Az Alkotmánybíróság egyhangúlag elutasította a Fővárosi Törvényszék azon indítványát, amely szerint a Budapestre kirótt szolidaritási hozzájárulás nagysága már az Alaptörvénybe ütközik.
Karácsony Gergely főpolgármester 2023 áprilisában jelentette be, hogy megtagadja a túlzott mértékű szolidaritási hozzájárulás befizetését az államkasszába. Ősszel hivatali hatalommal való visszaélésnek nevezte, hogy a Magyar Államkincstár 5,6 milliárdot inkasszózott a fővárostól, de az intézkedést 2023 végén a Kúria megerősítette – idézi föl a Hvg.hu.
Tavasszal aztán az ÁSZ jelentse megerősítette azt a korábbi feltételezést, hogy „ma Budapest finanszírozza az államot, és nem fordítva”, vagyis tény, hogy Budapest az állam nettó befizetője. A fővárosi önkormányzat pert indított az állammal szemben, és az azt tárgyaló bíróság fordult az Alkotmánybírósághoz. A Fővárosi Törvényszék tanácsa szerint ugyanis az Alaptörvénybe ütközik az államháztartási törvénynek az a pontja, amely megengedi, hogy az Államkincstár kamatostul szedje be az önkormányzatoktól a be nem fizetett szolidaritási hozzájárulást, az annak kiszámítását szolgáló képlet pedig a helyi önkormányzatok Magyarországon törvénnyel kihirdetett Európai Chartájával ellentétes.
A törvényszék azt írta az Ab-nek: „a bíróság határozott meggyőződése, hogy a szolidaritási hozzájárulás mértéke a felperesre [azaz Budapestre] vonatkozóan egyedileg, abszolút értéken konfiskáló, sőt kifejezetten elkobzó jellegű”. Nem áll arányban a jogszabályban meghatározott feladatai ellátásával. Varga Mihály pénzügyminiszter ezzel szemben úgy érvelt, hogy „a szolidaritási hozzájárulás fizetésére kötelezett önkormányzatok az országos átlagnál lényegesen kedvezőbb anyagi helyzetben vannak, ezért a kötelező feladatok ellátásának veszélyeztetése nem merülhet fel”. A nemteljesítés köztartozásnak minősül, és azt az állami adóhatóság adók módjára hajtja be.
Az Alkotmánybíróság, írja a Hvg.hu szerzője, Domány András, az Alaptörvényben előírt 90 napos határidőt túllépve, 236 nap után döntött. Az elutasító határozat indoklása, amely többször hivatkozik a pénzügyminiszter véleményére, a Helyi Önkormányzatok Európai Chartájából azt idézi, hogy „a helyi önkormányzatok pénzügyi forrásai nem függetleníthetőek a nemzeti gazdaságpolitika által meghatározott keretektől”. Ugyanakkor az Ab nem tartja feladatának azt vizsgálni, hogy „a törvényhozás által biztosított bevételi források megfelelően biztosítják-e a feladatok ellátásának gazdasági feltételeit”.
A Számvevőszék jelentéséből az Alkotmánybíróság azt a következtetést vonta le, hogy „bár a felperes (a Fővárosi Önkormányzat) költségvetési helyzete az ÁSZ szerint pénzügyileg fenntarthatatlan, 2023-ra nézve nem volt kimutatható a nettó befizetői pozíciónak és az előbbi helyzetnek az ok-okozati összefüggése a költségvetés struktúráját tekintve, jóllehet az utóbbi években a költségvetési gazdálkodása egyre inkább elnehezült, miközben a szolidaritási hozzájárulás progresszívan emelkedett”. A szolidaritási hozzájárulás, amikor nettó befizetővé tesz egy helyi önkormányzatot, akkor kerülhet összeütközésbe a Chartában, illetve az Alaptörvényben biztosított önkormányzati pénzügyi autonómiával, amikor „az Alkotmánybíróság eszköztárával is mérhetővé válik a finanszírozási rendszer súlyos aránytalansága’, de nem csak egy évet kell nézni.
Frissítés: reagált a főváros.