Az Országgyűlés elé kerül kedden a pedagógusok új életpályájáról szóló törvénytervezet, amely miatt hónapok óta tartanak időnként erőszakba fulladó tüntetéseket a tanárok, diákok, szülők és támogatóik. Volt, hogy kordonbontásba és könnygázas oszlatásba torkollt a diákok tüntetése a Karmelita kolostor előtt, a rendőrök több tüntetőt be is vittek. Legutóbb hétfőn, azaz a június 5-i pedagógusnapon követelték a státusztörvény-tervezet visszavonását mintegy ezren a Belügyminisztériumnál.
A kormány a tanárok bérének emelésére hivatkozva március 2-án tette közzé társadalmi egyeztetésre a bosszútörvényként elhíresült tervezetet, amellyel megszüntetnék a pedagógusok közalkalmazotti jogviszonyát és egy új jogállás alá, az úgynevezett köznevelési foglalkoztatotti jogviszony alá rendelnék őket. A Belügyminisztérium az MTI-nek eljuttatott keddi közleményében azt állítja, hogy a törvénytervezet előkészítése során hosszú és átfogó egyeztetés történt. A tárca szerint összesen húsz alkalommal egyeztettek a szakmai és az érdekképviseleti szervezetekkel és az országgyűlési ellenzéki pártokkal is, és az egyeztetések során beérkezett érdemi javaslatok jelentős részét befogadták. Ennek ellenére a szakszervezetek állítják, a törvénytervezet még mindig messze van attól, hogy elfogadható legyen a pedagógusok számára.
„A törvényjavaslat megalapozza a pedagógusok társadalmi, szakmai megbecsülését, további jelentős béremelését” – írják a közleményben. A magyar oktatás egyik legkritikusabb pontja 2023-ban a tanárok alacsony fizetése. A kormány 2023. januárjától tíz százalékos béremelést előlegezett meg, majd a belügy Brüsszelre mutogat, mondván: akkor tudnak a tanároknak érdemi emelést adni, hogy Magyarország megkapja a „hazánknak jogosan járó uniós forrásokat”. A kormány célja az, hogy 2025 januárjára a pedagógusok átlagbére elérje a diplomás átlagbér 80 százalékát.
A törvényjavaslat elfogadásával létrejön a teljesítményalapú bérezési rendszer. Erről a tárca azt írja: aki eredményesebben tanít, többet foglalkozik a lemaradó gyerekek felzárkózásával, a tehetségesek versenyre felkészítésével, aki innovatívabb, aki tanórán kívüli programot szervez, magasabb jövedelmet fog elérni. Jubileumi jutalomban korábban csak közalkalmazottak részesülhettek, a törvényjavaslat elfogadása esetén ezt valamennyi pedagógus megkapja, függetlenül attól, hogy korábban állami, egyházi vagy magániskolában tanított. A pedagógusok alapszabadsága 46 napról 50 napra emelkedik, melyből az igazgató legfeljebb 15 nappal rendelkezhet – áll a közleményben.
Arra is kitérnek, hogy a pedagógusok közszolgálatot látnak el, gyermekeink oktatása, nevelése a hivatásuk. A köznevelési foglalkoztatott jogviszony bevezetésére tett javaslat ezt teszi egyértelművé, amikor nagyobb társadalmi, szakmai és anyagi megbecsülést garantál a tanárok számára – írták.
Elfogadása esetén az új törvény csak arra az esetre engedi a tanév legfeljebb egy hónappal történő meghosszabbítását, amennyiben a tanév közben merül fel valamilyen el nem hárítható ok, ami miatt a tanítás országosan ellehetetlenül, és ebből következően nem valósul meg a 180 tanítási nap. A pótlást eddig hétvégénként kellett megszervezni, az új szabályozás tervezete mindenkinek kedvezőbb – állítják.
Hangsúlyozták: a pedagógus eddig is kötelezhető volt más intézményben történő tanításra. A javaslat szerint ennek alkalmazására csak az adott járáson belül, illetve meghatározott élethelyzetekben csak a pedagógus hozzájárulásával kerülhet sor.
„Tanítani jó, tanítani menő, le a diktatúrával!” – ismét tüntettek az oktatásért
Néhány tiltakozó a rendezvény vége után továbbment a Parlament felé, közülük többeket igazoltattak.
Az új bérstruktúrának köszönhetően vagy az éves teljesítményértékelés során a munkáltató az ezzel járó többletterhet anyagilag is elismerheti, a munkába járás költségeit pedig megtéríti. Jelenleg a Munka törvénykönyve rendelkezik a munkavállalók, így a pedagógusok ellenőrzésére vonatkozó szabályokról. – A tanárok magánélete sérthetetlen, a munkáltatótól kapott laptopok, táblagépek tanítással, neveléssel összefüggő tartalmába azonban a munkáltató betekinthet. Ez így van minden munkahelyen. A fegyelmi eljárás intézményének visszaemelésére vonatkozó javaslat a pedagógusokat védi. Jelenleg ugyanis nincs lehetőség közbenső lépésre, az elbocsátás az egyetlen jogkövetkezmény súlyos jogsértés esetén – közölték. Ez tehát azt jelenti, hogyha elfogadják a törvénytervezetet, akkor a fenntartó belenézhet a tanárok munkahelyi számítógépébe, táblagépébe, de akár telefonjába is.
A pártok közül a Fidesz máris reagált, és közölte: a kormánypártok egyetértenek azzal, hogy a pedagógusok bérét jelentősen emelni kell, ezért fontos az Országgyűlés elé kerülő, ezt megalapozó, új pedagógus életpálya törvényjavaslat. (…) Szégyen, hogy a magyar baloldal európai parlamenti képviselői mindent megtesznek azért, hogy Magyarország ne kapja meg az uniós forrásokat”.
Az ellenzéki Momentum szerint a státusztörvény benyújtásával feláldozzuk a magyar jövőt, a „hóhér Pintér Sándor”. Emlékeztetnek arra, hogy korábban közel 5 ezer tanár jelezte, hogy azonnal beadja a felmondását, „ha elfogadják a pedagógusokat szinte rabszolgasorba taszító bosszútörvényt.” Mivel a törvényjavaslat még nincs elfogadva és 3 hét van a szavazásig, ezért Tóth Endre, a Momentum országgyűlési képviselője és oktatáspolitikusa mindenkit arra biztat, hogy újult erővel tiltakozzon ellene: „Ne legyen kétségünk meg fogják szavazni. De fizessék meg az árát ennek az aljasságnak. Tudja meg mindenki – a Fidesz szavazók is –, hogy a dicsőséges nagyurakat nem érdekli, hogy lesz-e ki tanítsa a gyerekedet. Legyen kellemetlen nekik kimenni az utcára, hadd húzza be fülét-farkát az a 135 bátor ember, aki megszavazni készül mások nyomorát!” – teszi hozzá bejegyzése végén a Momentum politikusa.
