A jobboldali értelmiségi holdudvarból kapott kemény kritikát az a rendeletmódosító, amely szerint a jövőben nem indulna képzés társadalmi nemek tanulmánya szakon.
A jövőben nem indulhat képzés társadalmi nemek tanulmánya szakon – ezt a kitételt is tartalmazza az a rendeletmódosító előterjesztés, amelynek véleményezésére a nyári szabadságolások idején mindössze 24 órát kaptak az egyetemek – adta hírül a a Hvg.hu. A jogszabálymódosítás tervezetét az Emberei Erőforrások Minisztériuma és az igazságügyi tárca jegyzi.
A módosítás mindössze két magyar egyetemet érint, genderszakon ugyanis mesterképzés csak az ELTE-n, illetve a CEU-n van. Utóbbinál a rendelet a magyar diplomát adó képzésre vonatkozik, az amerikaira nem. Amennyiben ilyen tartalommal lép hatályba a rendeletmódosítás, úgy Magyarországon magyar diplomát nem lehet majd szerezni a társadalmi nemek tudományából.
A „gender studies” képzés már jó ideje szálka a kormány szemében – húzza alá a hvg.hu szerzője. Először a KDNP ifjúsági szervezetének elnöke írt nyílt levelet tavaly februárban az ELTE rektorának ebben a témában. Nacsa Lőrinc ebben azt fejtegette, hogy a képzés luxus, felesleges és romboló. Később Rétvári Bence, az Emmi államtitkára azt fejtegette a genderszakkal kapcsolatban, hogy szerinte az egyetemi szakoknak tudományos alapokra kell támaszkodniuk. Rétvári úgy fogalmazott, hogy a gender – a marxizmus-leninizmushoz hasonlóan – inkább nevezhető ideológiának, mint tudománynak, így kétséges, eléri-e az egyetemi oktatási szintet. A szak tartalma szemben áll mindazzal, amit a kormány értékvilága az emberről vall – jelentette ki az államtitkár.
Bencsik Gábor, a Magyar Krónika főszerkesztője, „Ne legyen igaz a hír” címmel fejtette ki ellenvéleményét a tervezett kormányzati intézkedéssel szemben – Facebook-oldalán.
Az „érted haragszom nem ellened” típusú kritikát akként vezeti be Bencsik, hogy „most eljött a pillanat, hogy a kormány politikáját támogató nemzeti keresztény konzervatív értelmiségiek megvédjék a kormányt saját rossz döntésétől”. Bencsik úgy gondolja, hogy „egy egyetemmel, különösen húsba vágó kérdésekben nem szokás huszonnégy órás határidővel levelezni. Ez egyszerűen sértés, vagy ami még rosszabb, hatalmi arrogancia”. Bencsik a lehetetlennel próbálkozik, megkísérli elmagyarázni a kormányzati fontos embereknek, hogy „alapvető tájékozatlansággal” nyúltak a témához.
„A gendertudomány ugyanis nem az, amit felületes újságírók írnak róla. Nem túltolt feminizmus, nem a család szétverése, nem kisgyerekek nemváltásának támogatása, nem tetszés szerinti biológiai nemek konstruálása. Hanem annak vizsgálata, hogy a biológiai nem miként jelenik meg a társadalomban. Márpedig megjelenik. És ennek ezer vonatkozása van. És ha ezeket nem ismerjük, hogyan akarjuk elérni például azt, hogy a társadalom visszanyerje a reprodukciós képességét? Hogyan akarjuk megtalálni az eszközöket ahhoz, hogy a férfiak és a nők újra szeressék a gyerekeket?
A gendertudományokat az egész világon kutatják és oktatják. Ezekben a szellemi műhelyekben bőven van zabhegyezés is, meg túltolt feminizmus is, számos tanszék a szélsőséges liberalizmus fellegvára. Más műhelyekben pedig értékes munka folyik, segít megértenünk, hogy miért viselkednek úgy az emberek, ahogy, és mit kellene tennünk, hogy jobban működjön a társadalom.” – írja Bencsik Gábor.
A főszerkesztő szerint „nonszensz, hogy a magyar tudományosság ne kapcsolódhassék be ebbe a folyamatba, a tudományos konferenciákon ne legyen jelen magyar kutató, a folyóiratokban ne jelenjék meg magyar szerző.
Valaki azt írta az ügy kapcsán: nem kell félni ettől a konfliktustól. Igaza van, de ellenkező előjellel. A betiltás ugyanis nem konfliktus. Legyen genderszak, és mi, keresztény konzervatívok ütközzünk velük. Aki bízik a saját érvei erejében, az nem akarja betiltani az ellenfelét”.
A genderszak betiltása ellen emelt szót Skrabski Fruzsina is. Édesanyjának, Kopp Máriának egy 2011-ben adott interjújában kifejtett véleményét is idézte Facebook-oldalán. Eszerint Kopp Mária nagyon veszélyesnek tartotta azt, „amikor konzervatív egyházi körökben a gender ügyet elítélendő dolognak tekintik. Jelenleg kurzusokat tartok, mert föl kell készíteni a fiatalokat az új helyzetre, arra, hogy mit jelent a férfi és a női szerep a mai világban – a genderkutatás erről szól” – hangsúlyozta Kopp Mária a korabeli interjúban, ugyanakkor hozzátette azt is, hogy „vannak szélsőséges körök, amelyek próbálják más területre fókuszálni a kutatást, mondjuk a homoszexualitás propagálására, de ez szűk kisebbség”.
Nem hagyta szó nélkül a genderszakot fenyegető veszélyt Szécsi Noémi író sem.
„Néha már nem értem, uborkaszezon van, a hőségtől képzelődöm vagy ez afféle értelmiségieknek szánt csibészeltetés? Én magam a Helsinki Egyetem vendéghallgatójaként tanultam gender studies-t tizennyolc évvel ezelőtt. Emlékszem, akkoriban nagyon sajnáltam, hogy ilyen képzés az anyaintézményemben, az ELTE-n, nem áll rendelkezésemre, de reménykedtem benne, hogy úgy öt év múlva mások biztosan választhatnak ilyen specializációt is. (Nem így történt.) Hogy rendes nő létemre mennyire aljasított el engem ez az ideológia, azt nem az én tisztem megítélni. De ugye ez egy vicc, hogy az a legnagyobb bajunk, hogy néhányan a társadalmi nemeket tanulmányozzák?” – teszi fel a Facebookon a kérdést lakonikus egyszerűséggel az író.
Közben az ügyben megszólalt a szaktárca is. A sajtóosztály a Zoom.hu megkeresésére azt közölte: „gazdaságilag nem racionális és nincs rá igény a magyar munkaerőpiacon”.
Hozzászólna? Várjuk Facebook-oldalunkon.
