Kötelezettségszegési eljárást indított a magyar kormánnyal szemben az Európai Bizottság a kisebbségek hátrányos megkülönböztetése miatt, az úgynevezett gyermekvédelmi törvény kapcsán. A pedofilokkal szembeni szigorúbb fellépés mellett a jogszabály tiltja az azonos neműek kapcsolatának népszerűsítését. A jogszabály egész pontosan így fogalmaz:
“E törvényben foglalt célok és gyermeki jogok biztosítása érdekében tilos tizennyolc éven aluliak számára pornográf, valamint olyan tartalmat elérhetővé tenni, amely a szexualitást öncélúan ábrázolja, illetve a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérést, a nem megváltoztatását, valamint a homoszexualitást népszerűsíti, jeleníti meg.”
Az Európai Bizottság azt nem vitatja, hogy a kiskorúak védelméhez fűződő fellépéseket az EU támogatja. Ugyanakkor a törvény elmulaszt magyarázatot adni arra, hogy az LGBTIQ-tartalmakkal való találkozásuk milyen módon érinti károsan a gyermekeket.
A Bizottság jogi értékelése szerint a magyar szabályozás hat ponton is megsérti az uniós joganyagot: az audiovizuális médiaszolgáltatásokról és az e-kereskedelemről szóló irányelveket, ezen kívül Magyarország nem tudta igazolni a határokon átnyúló információs szociális szolgáltatások korlátozását, megsértette az egységes piac átláthatóságára vonatkozó tájékoztatási kötelezettségét, a szolgáltatások és áruk szabad mozgásának uniós alapelvét és az adatvédelmi szabályozások néhány pontját.
Ugyancsak kötelezettségszegési eljárást indított a brüsszeli testület a Meseország mindenkié könyv kapcsán. Itt a magyar hatóságok a kiadó számára azt a kötelezettséget írták elő, hogy tüntessék fel a borítón: a könyv „a hagyományos nemi szerepektől eltérő viselkedést” mutat be. A Bizottság szerint ez sérti a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló irányelvet.
A magyar kormánynak két hónapja van arra, hogy válaszoljon.
