„A kormány azzal a céllal hozta létre a népegészségügyi termékadót (chipsadót) 2011-ben, hogy az egészségügyi kockázatot jelentő élelmiszerek fogyasztását mérsékelje, és az ebből befolyó adóbevételeket teljes egészében egészségügyi célokra fordítsa. Az intézkedés bevált” – szögezte le a Pénzügyminisztérium a Facebook-oldalán. Mások ezt nem így látják.
A tárca arra reagált, hogy egy új kutatásból kiderült, hogy a chipsadó hosszú távon nem tudta csökkenti az egészségtelen élelmiszerek fogyasztását. 2018-ra ugyanis az adóköteles termékek aránya a megvásárolt napi fogyasztási cikkeken belül a 2010-es 5,9 százalékról 7,4 százalékra nőtt. A Pénzügyminisztérium közösségi oldalán közzétett bejegyzés kiemelte, bevezetése óta a chipsadóból 550 milliárd forint bevétel érkezett az Egészségbiztosítási Alapba, csak idén pedig további 90 milliárd forint folyhat be, így azok, akik a népegészségügyi termékadót támadják, több száz milliárd forintnyi bevételt vonnának el az egészségügytől. A tárca hozzátette, hogy az adó bevezetését követően az egészségügyi kockázatot jelentő termékek fogyasztása visszaesett, növekedés csak évekkel később volt tapasztalható. A chipsadó bevezetése nélkül tehát a tárca szerint nemcsak kevesebb bevétele lenne az egészségügynek, hanem mára még több egészségtelen termék fogyna a boltokból.
A Népszava emlékeztet arra, hogy a Corvinus kutatója, Berezvai Zombor a kutatással kapcsolatban korábban úgy fogalmazott, „az egészségtelen élelmiszerek megadóztatása önmagában nem képes a fogyasztás mérséklésére, ráadásul a társadalmi egyenlőtlenségeket is növeli. Mivel az alacsonyabb jövedelműeket sokkal érzékenyebben érinti a drágulás, számukra hátrányosak is lehetnek az ilyen intézkedések, ráadásul jövedelmük nagyobb hányadát vonja el az adó, mint a gazdagabb háztartásokénak”.
