Ha az LMP rovásírással írta volna a tavaly ősszel debreceni népszavazásra beadott kérdései, akkor is átengedte volna a Helyi Választási Bizottság (HVB), mert más volt a közhangulat a városban, szinte lehetetlen lett volna összegyűjteni a szükséges 24 ezer aláírást – jelentette ki Gondola Zsolt Zoárd, a debreceni Civil Fórum elnöke, önkormányzati képviselője egy budapesti rendezvényen. Erről az LMP hitelesített kérdései és az azóta elutasított kezdeményezek apropóján beszélt. Az egyébként ügyvédként praktizáló közgyűlési képviselő a Vona Gábor egykori Jobbik-elnökhöz köthető Második Reformkor Alapítvány csütörtöki háttérbeszélgetésén vett részt Illés-Rácz Mariann-nal, az egyesület másik közgyűlési képviselőjének társaságában.
Mint Gondola Zsolt elmondta, a 2001-ben alapított Civil Fórum beszorult a kínai óriásgyár megépítését politikai okokból támogató Fidesz, illetve a megépítése ellen ugyanilyen okból is tiltakozó ellenzéki pártok közé. Az egyesület – amelynek 2002 óta mindig van közgyűlési képviselője – nem politikai okokból ellenzi a gyár megépítését, hanem szakmai okok miatt. Felidézte azt is: a Civil Fórum kérdőíves, nem reprezentatív felmérést készített, amely alapján a debreceniek 73 százaléka nem támogatja a beruházást.
Az egyesület szakmai kifogásai apropóján Illés-Rácz Mariann emlékeztetett a vízfogyasztás és a szén-dioxid-kibocsátásra vonatkozóan a különböző anyagokban megjelent, egymásnak ellentmondó adatokra. De beszélt az NMP nevű oldószerről is, amelyet a gödi kutakban mutattak ki. Szavai szerint az erre vonatkozó kérdéseken átsiklik a gyár megépítését támogató városvezetés. – A két kiadott hatósági engedély ellenére sem látni tisztán a gyár paramétereit illetően. A hűtésre esetlegesen felhasználható szürkevízfelhasználást technológia például nem áll rendelkezésre – hívta fel a figyelmet Gondola Zsolt, hozzátéve, hogy ezek is mutatják, szakmailag számos tisztázatlan kérdés van még. Az információk a kínai CATL közügyekért felelős szakemberének nyilatkozataiból szivárognak.
Az egyesület elnöke szerint az akkugyárat ellenzők között leképeződik a politikai paletta, vagyis fideszes és ellenzéki érzelmű szavazók egyaránt vannak a közöttük. Úgy véli, hogy azért lehet széles az ellenzők tábora, mert a termőföldek védelmére a jobboldaliak, a fák és a környezet védelmére pedig inkább a baloldali érzelműek érzékenyek. Az ügyre a nagy ellenzéki pártok egyaránt rárepültek, sőt, állítása szerint akadt olyan ellenzéki politikus, aki azt is mérlegelte, hogy Debrecenbe költözik. Az ügy politikai vetületére vonatkozó felvetésre úgy felelt: az a fontos, hogy a gyár ne valósuljon meg, és nem az, hogy az ellenzéki pártok hogyan húznak belőle hasznot. Egyesületük helyi ügyként kezeli az akkugyárügyet. – Debreceni vagyok, számomra az a fontos, hogy ne a városomban épüljön meg.
Gondola Zsolt arról is beszélt: noha Debrecenben 5000 külföldi egyetemi hallgató tanul, ők egészen más életet élnek, mint a várható ázsiai vendégmunkások fognak. Meggyőződése, ha az ázsiai munkaerő megjelenik a városban, nem fogadják el őket a helyiek. Ugyanakkor konkrét szám a vendégmunkásokat illetően egyetlen hangzott el eddig. Az egyik közmeghallgatáson a CATL magyarországi képviselője annyit mondott: a gyárépítés első ütemében foglalkoztatni tervezett 3000 dolgozóból 500 lehet külföldi. A közgyűlési képviselő egyébként három forgatókönyvet tart valószínűnek. Az egyik, hogy végigmegy a beruházás, sőt, szerinte az sem valószínű, hogy népszavazást tarthatnak majd a kérdésben. Ugyanakkor azt nem tartja kizártnak, hogy ha a jövő évi önkormányzati választáson leszerepel a Fidesz, és például nem mindegyiket nyeri meg, akkor az első ütemnél megállhatnak. A harmadik lehetőségként a beruházás leállítását említette, ám a jelek nem ebbe az irányba mutatnak.
Lapunk rákérdezett: véleménye szerint miért éppen a CATL gyára váltotta ki a tiltakozást, miközben a Debrecen zöld tüdejeként emlegetett Nagyerdőn működik a TEVA gyógyszergyár – az egykori Biogal –, illetve a BMW-nek is lesz akkuüzeme. Gondola Zsolt azt felelte: a mai generációk már úgy születtek, hogy a gyógyszertár létezett, sőt, évtizedek óta a Nagyerdőn működik. És noha a BMW-gyár majdani területén valóban lesz akkugyár, de ott „csak” összerakják majd az akkumulátorokat. Kitért arra is, hogy a Civil Fórum azért nem támadta meg a CATL katasztrófavédelmi és környezethasználati engedélyét, mert azzal magas labdát adtak volna a Fidesznek, és rájuk süthették volna a „városellenességet”.
Felvetettük azt is: a Civil Fórum javasolta a debreceni városvezetésnek, hogy szervezzenek az önkormányzati képviselőknek üzemlátogatást a CATL németországi, arnstadti üzemébe. Ha már így tettek, és Debrecen önkormányzata megszervezte a látogatást, akkor miért nem mentek el? Gondola Zsolt azt felelte: az erről szóló kezdeményezésüket augusztusban tették, amikor semmit sem lehetett tudni a beruházásról, egy más helyzetben javasolták ezt. A felmérésük eredménye aztán novemberben megmutatta, hogy a debreceniek körében milyen magas a tervezett üzem elutasítása. És szavai szerint utólag kiderült, hogy Papp László debreceni polgármester is azt tudta megállapítani a január végi látogatásán, hogy milyen tiszta a CATL arnstadti üzeme.
