Nyúlfarknyi közlemény tudatta hétfőn, hogy a magyar kormány megkezdte egy Kínával tervezett kiadatási egyezmény előkészítését. A Magyar Közlönyben lehozott határozatban – melyről lapunk is beszámolt – Orbán Viktor az igazságügyi- és a külügyminisztert bízta meg a dokumentum előkészítésével. Az ötlet nem új, a terv a 24.hu szerint már Hszi Csin-Ping kínai elnök májusi, budapesti látogatásán megszületett. A megállapodás csak szorosabbra fűzné Peking és a (szuverenitására csak Nyugat felé kényes) Orbán-kormány viszonyát, igaz a Fudan Egyetem, a Budapestre hívott kínai rendőrök vagy a 750 milliárdos kínai hitelből épített vasút mellett látszólag nem tűnik olyan nagy ügynek.
Nemzetközi jogot sérthet az egyezmény
Látszólag. A strasbourgi emberi jogi bíróság ugyanis már 2022-ben, egy Lengyelországban elfogott tajvani állampolgár esetében kimondta: Kínának nem lehet kiadni körözött személyeket, mivel ez sérti az Emberi Jogok Európai Egyezményének (EJEE) kínzásra vonatkozó tilalmát. „Senkit sem lehet kínzásnak, vagy embertelen, megalázó bánásmódnak vagy büntetésnek alávetni” – szögezi le az EJEE hivatkozott, harmadik cikkelye. Az pedig közismert, hogy a pekingi rezsim milyen brutálisan bánik politikai ellenfeleivel, vagy a Kína területén élő, veszélyesnek tartott etnikai-vallási kisebbségekkel – köztük az átnevelő táborokba kényszerített ujgurok millióival, vagy a Falun Gong nevű kínai vallási irányzat börtönökben bántalmazott híveivel.
Erre figyelmeztetett kérdésünkre Bátki Pál ügyvéd, büntetőjogász aki 20 éves karrierje során már több esetben mentette meg ügyfeleit a Pekingnek történő kiadatástól. „A Kínai Népköztársaságban a büntetőeljárások, és a büntetések végrehajtása során tömegesek a kínzások (…), a jogi köntösbe bújtatott politikai üldöztetések” – mondta az ügyvéd. Ezt Bátki szerint hosszú éveken át a magyar kormány is figyelembe vette, a „szuverenista” álláspont előretörésével azonban a politikai haszonszerzés fontosabbá vált a nemzetközi jog mindenkire vonatkozó alapelveinél. Az ügyvéd úgy látja, egy kínai-magyar egyezmény megkötése sokkal nehezebbé tenné a kiadatások elleni jogi küzdelmet, de nem lehetetlenítené el teljesen. „Az Európa Tanács Emberi Jogi Egyezménye és a strasbourgi bíróság hatalma Magyarország felett továbbra is fennmarad, ugyanúgy az EU-s jog is, ami (…) megerősíti az strasbourgi bíróság mindenkori jogértelmezését” – mondta Bátki.
Kit keres Kína?
A megállapodás ügyében kulcskérdés, hogy mit vagy kit szeretne elérni vele a Kínai Népköztársaság. A Magyar Hangnak névtelenséget kérve nyilatkozó Távol-Kelet-szakértő szerint elsősorban a több tízezres létszámú kínai magyar diaszpórát célozzák meg vele – a nyélbe ütött kiadatási egyezmény ugyanis komoly eszköz lehet az itt élő közösséggel és a rejtőzködő körözöttekkel szemben. „Valahol érhető, ha kínai és a magyar állam kölcsönösen szeretné hazahozatni a szökésben lévő csalókat, gyilkosokat. Az is köztudott, hogy a 90-es évek óta komoly szervezett bűnözői hálózat, maffiaklánok alakultak ki a budapesti diaszpórában, Peking ezeket is szeretné elérni. De ugyanígy célba vehetik az állampárt politikai ellenfeleit is” – mondta forrásunk.
Az ugyan nem jellemző szerinte, hogy a kínai kormány kimondottan politikai okokra hivatkozva kérné egy ellenzéki disszidens, aktivista kiadatását – ha azonban egy „köztörvényes” körözési ügyet is találnak (vagy kreálnak), az alátámasztja a politikai szándékot. A nyomásgyakorlásnak már eddig ismert eszközei voltak a hivatalosan is nem létező kínai rendőrállomások, melyekre itthon Tompos Márton momentumos képviselő, nemzetközi szinten a SafeGuard Defenders jogvédő csoport hívta fel a figyelmet. Ezek fű alatt fenyegethették, késztették hazatérésre a célba vett disszidenseket, a kiadatás viszont legális keretet ad a presszióhoz.
Több száz tajvanit utolértek már
A kínai-magyar egyezmény nagyban érintheti a Magyarországon élő tajvani és tibeti közösséget is, akiket Peking saját állampolgárainak tekint - a tibetiek információink szerint öten-hatan lehetnek, és vagy politikai menekültek vagy megkapták már a magyar állampolgárságot. A tajvani magyar diplomáciai képviselet kérdésünkre nem kommentálta az Orbán Viktor által jegyzett határozatot, ez azonban nem jelenti, hogy nem foglalkoznak vele. Nem reagált megkeresésünkre a Szijjártó Péter vezette Külgazdasági és Külügyminisztérium sem.
Lapunk úgy tudja, jelenleg mintegy 150-200 tajvani élhet Magyarországon: cégvezetők, étteremtulajdonosok, diákok, akiknek valószínűleg nincs sok dolguk a hatóságokkal – ha azonban bármilyen törvénysértéssel gyanúsítják meg őket, Kína őket is utolérheti. „Egyre gyakoribb, hogy Peking nemzetközi színtéren követeli tajvaniak kiadatását. Erre jogalapot adott egy óriási telefonos csalássorozat, amit tajvani tettesek követtek el” –mutatott rá forrásunk. 2021 óta több mint 600 tajvani polgár került így kínai bíróság elé és börtönökbe; a jogi aggályok ellenére több uniós ország is eleget tett a kéréseknek – köztük Spanyolország is, ami több mint 200 tajvani átadásához járult hozzá.
Más esetben viszont Peking hiába próbálkozott: 2020-ban a cseh alkotmánybíróság is visszautasította kérésüket, a gyanúsítottak várható megkínzására, az embertelen fogva tartási körülményekre hivatkozva, és egy ilyen esetben hozta meg említett elutasító döntését 2022-ben a strasbourgi emberi jogi bíróság is. Tegyük hozzá: Kínában halálbüntetés jár azért is, ha valaki Tajvan (Peking által soha el nem fogadott) függetlenségét hirdeti.