Boldogkői Zsolt: Mivel sok embert fertőz meg, rengeteg lehetősége van a vírusnak a változásra
Oltáshoz előkészített Pfizer-BioNTech koronavírus elleni vakcinát tartalmazó fecskendők az időseket gondozó Pápa Város Önkormányzatának Egyesített Szociális Intézményében 2021. január 28-án (Fotó: MTI/Krizsán Csaba)

Bár az eddig megismert koronavírus-variánsok ellen egyelőre hatékonynak bizonyulnak a különféle rendelkezésre álló vakcinák, bármikor megjelenhetnek olyan új mutációk, amelyek ellen ezek kevésbé hatékonyak – jelentette ki az InfoRádiónak Boldogkői Zsolt virológus, a Szegedi Tudományegyetem Orvosi Biológiai Intézetének vezetője.

A koronavírus tüskefehérjének változásai jelentenek igazán komoly veszélyt, és különösen az mRNS alapú vakcinák hatékonysága kérdőjeleződhet meg. – Ugyanakkor mindez nem „igen-nem kérdés”, tehát nem arról van szó, hogy kedvezőtlen esetben nullára redukálódna a védőoltások által kiválasztott immunválasz, így például a momentán 95 százalék hatékonyságú Pfizer mondjuk csak 60 százalékos lenne – magyarázta a szakember.

Mint hozzátette, a modern vakcinákat, miután szintetikus alapúak, nagyon gyorsan újra lehet pozicionálni. Az viszont már megint más kérdés, hogy mekkora mennyiségben. Vagyis a modern vakcinák gyorsan továbbfejleszthetők, de a sorozatgyártásukhoz idő kell.

A szakember szerint a Covid-19 olyan RNS-vírus, amelynek a mutációs rátája nem túlságosan magas, de rengeteg embert megfertőz, ezért rengeteg lehetősége is van a változásra, amivel a jelek szerint él is a vírus. Ebben látja a fő problémát Boldogkői Zsolt.

Pandémiás útikalauz valóság-stopposoknak
Boldogkői Zsolt

Pandémiás útikalauz valóság-stopposoknak

„Tégy néhány meghökkentő kijelentést, kacérkodj az összeesküvés elméletekkel, így az állításaid szélesebb körben is megosztottá válhatnak.” Boldogkői Zsolt tanácsai az irracionalizmus híveinek.

Arra is emlékeztetett, hogy annak idején Európába is már egy, az eredeti kínaitól eltérő verzió, a D614G mutáció érkezett meg. A koronavírusoknak két fontos tulajdonsága van: az egyik a transzmisszibilitás, vagyis az átadhatóság, a másik a virulencia, vagyis az, hogy milyen hatást tud elérni.

Bár a mostani brit verzió esetében az az alapfeltevés, hogy 40-70 százalékkal gyorsabban terjed, a magyar virológus szerint ezt bizonyosan kijelenteni nem lehet, mert arányának hirtelen növekedése mással is magyarázható. Hasonló a dél-kaliforniai mutáns helyzete, amit a sajtó úgy emleget, mintha most bukkant volna föl, pedig már tavaly júliusban fölfedezték.

Ugyanakkor az, hogy több halálesetet okoz, esetleg csak súlyosabb következményei lennének akár a kaliforniai, akár a brit mutánsnak, nem egy szilárd kijelentés – hangsúlyozta a SZTE Orvosi Biológiai Intézetének vezetője.