségre szorulna, de velük most nincs olyan szerződés, amely függővő tenné a megrendezést. Gerendai szeptember végén kezdett el a Sziget megmentéséről beszélni, utána adta be az amerikai cég a felbontó kérelmet. Itt az időtényezőbe azért vannak nagyon beszorulva, mert az egyik oldalról ők nem tudnak lépést tenni, amíg nem vette át a céget, de ha nem körvonalazódik a folytatás, nem tudja átvenni a céget. Ha önmagában venné csak át a céget, úgy, hogy nincs elképzelés, akkor a nyakába venné annak felelősségét is, hogy neki kéne felmondani az alkalmazottaknak. Szerinte esély sincs arra , hogy még egy hónapot várjanak az új megállapodás megtárgyalására.
Amint felbontják közös megegyezéssel a mostani szerződést, Kiss Ambrus szerint rögtön új esély nyílik új kérelem beadására. De rendkívüli ülést kell majd tartania a tulajdonosi bizottságnak, majd utána a Fővárosi Közgyűlésnek is. Kiss szerint a 2026-os évet nem fizette ki a Sziget, ezt április 20-ig kéne megkapnia normál esetben a fővárosnak.
Vas Imre bizottsági tag szerint, ha Gerendai a Sziget Zrt. céget venné meg, annak lenne jövőre szerződése. Elég lenne később 2027-re vonatkozó közterület-használati kérelmet beadni. Gerendai Károly szerint azt kell látni, hogy van egy eladó és egy vevő. Az eladónak és a vevőnek is van szándéka. Az eladó szándéka hogy vagy bezárja a céget vagy kipucolja, hogy kötelességektől mentes legyen, hiszen neki kéne garanciát vállalni a múltban megkötött szerződésekért. Ő nem szeretné magára húzni azt a problémát, hogy neki kelljen bezárni a céget, ha mégsincs Sziget. Gerendainak azért kedvezőbb az új szerződés, mert neki se kell a múltbeli kötelezettségekkel foglalkozni, és legalább azzal a kéréssel tud hozzájuk fordulni, hogy mérsékeljék a közterület-használati díjat.
Miért a Tiszának szurkol Gerendai Károly? – tette fel a kérdést a fideszes Szécsényi Dániel, majd visszatért a tárgyhoz, hogy a késlekedés veszélyezteti-e a külföldiek részvételét. Bujdosó is azt kérdezte, hogy jól érti-e, hogy megveszi-e a Sziget Zrt.-t, aminek jövőre van szerződése a közterület-használatra, ami opcionálisan öt évre is meghosszabbítható lenne. Más kérdés, hogy fordul-e az önkormányzathoz azért, hogy legyen-e hosszabb távon kapjon kedvezményt a Sziget. Hogy önök hogy egyeznek meg a mostani tulajdonossal, az az önök ügye – jegyezte meg Gerendainak.
Gerendai azt mondta, itt az eladó feltételrendszere, hogy ki akar lépni a jelenlegi kötelezettségből.
– Befektetői logika szerint egyszerűbb hosszabb távra most partnereket bevonni, mint azt mondani nekik, hogy egy év múlva majd mindent újra kell tárgyalni – mondta Gerendai, aki szerint mind a fellépők, mind a közönség miatt veszélyes a csúszás, de az is kockázat, ha a fiatalok másik eseményre vesznek jegyet. A Sziget nemzetközi sikerének titka az volt anno, hogy 26 országban képviselői hálózatot építettek ki . És hogy mi lesz, ha kevesebb alkohol fogy? Kádár Tamás azt mondta, ők is látják, hogy csökkent az alkoholfogyasztás, ami örömteli. Ez az árbevételükre nincs hatással.
Kiss Ambrus szerint, ha Gerendaiék megveszik a céget, egy évük van garantáltan, de abba nem tudná beletenni, hogy a diákoknak legyen 50 százalék kedvezményük. A plusz opcionális 5 év nem olyan, mint egy polgári szerződés, ez hatósági ügy, ezt is meg kell szavaznia a közgyűlésnek. De ha jól érti, az új Sziget kiszámíthatóságot szeretne abban, hogy van 10 éve használni a Hajógyári-szigetet. Gerendai szerint semmire sincs 100 százalékos garancia, de felelőtlenség lenne azt ígérni, hogy ha lenne új szerződés, minden más is megoldódik. Végül a bizottság nem szavazta meg a főpolgármester javaslatát, mert a Fidesz és a Tisza tartózkodott, vagyis Baranyi szerint jövőre nem lesz Sziget.
Sziget megmentése: Gerendai Károly egyeztet a fővárosi frakciókkal
Baranyi Krisztina hívta őt meg az általa vezetett bizottság ülésére, és az üzletember tervezi is a részvételt.
