Boldogkői Zsolt, az Szegedi Tudományegyetem Orvosi Biológiai Intézetének tanszékvezető egyetemi tanára a Facebookon arról ír, hogy az átoltottság tekintetében ugyan egyre jobban állunk világviszonylatban – ami hamarosan jótékony hatással lesz a ma még kedvezőtlen egészségügyi statisztikákra is – két problémát azonban meg kellene még oldanunk.
Először is további türelmet kellene kérnünk és gyakorolnunk, így nem szabad megnyitni az iskolákat, már csak azért sem, mert a gyermekeket még nem lehet oltani, a tanárok oltása pedig nem fog elegendő immunitást produkálni addigra. További érv a későbbi iskolanyitás mellett, hogy a brit variáns veszélyes a kicsikre, ráadásul ők haza fogják vinni a vírust a családba.
Boldogkői szerint hamarosan el fogunk érkezni arra a pontra, hogy az oltásellenesség miatt nem nő tovább az átoltottság, és ezért nem tudunk megszabadulni a vírustól. Ezért szerinte le kell törni az oltásellenességet oly módon, hogy a vírusszkeptikus és oltásellenes vezérekre alkalmazni kellene a hatályos jogszabályokat. Mindemellett hatásos motivációs rendszert kellene kidolgozni az oltakozási hajlandóság kialakítására, melynek fő eszközeként az oltásigazolványnak igen erős jogosítványokat kellene adni.
Milyen átoltottságnál, illetve milyen járványügyi adatok mellett lesz aktuális az iskolák újbóli megnyitása? – ezt a kérdést tettük fel Boldogkői Zsoltnak, aki elmondta: a brit variáns esetében a teljes népesség 80 százalékának védettségére is szükség lehet a nyájimmunitás kialakulásához, ebből viszont le kell vonni a gyermekeket, akik egyelőre nem olthatók.
Így ha ez előtt nyitunk, a vírus nem fog megállni. – Az idei tanévben online kellene maradni ahhoz, hogy szeptembertől biztonságosan nyithassanak az iskolák – véli a szakember, aki hozzáteszi: jelenleg úgy néz ki, hogy ha az oltásellenes mozgalom keménymagja kitart, akkor nem érjük el a nyájimmunitás küszöböt és a vírus még hosszú ideig közöttünk maradhat, tönkretéve egészséget és gazdaságot.
