– Még egyetlen e-mailt sem kaptam a bírálóbizottságtól, semmiről sem tájékoztatnak, mindenről a sajtóból értesülök – így értékelte a főváros pályáztatási folyamatát Walter Katalin, a BKK vezérigazgatója a Magyar Hang kérdésére. A vezérigazgatót a cég szerdai szakmai konferenciáján kérdeztük az ügyben.
Mint lapunk többször is beszámolt róla, a fővárosi frakciók többsége ragaszkodott ahhoz, hogy a legnagyobb cégek vezetői posztját megpályáztassák, így a BKK-t is, amin a jelenlegi vezérigazgató is újraindul. Az elbírálás jelenleg is zajlik, ám több cég esetén is csak kevés érdemi pályázat érkezett. Ilyen volt a BKK és a BKV is, ahol a bizottság eredetileg csupán két-két pályázót kívánt személyes interjún is meghallgatni, és az alacsony létszám miatt arra kérték Karácsony Gergelyt, hogy ezek esetén további harminc nappal hosszabbítsák meg a jelentkezési határidőt. Míg a másik három cég esetében már meghallgatták személyesen a jelölteket, ez még sem a BKK, sem a BKV esetén nem történt meg – ráadásul utóbbi cégnél Bolla Tibor bukása után mára csupán egyetlen jelentkező maradt információink szerint.
Walter Katalin arról beszélt, tudomása szerint más európai nagyvárosokban nem ilyen eljárással pályáztatnak az önkormányzatok, hanem a folyamatot erre specializált fejvadász cégeknek szervezik ki, ami garantálja a profizmust, transzparenciát és a bizalmasságot. Arra is felhívta a figyelmet, ehhez képest a jelenlegi fővárosi pályáztatási folyamat esetén folyamatosan változtatják az eljárásrendet – amiről a pályázókat szintén nem tájékoztatják. Azt sem tartja következetesnek, hogy a Budapest Főváros Vagyonkezelő Központ (BFVK) esetén is csupán két jelölt maradt – miután egy harmadik visszalépett –, itt mégsem követel határidő-hosszabbítást a bíráló bizottság.
A vezérigazgatót arról is kérdeztük, hogy mit gondolt, amikor a Fővárosi Közgyűlés többsége a múlt áprilisi ülésén mind az öt cég vezetőjének, így az ő azonnali visszahívását is megszavazta egy bizalmi voksoláson, amit Karácsony Gergely viszont nem volt hajlandó végrehajtani. – Rosszul érintett. Erről a kérdésről egy csomagban szavaztak, és szerintem a képviselők nem is tudják, hogy az ilyen lépések milyen hatással vannak a BKK mindennapi működésére, mert így nagyon nehéz a cég stabilitását és normális működését fenntartani, új munkavállalókat felvenni. A közgyűlés döntését próbáltam elvonatkoztatni magamtól, mert tisztában vagyok azzal, hogy milyen munkát végeztem. Kár, hogy olyan szinten kettévált a valóság és a politikai kommunikáció, hogy nem számítanak az eredmények – fejtette ki.
És hogy ismét elindulna-e a BKK vezérigazgatói posztjáért, ha harmadjára is újraindulna a pályáztatási folyamat? – Most először tartok ott, hogy nem tudom, át kéne gondolnom. Attól függ, lesz-e olyan munkakörnyezet, ahol még érdemben lehet dolgozni, mert az állandó politikai csatározások közepette ez ellehetetlenül – mondta.
Arról, hogy a BKV körüli botrányok hogyan hatnak a BKK-ra, azt mondta, a cég az ő meghatározó szolgáltatójuk, és bármi, ami ott történik, őket és a fővárost is érinti. – A sok tisztességes BKV-s munkavállalónak is gondot okoz a helyzet, és tovább terheli a cégvezetői pályázatok miatti bizonytalanságot – tette hozzá.
Walter Katalint a Közbeszerzési Döntőbizottságnak a BKK-ra kiszabott bírságairól is kérdeztük, ugyanis összesen 300 millió forintnyi büntetéssel sújtották a céget. Hogy történt-e szakmai hiba a BKK részéről, arra azt mondta: „nyugodt lelkiismerettel mondhatom, hogy nem követtünk el hibát, számomra nyilvánvaló, hogy politikai megrendelésre bírságoltak meg minket. Olyan közbeszerzési kiírásainkat büntetik, amelyek 2013 óta ugyanabban a logikában voltak meghirdetve és már 12 ilyen eljárás eredményesen zárult. Ehhez képest számon kérték rajtunk a busztenderekkel kapcsolatban, hogy miért nem jeleztük előre, hogy az új járművek pontosan mikor állnának forgalomba. Holott a közbeszerzési eljárás lezárása előtt nem lehet meghatározni, hogy milyenek a buszgyártói kapacitások Európában és máshol, mi a reális szállítási és üzembeállási határidő. Ezt a kritériumot annak ellenére is versenyszűkítőnek ítélték, hogy az eljárás során nyilatkozattételre felkért valamennyi érdekelt biztosítottnak látta az esélyegyenlőséget és a verseny tisztaságát. Ezek miatt bírósági úton megtámadtuk a Közbeszerzési Döntőbizottság döntését” – tette hozzá.
