A minimálbért és az átlagbért tekintve is sereghajtók vagyunk a visegrádi országok között – ez derül ki a Népszava összeállításából. Míg például az átlagbér a V4-es országok között között éllovas Csehországban 932 euró, itthon csak 701 euró. Hasonló a helyzet a minimálbérnél, amely Magyarországon 305, de a szintén vezető Csehországban már 432 euró.
A lap szerint akkor sem változik jelentősen a sorrend, ha egyes szakmák béreit vetjük össze: a járműgyártásban dolgozók magyarok átlagbére a legalacsonyabb, 1118 euró, a listavezető Csehországban 1398 eurót visznek haza az ágazatban. A pedagógusok átlagbérével viszont sikerül elmozdulni a lista utolsó helyéről. Ha nem is sokkal, de Lengyelországban (655 euró) még a magyar tanárokénál (709 euró) is rosszabb a pedagógusok bére. A mozdonyvezetők 1047 eurós átlagbérével viszont második helyre kerül Magyarország.
Bérek: ott tartunk, ahol tíz éve | Magyar Hang
Ugyan az elmúlt két esztendőben több mint tíz százalékkal emelkedtek a jövedelmek, ez is csak arra volt elég, hogy a fizetések értékének színvonala visszajusson a válság előtti szintre. Nagy fába vágta a fejszéjét a G7, hiszen annak járt utána, hogy vajon a kormányzat által oly sokat emlegetett béremelkedésekkel vajon a jövedelmek értékállósága is emelkedett-e.
A
Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) újra és újra előhozza
megoldási javaslatát, amellyel az érdekvédők szerint el lehetne
érni a hazai bérek színvonalának javulását, és így meg
lehetne állítani a fiatal szakemberek nyugatra vándorlását.
Kordás László MASZSZ-elnök itt
említette, hogy Lengyelországban
augusztus elsejétől a 26 év alatti fiataloknak nem kell személyi
jövedelemadót (szja) fizetniük, ami már komoly visszatartó erő
lehet a külföldi munkavállaláson gondolkodóknak. Emellett
szükségesnek tartaná az adórendszer
megváltoztatásátra,
mert az egykulcsos szja is közrejátszik abban, hogy nemzetközi
felmérések sorra hozzák ki az alacsony magyar életszínvonalat
mutató adatokat. A MASZSZ elnöke nem először szorgalmazza, hogy
ismét vezessék be a többkulcsos rendszert, amiben a garantált
bérminimum összegéig adó-visszatérítéssel vagy más módon
nulla kulcsossá kellene tenni az elvonást minden jövedelmi
kategóriában. Az ennél nagyobb bérek 500-600 ezer forintos
összegig 9 százalékkal adóznának és csak e fölött maradna meg
a 15 százalékos mostani adókulcs.
