Noha a jogszabályok adta szankciók rendelkezésre állnak, továbbra is rapszodikus, hogy a rendőrség mennyire bánik kemény kézzel a hajléktalanokkal. Idén augusztusban – amikor több fideszes politikus és a kormányhoz lojális sajtó is foglalkozott a fővárosi hajléktalanhelyzettel – az adatok szerint megugrott a köztéri hajléktalanságon kapott személyekkel szembeni intézkedések száma. Olyannyira, hogy a rendőrség az előző hónapban többször élt a figyelmeztetés lehetőségével, mint a megelőző hét hónapon összesen – derül ki a lapunk által kikért hatósági adatokból. Ugyanakkor csak elvétve jutnak el bírósági szakaszba az ilyen ügyek.
A hajléktalanság nem először kerül kampányidőszakban a kormánypárti politikusok és a kabinethez lojális sajtó érdeklődésének homlokterébe. 2018-ban az országgyűlési választás után – de még a 2019-es önkormányzati választás előtt – a Fidesz–KDNP kétharmada az alaptörvényben tiltotta meg a közterület életvitelszerű használatát. A szabálysértési törvényt is módosították, megteremtve ezzel a szankcionálás lehetőségét. Ennek lényege, hogy ha valakit 90 napon belül egymás után 4 alkalommal helyszíni figyelmeztetésben részesítenek közterületi hajléktalanság miatt, akkor szabálysértési előkészítő eljárás indul vele szemben. Ugyancsak elindul az eljárás, ha a figyelmeztetett személy a rendőri intézkedésnek ellenszegül, nem működik együtt a hatósággal, vagyis nem kíván bemenni egy hajléktalanszállóra. Ellenben, ha a rendőri felszólításnak eleget tesz, és elhagyja a területet, nem indul vele szemben eljárás.
Az utóbbi időben számos cikk jelent meg, amelyek szerint Budapest közterületein megnőtt a hajléktalanok száma. Akadt híradás, amely arról szólt, hogy egyes parkokat kisajátítottak az otthontalanok. A Metropol kiadvány a hajléktalanságot összemosva a kéregetés jelenségével koldustérképet is közölt. A téma tálalása – aligha függetlenül a választási kampánytól és attól, hogy Karácsony Gergely főpolgármester az egyik miniszterelnök-jelölt – a fővárosi helyzetre van kihegyezve. Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője a Kossuth rádióban például arról beszélt, hogy Budapest romokban van, és eszkalálódott a hajléktalanhelyzet is.
Mindenesetre a Budapesti Rendőr-főkapitányság érdeklődésünkre azt közölte, hogy ebben az évben július 31-éig Budapesten mindössze 40 esetben alkalmaztak a rendőrök helyszíni figyelmeztetést a közterület életvitelszerű használata miatt. Augusztusban aztán hirtelen megugrott a kiosztott figyelmeztetések száma: egyetlen hónap alatt ugyanis 61-et osztottak ki. (Ekkoriban szaporodtak meg a hajléktalanságról szóló cikkek a kormánypárti sajtóban.)
Szabálysértési eljárás az életvitelszerű közterületi tartózkodás szabályainak megsértése miatt 2021-ben július 31-éig egy sem indult. 2021 augusztusában ugyanakkor már akadt egy gyorsított bírósági eljárás a szabálysértés elkövetése miatt, amely jogerősen figyelmeztetés intézkedéssel zárult.
Ez is azt mutatja, hogy csak elvétve jutnak el bírósági szakba hajléktalanság miatti ügyek. Ezt tükrözik a Fővárosi Törvényszéktől kikért adatok is. Mint közölték, idén eddig két ilyen szabálysértési ügyben született ítélet a Pesti Központi Kerületi Bíróságon (PKKB). Ezekből azonban csupán egyszer állapították meg a terhelt felelősségét, a bíróság vele szemben figyelmeztetést alkalmazott. A másik ügyben megszüntették az eljárást – közölték. Mint érdeklődésünkre megírták, tavaly sem volt sokkal több eljárás. 2020-ban is csupán három végzés született hajléktalanság miatt.
Az adatokban hasonló hullámok figyelhetők meg a jogszabály 2018 októberében történt hatályba lépése óta. A sokak által használt közterületeken berendezkedők kiűzése a fővárosi aluljárókból nagy médiafigyelem közepette indult. A következő napok az első bírósági eljárásokról szóltak, később azonban alábbhagyott a hatóságok ügybuzgalma.
2020 februárjában arról írtunk, hogy a jogszabályváltozás óta mindössze 18 köztéri hajléktalanság miatti bírósági eljárásról számoltak be lapunknak a magyarországi bíróságok. Ebből 10 a jogszabályváltozás utáni első hónapban indult, a maradék nyolc azt követően. A szóban forgó 18 eljárásból 11 a PKKB-n zajlott, itt járnak el az összes fővárosi szabálysértési ügyben. A tárgyalt ügyeket végignézve feltűnő, hogy noha akár elzárást is kiszabhatnának a „hajléktalankodókkal” szemben, erre egyszer sem került sor. Érdekesség, hogy az ország első ilyen ügyében a vádat képviselő rendőrség még 30 napos elzárást kért a Gödöllői Járásbíróságon, de a testület végül megelégedett a figyelmeztetéssel is. 2020 februárjáig ennél súlyosabb szankciót nem alkalmaztak.
Aknai Zoltán, a Menhely Alapítvány igazgatója érdeklődésünkre elmondta, az ellátórendszerben nincs annyi ember, mint korábban, 2018 óta a hajléktalanszállók és a nappali melegedők kihasználtsága alapján kevesebb hajléktalan él Budapesten. – Az utcán most azért látható több ember, mert jó idő van. És olyanokat is látni, akikről az emberek azt gondolják, hogy hajléktalanok – magyarázta az alapítványi elnök. A szakember a 2018-as jogszabály-módosítások következményeire vonatkozó felvetésünkre azt felelte, hogy azokat jellemzően nem alkalmazzák a hatóságok. – Ez kimondva nincs, de a hatóságokkal való együttműködésünk alapján a szociális ellátórendszert keresik, hogy segítsünk elhelyezni az az érintetteket. Nem az a céljuk, hogy bilincsben vigyék el az embereket a bíróságra – fogalmazott.
Az augusztusban megugró figyelmeztetések kapcsán azt mondta, az a múlt heti pápalátogatással is összefüggött, mivel az érintett helyszínekről elküldték az embereket. A kérdés kampánytémává válására vonatkozó felvetésünkre azt közölte: mint mindennek, a hajléktalanságnak is van politikai vetülete, jól használható manipulálására. Arra is felhívta a figyelmet, egyetlen politikai pártnak sem érdeke, hogy hajléktalanok legyenek az utcán.
Ez a cikk eredetileg a Magyar Hang 2021/38. számában jelent meg szeptember 17-én.
