Bezuhantak a cégalapítások júliusban
„A számítógép hatékonyabbá tett bizonyostevékenységeket, de átfogóbb ésszerteágazóbb munkát is eredményezett” (Fotó: Austin Distel/Unsplash)

Nyár közepére rendkívül borús lett a piaci hangulat Magyarországon: az Opten adatbázisa szerint idén júliusban 2031 cégalapítást tettek közzé, ami az elmúlt két év legalacsonyabb értéke, és az előtte lévő években is csak a koronavírus első hulláma, illetve az augusztusi uborkaszezon tudta ennél alacsonyabbra vinni a cégalapításokat.

A szokásosnál 30 százalékkal kevesebb az új egyéni vállalkozások száma is. Ugyan a nyári hónapokra általában is jellemző egyfajta szezonalitási hatás, de érdekes módon a cégalapítások júliusban még magas szinten szoktak állni, augusztusra viszont már jellemzően minden évben mélypontra kerülnek. Idén azonban a cégalapítások bezuhanása hamarabb érkezett meg, amely inkább köszönhető a pesszimista gazdasági várakozásoknak, mint a nyár hatásának. Egyébként a KATA szabályozás szigorításával elviekben meg arra is volt esély, hogy több egyéni vállalkozás terelődik a társas vállalkozások irányába, ám az Opten adatai szerint ez egyelőre elmaradt. Összességében tehát a cégalapítások júliusi visszaesésének egyértelműen gazdasági okai vannak, a recessziótól való félelem, a magas infláció és a hitelkamatok nem kedveznek a cégalapításnak.

Ezt a piaci hangulatot erősíti meg egy másik fontos adatsor is, a végelszámolások számának alakulása. A végelszámolások a megszüntetésre irányuló eljárások azon típusa a társas vállalkozásoknál, amikor a vállalkozás önszántából kezdeményezi a vállalkozás megszüntetését. Egy átlagos hónapban Magyarországon 7-800 végelszámolás szokott indulni, de júliusban 1 261 végelszámolási eljárás indult. Ez példátlanul magas szám ebben az időszakban - ilyen magas értékek csak januárban szoktak előfordulni, amikor a naptári év zárásával sok vállalkozás zárja be működését véglegesen. A végelszámolási statisztikában már részben benne van a kataszigorítás hatása is, hiszen sok betéti társaság tartozik a törvény hatálya alá, és ezek egy része úgy ítélte meg, hogy nem tudja folytatni a működését.

A kényszertörlési eljárások száma lecsökkent

Az egyéni vállalkozók száma egyébként elképesztően sokat növekedett az elmúlt évtizedben. A 2012-es 300 ezer körüli értékről mára a számuk megduplázódott. Még az elmúlt hónapokban is havi 7-8 ezer új egyéni vállalkozás lépett a piacra, melynek köszönhetően 2022 júliusában már több mint 600 ezer egyéni vállalkozó működött Magyarországon. A kataszigorítás hírére ugyanakkor jelentősen visszaesett az új egyéni vállalkozó bejegyzések száma, július hónapban már „csak” 5 503 új egyéni vállalkozó jött létre az Opten adatai szerint. Az új egyéni vállalkozók száma tehát még mindig messze meghaladja az új társas vállalkozások számát, ugyanakkor az egyéni vállalkozások körében a megszűnések száma is igen magas. Havi szinten 4 ezer egyéni vállalkozás szűnt meg az elmúlt hónapokban, de várhatóan ez is növekedni fog a KATA szabályozás szigorításának hatására.

A végelszámolási eljárásokkal ellentétben a kényszertörlési eljárások száma jelentősen lecsökkent, a felszámolási eljárások száma pedig átlagos értéket hozott júliusban. Egészen pontosan 1 229 kényszertörlési eljárás került közzétételre júliusban, tehát nagyon leegyszerűsítve, ennyi volt azon magára hagyott vállalkozások száma, ahol hivatalból kezdeményezett megszüntetési eljárás indult. A mostani kényszertörlési érték rendkívül alacsonynak számít mind az elmúlt hónapok, mind a COVID előtti értékekhez képest. Felszámolási eljárásból 478 indult 2022 júliusa során, ami egy átlagos havi értéknek tekinthető az elmúlt évek adatai alapján.

Az Opten – Cégfluktuációs Index (az adott időszak alatt törölt és alapított cégek számát viszonyítja az időszak elején rendben működőkéhez) júliusi értéke átlagosan 8 százalék körül mozgott. Megyei szinten nézve a vizsgált időszak alatt az Opten – CFI Hajdú-Bihar, Tolna és Zala megyékben érte el a legjobb értékeket, míg a legmagasabb fluktuációt Budapest, Komárom-Esztergom és Pest megye produkálta.