
A jelenlegi adatok alapján azt lehet mondani, hogy nagy valószínűséggel nem iszlám radikálisokhoz köthetőek a magyar iskolákat ért bombafenyegetések – ez hangzott el az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának keddi, egyébként zárt ülésén. Sas Zoltán, a testület jobbikos elnöke a Magyar Hangnak azt mondta, hogy a szolgálatok és a hatóságok a hazai és nemzetközi partnerszervezetekkel együtt vizsgálják az ügyet, hiszen más országokban is történtek hasonló incidensek. A közös az volt ezekben, hogy a Yandex nevű orosz e-mail-szolgáltatón keresztül érkeztek a fenyegetések, céljuk pedig a zavarkeltés volt. Ennél több részletet azonban a politikus nem árulhatott el.
Mint ismert, szűk két hete 280-nál is több magyar, jórészt budapesti iskolában volt bombariadó, miután robbantással fenyegető levelek érkeztek az e-mail címeikre. A magyar nyelvű szöveg utalásokat tartalmazott az iszlamista terrorizmusra, és érződött, hogy fordítóprogrammal fordították le eredeti nyelvről. A levélíró a coredp(at)com eldobható címmel az oroszországi Yandex egyik fiókjába regisztrált be, méghozzá – a levél forráskódja alapján – egy azerbajdzsáni fiókba, erre utal a yandex(at)az cím. A rendőrök kivonultak az összes iskolához, átvizsgálták azokat, de robbanószert, illetve robbantásra alkalmas eszközt sehol nem találtak.
Szlovákiában még 2024 májusában fenyegettek meg több mint 1500 iskolát egy, a magyarországihoz hasonló, iszlamista fordulatokat tartalmazó e-mailben. Az ehhez hasonló esetek újabb hulláma szeptemberben érkezett: akkor „csak” közel 270 iskolát kellett kiüríteni. Ebben az időszakban Csehország is érintett volt, ott több mint 2500 iskolát fenyegettek meg. A balti államokban már 2023 őszén tömegesen érték bombafenyegetések az iskolákat, októberben összességében több ezer iskola, óvoda és hivatal kapott ilyeneket Litvániában, Lettországban és Észtországban. Lettországban az eset egy évvel később, a 2024-es tanévkezdéskor megismétlődött több mint kétszáz iskolában, és Litvániában is, bár ott „csak” 26 iskolát érintett. A hatóságok ezekben az országokban külföldről érkező fenyegetésről beszéltek, amelynek egy másik ország is elkövetője lehet. Az illetékesek nem nevezték meg, hogy melyik országra gondolnak, kivéve Csehországot, ahol nyíltan beszélt a kormány arról: „hibrid hadviselésre” gyanakszanak. A cseh belügyminiszter azt mondta: a támadások intenzitása, és hogy több országra terjednek ki, „azt a benyomást kelti”, hogy egy „hibrid hadművelet” része lehet a fenyegetéssorozat, és annak elkövetője Oroszország vagy egy másik ország lehet.