Bencsik Gábor: Ekkora győzelem után eljött az ideje a gesztusoknak

Bencsik Gábor: Ekkora győzelem után eljött az ideje a gesztusoknak

Bencsik Gábor (Képernyőfelvétel: Telex)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

„Nem jó, ha a szekértáborok ennyire egymásnak feszülnek. Én elkötelezett Fidesz-szimpatizáns vagyok, de ekkora győzelem után eljött az ideje a valódi gesztusoknak. Egy ország, egy nép vagyunk, muszáj megtaláljuk a hangot egymással – mondta a Telexnek nyilatkozva Bencsik Gábor, a Magyar Krónika főmunkatársa, korábbi főszerkesztője.

Bencsik nemrég azzal került a NER-es és független sajtó fókuszába, hogy Facebook-oldalán megjegyezte: a negyedik kétharmados Fidesz-győzelem után már ki kell mondani, hogy a közmédia kormánypárti elfogultsága tarthatatlan. „Egyszerűen képtelenség, hogy ellenzéki politikusok gyakorlatilag a lábukat nem tehetik be oda, a hírmagyarázók és kommentátorok kizárólag a kormánypártok oldaláról érkeznek, a hírműsorokban hírként olvasnak föl hosszú kormánypárti publicisztikákat” – írta Bencsik Gábor.

Bejegyzését Orbán Gáspár, a miniszterelnök fia is lájkolta, a kritizált közmédia viszont ellentámadásba lendült- és sorosozva, kommunistázva támadta a kormánybarát újságírót. A Média1 pedig megemlékezett róla, hogy Bencsik András 1998-ban holokauszttagadó videókazettákat árusított, ezért kellett távoznia a Magyar Újságírók Országos Szövetségének (MÚOSZ) főtitkári pozíciójából is.

A Telexnek nyilatkozva Bencsik erről azt mondta, meglepték a heves reakciók: előbb könnyedén vette a támadásokat, később mégis megviselték az ellenségesnek érzett reakciók – de hát az élet mindig megy tovább. Az újságíró azt is hozzátette, hogy „becsszóra” senkivel nem konzultált megszólalása előtt – ez saját ötlete volt. És úgy érzi, általános igény is, hogy közös hangot kell keresni az ellentétes politikai táborok között.

Szerinte elfogultságok szövik át a magyar értelmiségi létet: a kormánypárti újságírók nem félelemből, hanem meggyőződésből hallgatják el az Orbán-kabinet rossz lépéseit. Attól tartanak ugyanis, hogy a kritikával a saját térfelüket gyengítenék, ők pedig nem akarnak sanszot és teret adni az ellenzéknek.

Bencsik Gábor ugyanakkor rossznak tartja ezt az elfogultságot: még a megalkuvásnál is rosszabbnak, mert „a megalkuvással mindig lehet játszani”, meg lehet fizetni, el lehet csábítani. Úgy látja, az újabb kétharmados Fidesz-győzelem után érdemes lenne ajtókat és ablakokat nyitni a közmédiában az ellenzéki megszólalók fel. Elkezdődött valamiféle oldódás, ám közben ránk szakad az ég, a világ olyan zűrzavarba keveredett, amire nem is gondoltunk volna – mondta az orosz-ukrán háborúra és annak európai következményeire utalva Bencsik.