
Az operatív törzs keddi „tájékoztatóján” György István államtitkár, az oltási munkacsoport vezetője elismételte, hogy a vakcinák száma szab határt a magyar oltási programnak. Vagyis csak annyi embert tudnak beoltani, ahány vakcina érkezik, és mivel Brüsszel hibájából oltóanyag nem jön elég, ezért nem haladnak, és nem kaphatja meg minden regisztrált egyszerre a védőoltást. A kormány kommunikációjának jól ismert fordulata ez, ám amíg korábban valóban nem állt rendelkezésre elegendő oltóanyag, addig most lényegesen több a vakcina, mint amennyit felhasználnak.
Az elmúlt egy hétben nagyjából 290 ezer ember kapta meg az első, és 82 ezren a második dózist. Az azt megelőző hét napban 300 ezer első, és 85 ezer második oltás talált gazdára. Még egyet visszalépve azt látjuk, hogy 325 ezren kapták meg az első adagot, és 62 ezren a másodikat. Az elmúlt három hétben tehát átlagban körülbelül 380 ezer oltást sikerült beadni. Mivel ez az adat hetek óta állandó, talán nem túlzás arra következtetni, hogy ez a magyar oltási rendszer jelenlegi felső határa, ami nagyjából 55 ezer napi vakcinát jelent.
Magyarország ezzel remekül áll az Európai Unió országai között, csupán Málta van előttünk, mindenki mást utcahosszal előzünk. Ebben nem lehet vita. Abban azonban már annál inkább, hogy mi akadályozza Magyarországon a tömeges oltást. Itthon eddig összesen 2,1 millió vakcinát használtak fel, míg a központi tájékoztató oldal legutóbbi összefoglalója szerint 3,2 millió adag oltóanyag érkezett (és azóta még jött közel 300 ezer adag). Ez azt jelenti, hogy a rendelkezésre álló mennyiség alig kétharmadát „oltották el”.
Nem feledkezhetünk el róla természetesen, hogy a beérkező szállítmányokat a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) munkatársainak meg kell vizsgálnia, ami időbe telik, így nem szabadíthatnak fel minden vakcinát azonnal, a késlekedést teljes egészében a brüsszeli bürokraták nyakába varrni ugyanakkor túlzásnak tűnik.
Már csak azért sem hiteles a kritika, hiszen nem csupán a nyugati, de a keleti irányból sem minden esetben érkezik meg a beígért mennyiség, ezt azonban a kormány érthetően nem veri nagydobra. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a Facebookon osztotta meg a kínai és az orosz vakcinákra vonatkozó szerződéseket, ebből kiderült, hogy az orosz fél vállalása szerint március 22-ig 1,6 millió adag Szputnyik V vakcinának kellett volna beérkeznie. Ehhez képest ennek alig több mint a fele, 850 ezer dózis futott be – a központi adatok e téren kissé zavarosak –, ha a kedden, vagyis a szerződésben foglaltakhoz képest így is késve érkező szállítmányt is belevesszük.
Mivel minden üzem kapacitáshiánnyal küszködik, a késlekedés egyáltalán nem meglepő, az orosz gyártó nem megbízhatatlanabb, mint bármelyik nyugati, egyformán küszködnek a hatalmas igények kielégítésével. Ezért is lenne talán szerencsésebb, ha a kormány e téren is ragaszkodna a reális helyzetértékeléshez.
Orbán Viktor miniszterelnök szerint a kormány már a nyitással foglalatoskodik, erre akkor lesz lehetőség, ha az össze 65 év feletti embert beoltják itthon. Eddig a regisztrált idősek kétharmada kapta meg legalább az első adag vakcinát, a jelenlegi tempóban pedig három-négy hét lehet, mire mindenkit beoltanak. Az azonban még nem jelent teljes védettséget, hiszen arról csak a második dózist követő két hét után beszélhetünk. Ha a teljes védettség a cél, akkor arra legalább május közepéig várnunk kell.
És még ez sem jelentené azt, hogy legyűrtük a járványt, hiszen ahogy arra több szakember is felhívta a figyelmet, az itthon domináns brit mutáció a fiatalokra nézve is veszélyes, egyre csökken a kórházba és a lélegeztetőgépre kerülő betegek átlagéletkora, vagyis csak az idősek beoltása még nem indokolná a nyitást. Ehhez, a külföldi példákból kiindulva, arra lenne szükség, hogy legalább 6 millió ember kapja meg az első dózist bármelyik vakcinából.