Mire a bíró dönthetett volna a felbecsülhetetlen értékű főúri gyűjtemény ügyében az Esterházy Magánalapítvány és az állam között, egy törvénymódosítás mindent felülírt.
Meglepő fordulat következett be az Esterházy-kincsek
ügyében. Európa egyik leggazdagabb, viszonylagos épségben megőrzött – egyebek
mellett ötvösművekből, drágakövekből, öltözékekből, díszfegyverekből és
bútorokból álló – főúri gyűjteményének tulajdonjoga volt a kérdés abban a
perben, amelyet az Esterházy Magánalapítvány (Esterházy Privatstiftung)
indított a magyar állammal szemben. S bár az ügyben eljáró bíró előzetesen
március 8-ra döntést ígért, a pénteki ítélethirdetésen felfüggesztette a
tárgyalást. Mindezt azzal a február 25-i törvénymódosítással indokolta, amely hatályon
kívül helyezte azt a 2013-as rendeletet, amely szerint a műkincsek
visszaigénylése során nem az igénylőnek, hanem az államnak kell minden kétséget
kizáróan bizonyítania a tulajdonjogát.
Az időzítés érdekessége, hogy az Esterházy-kincsek ügyében már tavaly év végén is mindenki ítéletre számított, ám a bíró újabb és újabb tárgyalási napokat iktatott be. Három nappal a legutóbbi, február 22-i tárgyalás után pedig nyilvánosságra hozták azt a törvénymódosítást, amely alapjaiban változtatta meg a jogi folyamat végkimenetelét.
A döntésnél talán már csak az ítélethozatal körülményei voltak meglepőbbek. Az eseményre kijelölt szoba ajtaján arról tájékoztatták a szép számban összegyűlt újságírókat és érdeklődőket, hogy a bíró egy emelettel feljebb hirdeti ki döntését, ahol azonban még fél órával a kijelölt kezdés után sem történt semmi. Már épp kezdett gyanússá válni a dolog, amikor kiderült, hogy az ítélethozatalra az épület egy egészen más pontján került sor, így arról a teljes hazai sajtó – beleértve az MTI munkatársát is – lemaradt sajnos.
Kincs, ami nincs - Hol vannak az Esterházy család műtárgyai? | Magyar Hang
Bíróság dönt a főúri gyűjtemény sorsáról, melyet a magyar állam a kommunista rezsimek törvényeire hivatkozva igyekszik magánál tartani.
A Magyar Hang kérdésére az Esterházy Magánalapítvány úgy
fogalmazott, hogy nem várt fordulat történt a pénteki tárgyaláson. „A bíró
szerint a restitúciós eljárás előkérdés a perben, így előbb ott kell, hogy
döntés szülessen. A kincsek sorsának bírósági rendezése így beláthatatlan
időtávolságba kerülhet. Ez sem az érintetteknek, sem a nagyközönségnek és a
múzeumi szakmának sem jó. Az Esterházy Privatstiftung megerősíti az álláspontját,
hogy a továbbiakban is tárgyalásra törekszik.”
Az említett restitúció egy közigazgatási eljárás kérdése. A
magánalapítvány jóval a jelenleg félbeszakadt per kezdete előtt felkereste a
magyar államot, érdemi választ azonban évekig nem kapott. A Lázár Jánostól, a
Miniszterelnökséget korábban vezető minisztertől származó 2013-as törvény
kimondta, hogy a műkincsek visszaigénylése esetén az államnak kell minden
kétséget kizáróan bizonyítania a tulajdonjogot. Ennek ellenére az állam
indoklás nélkül elutasította az alapítvány igényét, így a szervezet a
Közigazgatási és Munkaügyi Bírósághoz fordult a határozat bírósági
felülvizsgálata érdekében, amelyet a bíróság elutasított. A Fővárosi
Törvényszék 2018 februárjában azonban a Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság
elsőfokú döntését hatályon kívül helyezte, és a per folytatását, valamint újabb
határozat hozatalát rendelte el. Ez az eljárás jelenleg is folyamatban van. Így
a 2016-ban indított per bírája hiába hivatkozott arra, hogy előbb e másik ügyben
szülessen döntés, ha ott egyelőre még tárgyalásra sem került sor.
A most felfüggesztett per kiváltó oka pedig az a 2016-os döntés volt, amely szerint az Esterházy-kincseknek az Iparművészeti Múzeumból (IMM) a fertődi Esterházy-kastélyba kell kerülniük. Orbán Viktor miniszterelnök 2013-ban egy Fertődre kihelyezett kormányülésen fogalmazta meg először kívánságát, hogy az Esterházy-kincseket az Esterházy-kastélyban látná szívesen.
A terv fölzúdulást keltett, az IMM akkori igazgatója, Takács Imre lemondott posztjáról, a Magyar Tudományos Akadémia Művészet-történeti Tudományos Bizottsága pedig állásfoglalásban tiltakozott a költöztetés ellen. Mint írták, a gyűjtemény biztonságos tárolása és szakmai kontrollja csak az IMM-ben garantált; majd felhívták a figyelmet rá, hogy a kincsek legnagyobb része sosem tartozott a fertődi Esterházy-kastély berendezéséhez, és nem kapcsolódnak a kastélyt építtető Esterházy Fényes Miklós személyéhez. Ennek ellenére 2014-ben létrejött a fertődi kastélyegyüttest felügyelő Eszterháza Kulturális, Kutató- és Fesztiválközpont, 2016 decemberében pedig megkezdődött a gyűjtemény költöztetése. A szállításokat még az sem befolyásolta, hogy a fertődi kastély felújítása nem fejeződött be, a félkész terek pedig alkalmatlanok voltak a kincstár különösen érzékeny darabjainak biztonságos tárolására.
Kincseink bedobozolva: bizonytalan az Iparművészeti Múzeum gyűjteményének helyzete | Magyar Hang
Az Iparművészeti Múzeum 2017 őszén zárt be felújítás miatt, de a költözésre váró gyűjtemény helyzete még mindig bizonytalan.
A XVII. századtól gyarapodó kincstárat, hazánk egyetlen viszonylag épségben megmaradt főúri gyűjteményét, miután azt Fraknó várából a Tanácsköztársaság alatt Budapestre hurcolták, Esterházy Miklós herceg utódja, Esterházy Pál 1923-ban az IMM-ben helyezte letétbe. 1949-ben a családot másodszor is megfosztották a műtárgyegyüttestől, a szakmai felügyeletet azonban ezt követően is a múzeum látta el, a világháború alatt igen nagy károkat szenvedett gyűjtemény darabjait az intézmény szakemberei évtizedeses munkával állították helyre.
A gyűjtemény tulajdonjogának alapját az 1923-as, Klebelsberg
Kuno vallás- és közoktatásügyi miniszter által ellenjegyzett letéti szerződés
adja. Az ebben vállalt állami garanciákat az alapítvány álláspontja szerint a
későbbi rezsimek nem írhatták volna felül. A magyar állam azonban éppen erre
apellál: különös módon a Tanácsköztársaság, a Rákosi- és a Kádár-rendszer
kisajátításai alapján tartanák állami tulajdonban az Esterházy-kincseket.
A február 25-i törvénymódosítás és a most felfüggesztett per
azonban arra utalnak, hogy nem lesz már szükség a kommunista rezsimek
törvényeire való hivatkozásra, a kincsek anélkül is állami tulajdonban maradnak.
Legyenek akárhol is az országban.
Az ügy legpikánsabb része ugyanis éppen ez: a gyűjtemény lelőhelyének kérdése. Amikor 2016 decemberében útnak indították a műkincsek egy csoportját Fertődre, a közel háromszázból mintegy hetven kikerült a múzeum leltári rendszeréből. Csakhogy az IMM a Magyra Hang kérdésére ezt követően azt válaszolta, hogy a múzeumban egyáltalán nem találhatók a letétbe helyezett Esterházy-kincsek. Eszerint tehát valahol máshol kell keresnünk azokat, minthogy Fertődön is csupán hetven darab található. Több múzeumi forrás azonban arról tájékoztatott bennünket, hogy a gyűjtemény zöme, a múzeum vezetőségének állításával szemben még mindig az Üllői úti épületében van, dobozokban várja a sorsát, vagy már raktárba szállították a múzeum felújítása miatt.
