Bírósághoz fordulnak emberi jogi szervezetek a „Pride-törvény
A Budapest Pride (Fotó: Lukács Csaba/Magyar Hang)

Június 1-jére öt civil szervezet – az Amnesty International Magyarország, a Háttér Társaság, a Magyar Helsinki Bizottság, a Budapest Pride-ot szervező Szivárvány Misszió Alapítvány és a Társaság a Szabadságjogokért – jelentett be tüntetést az Andrássy útra. A demonstráció célja többek közt az lett volna, hogy felhívja a figyelmet a transz- és homofóbia elleni fellépés fontosságára. A rendezvény megtartását azonban a rendőrség megtiltotta. A jogvédők most a bíróságon támadják meg a rendőrség döntését, a céljuk az, hogy a tiltás alapjául szolgáló márciusi törvénymódosítást, ami a gyermekvédelem ürügyére hivatkozva a gyülekezési jog felszámolását célozza, bíróság ítélje meg.

A tervezett gyűlés megtartását a rendőrség a „Pride-törvényre” hivatkozva tiltotta meg, amely szerint tilos olyan gyűlést tartani, amely megjeleníti a homoszexualitást vagy a nemi sokszínűséget, és ami szerint a gyermekek joga a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéshez szükséges védelemhez és gondoskodáshoz megelőzi a békés gyülekezéshez való jogot is. 

A szigorítás miatt kötelezettségszegési eljárás is folyik Magyarország ellen az Európai Unió Bírósága előtt.

Az Amnesty International Magyarország közleménye szerint a megtiltott gyűlés szervezőiként az öt szervezet bíróság előtt támadja meg ezt a tiltó döntést, „ezzel vitatva magát a jogfosztó szabályozást is.” A tiltást támadó keresetükben kifogásolták, hogy a rendőrség nem bizonyította, hogy akár a most megtiltott felvonulás, akár az ahhoz hasonlónak tekintett Pride-felvonulás miért veti fel a gyermekek jogainak sérelmét, és hogy miért hozott tiltó határozatot egy héttel azután, hogy a mostanihoz hasonló felvonulást május 17-én tudomásul vette és biztosította. A pert indító szervezetek azt is kezdeményezik, hogy a Kúria előzetes döntéshozatali eljárás keretében forduljon az Európai Unió Bíróságához azzal a kérdéssel, hogy a Pride-tilalom néven elhíresült tavaszi törvénymódosítás alkalmazása összhangban van-e az EU alapértékeivel és az Alapjogi Chartával. Az uniós jog szerint a Kúria mint legfelső bíróság nem tehetné meg, hogy nem kéri ki az EUB véleményét ebben a kérdésben – vélik a jogvédők.

A Kúria döntése a jövő hét közepén várható. Az öt jogi szervezet közleményében azt írják: akárhogy is dönt a bíróság, a Szivárvány Misszió Alapítvány szervezi tovább az idei 30. jubileumi Budapest Pride Felvonulást, amelyet június 28-án tartanak.