Tizenkilenc fős delegáció utazott kedden Brüsszelbe,hogy a magyar közoktatás helyzetéről, a tanárok problémáiról beszéljenek az Európai Bizottság döntéselőkészítő szakembereivel – tudta meg a Magyar Hang.
Információink szerint a csoportot a momentumos Cseh Katalin EP-frakciója, a Renew Europe hívta meg a belga fővárosba, a küldöttségben pedig tanárok, szülők, diákok, civil szervezetek és érdekvédők is részt vesznek. Név szerint ugyanakkor csak a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetéről (PDSZ) tudjuk, hogy ott van a brüsszeli beszélgetéseken – Nagy Erzsébet, a PDSZ ügyvivője ugyanis vállalta részvételét, míg a delegáció többi tagja inkább névtelenséget kért.
Nem nyilvános az sem, hogy a delegáció személyesen kivel találkozott, Nagy azonban annyit elárult, hogy az „oktatási és kulturális bizottság” szakértőivel is egyeztettek, és személyesen mondhatták el nekik a tanárok, diákok mindennapos tapasztalatait. Ez alapján, Nagyék az Európai Parlament Kulturális és Oktatási Bizottságának munkatársaival egyeztettek. A bizottság küldöttsége egyébként éppen november elején járt Budapesten, hogy a magyar sajtó helyzetéről szerezzen hiteles információkat.
Csak ígéretekkel gazdagodtak
A PDSZ és a Pedagógusok Szövetségének (PSZ) képviselői hétfőn délután még Maruzsa Zoltán oktatási államtitkárral tárgyaltak Budapesten, de a két órás találkozó után csak ígéretekkel gazdagabban álltak fel az asztaltól. A kormány idén már nem ad béremelést a tanároknak – Maruzsa megismételte azt a korábban is hangoztatott hivatalos álláspontot, hogy a pedagógusok jövőre 20 százalékos béremelésre számíthatnak, ha az ország megkapja az uniós forrásokat, és 10 százalékra, ha ezek a pénzek nem érkeznek meg. Utóbbi esetben azonban az infláció el is viszi a fizetésemelés reálértékét – figyelmeztetett Komjáthy Anna, a PDSZ országos választmányának vezetője.
Maruzsa még arról beszélt a 24. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencia keddi nyitónapján, Egerben, hogy azonos arányban hazai és uniós forrásból 2025-ig 1200 milliárd forintot szán a kormány a pedagógusok illetményemelésére.
A PSZ részéről Totyik Tamás alelnök kedvező változásként értékelte, hogy Maruzsáék 2027 helyett 2025. január 1-jét jelölték meg a béremelés céldátumaként. Ekkorra kellene elérnie a tanárok fizetésének a diplomás minimálbér 80 százalékát – ám ez még mindig csak ígéret. A kormány ugyanakkor nem is reagált arra a követelésre, hogy a tanárok mellett az iskolákban dolgozó közalkalmazottak – asszisztensek, takarítók, technikai munkatársak – bérét is emeljék meg, és hogy csökkentsenek a gyógypedagógusok, asszisztensek munkaterhein.
„Nem mondhatjuk, hogy kapára-kaszára”
„Összefogunk, nem félünk, folytatjuk” – ezt üzente a Magyar Hangnak Gosztonyi Gábor, a PSZ alelnöke. A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) a PDSZ-szel és a diákszövetséggel összefogva folytatja a tiltakozásokat is, amíg a kormányt rá nem kényszerítik a valódi válaszlépésekre. – November 18-án a pedagógusok újabb országos sztrájkot tartanak, amelyet a diákok hatalmas élőlánc-akciója vezet fel; november 22-én, a magyar közoktatás napján demokrácia órákat tartunk az iskolákban. November 26-án pedig valódi nemzeti konzultációt tartunk a közoktatás állapotáról, vagyis országos tüntetés lesz a Kossuth téren – sorolta a várható eseményeket Gosztonyi Gábor.
Kérdésünkre – miért számítanak most eredményre, ha a kormányt a korábbi élőláncok és sztrájkok sem hatották vagy ijesztették meg – a PSZ alelnöke azt mondta: ezek a törvényes eszközeik, egyébként meg van kötve a kezük.
„Megtámadtuk a sztrájkjogot lényegében kiüresítő törvénymódosítást is. Azt viszont nem mondhatjuk a pedagógusoknak és szülőknek, hogy kapára-kaszára, egy hétre zárjon be minden iskola, óvoda, ez már polgári engedetlenség lenne, amelyet szakszervezet nem szervezhet. Ha sikerülne is egy ekkora akció, több tízezer munkabeszüntető-engedetlenkedő tanárt talán nem mernének megbüntetni, az viszont borítékolható, hogy a kormány beszántaná a sztrájkbizottságot létrehozó két szakszervezetet, a PSZ-t és PDSZ-t a törvénysértés miatt.”
Az alelnök szerint az is létező, bár kevéssé ismert probléma, hogy a kis községekben, településeken dolgozó pedagógusok a népharagtól is félnek: ha egy hétre beszüntetik a tanítást, a szülők lincselnék meg őket. A máshol talán nyomorúságosnak számító 200 ezres kezdő nettó bér ugyanis a tisztes megélhetést jelenti azoknak, akiknek csak a közmunka jut.
Két iskolában beszüntetik a munkát
Két fővárosi iskola azonban meg merte tenni azt, amiről mások csak álmodnak. A pestszentlőrinci Karinthy Frigyes Gimnáziumban 35 tanár sztrájkol vagy polgári engedetlenkedik egy héten keresztül, november 14-étől, a Baross Gábor Általános iskolában pedig 27-en függesztik fel a munkát.
„Lesznek tanárok akik 4-5 napig nem dolgoznak, mások a sztrájk mellett döntöttek” – mondta kérdésünkre Ősi Judit, a karinthys tiltakozó akció szervezője. Ő úgy érzi, hogy a szülők és a diákok továbbra is mellettük állnak, és egyre több iskola szimpatizál velük.
