Covid-robbanást hoz-e a karácsony?

Covid-robbanást hoz-e a karácsony?

Kormányzati plakátkampány a koronavírus-járvány második hulláma idején 2020. december 5-én (Fotó: Magyar Hang/Tompos Ádám)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

A koronavírus-járvány második hullámának csúcsa felé közeledve az egész világ járványügyi szakemberei mély aggodalommal tekintenek az év végi ünnepi időszak hagyományos családlátogatásai, összejövetelei, össznépi hazautazási rohama elé. Hiszen félő, hogy ha az egymással ritkán találkozó emberek zárt térben összejönnek, esetleg ölelgetik, csókolgatják egymást, ráadásul a találkozások előtt intenzíven veszik igénybe a távolsági tömegközlekedést, azzal újabb járványgócokat indíthatnak el, és szuperterjesztő eseményeket rendezhetnek a bejgli árnyékábban.

Ez a veszély az egész világon fennáll, mert az év vége, vallástól, kultúrától függetlenül, a családi ünnepek időszaka. A karácsony és a hanuka mellett az Egyesült Államokban ott volt a hálaadás, Kínában következik a holdújév. A döntéshozóknak mindenhol mérlegelniük kell, hogy az aktuális járványhelyzet megengedi-e, hogy az emberek a normálishoz közeli keretek között ünnepeljenek-e vagy marad a kvázi karantén, és a nagyinak csak Zoomon keresztül kívánhatnak boldog ünnepet.

A politikai döntéseket nem minden esetben támasztják alá a tudományos tények, vannak a világon olyan kormányok, amelyek az egyébként katasztrofális járványhelyzet ellenére is lazításon gondolkodnak karácsonyra. Természetesen, ha a hatóságok nem képesek egyértelmű, és kellőképpen alátámasztott szabályozást alkotni, a vezetők pedig a pillanatnyi népszerűség oltárán simán feláldoznák azt a ki tudja, hány ezer idős, krónikus beteg embert, akiket egy rokonuk fog megfertőzni a családi karácsonyi asztalnál, akkor az embereknek maguknak kell racionális döntést hozni, és elfogadni, hogy ez a karácsony nem lehet olyan, mint a többi.

De vajon mit mondanak a tudományos ismereteink arról, hogy a nagy népmozgással járó ünnepek milyen hatással vannak a járványok terjedésére? Ennek járt utána a Nature folyóirat.

Már így is erősen terjed a vírus a közösségekben, és most egy csomó ember fog útra kelni, hogy zárt térben gyűljenek össze. Nehéz látni, hogy ebből hogyan jöhetünk ki jól

– nyilatkozta Julia Marcus, a Harvard Egyetem epidemiológusa. De az eddigi ismeretek alátámasztják e félelmeket? Igen. Bár a koronavírus-járvány alatt eddig még nem kellett megélnünk egy karácsonyt sem – és remélhetőleg ez lesz az egyetlen –, már voltak olyan ünnepek, szabadságolási időszakok, amelyekből következtethetünk arra, hogy mi lesz, ha nem tartjuk magunkat a szigorú fegyelemhez: semmi jó. Az Egyesült Királyságban például az európai járvány kezdetén, februárban volt egy hetes iskolai szünet, amikor a brit fiatalok jelentős része külföldre utazott, például síelni Észak-Olaszországba, vagy élvezni a kora tavaszt Spanyolországba. Közülük rengetegen fertőzötten tértek haza.

De nem kell a rossz példáért olyan messzire visszamennünk az időben. Kanadában nem novemberben, hanem október 12-én volt a hálaadás. Az országban a hálaadást követő két héten regisztrálták az addigi legmagasabb Covid-esetszámokat. A Time magazin cikkének címben akkor feltette a kérdést, hogy az (amerikai) hálaadás vajon Covid-katasztrófát fog-e hozni, majd meg is válaszolta azt: "Kanadában a válasz: igen".

A jövő februári kínai holdújév ünnepségei várhatóan igen korlátozottak lesznek Kínában, ahol az egészségügyi miniszter máris utazási korlátozásokat jelentett be arra az időszakra. természetes módon nagyon el akarják kerülni, hogy emberek százmilliói térjenek haza meglátogatni a szüleiket az ország másik végében. Ugyanakkor Kínában is érzékelhető, hogy a kormány próbál az emberek kedvében járni. Így tettek októberben is, amikor egy akkori ünnep miatt lazítottak a korlátozásokon. Persze a jelenlegi kínai járványhelyzet nagyságrendekkel jobb az európainál vagy a magyarnál.

A vírus terjedése szempontjából a legproblémásabbak a tömegrendezvények. Egyes adatok szerint egy 40 ezer fő részévételével tartott futballmeccs (Atalanta-Valencia a BL-ben) is nagyban hozzájárult ahhoz, hogy Észak-Olaszország vált az első hullám idején az európai járvány fő epicentrumává.

Arról nincsenek adatok, hogy a Magyarországon mennyire rontotta a mára katasztrofálissá vált járványhelyzetet az, hogy a kormány érthetetlenül sokáig engedett több ezres nézőtömegeket részt venni a sporteseményeken.

A családi összejövetelek azonban hasonló kockázatot jelentenek, csak kis léptékben (ami bőven elég, ha a család idős tagjai közül csak néhány megbetegszik, esetleg meghal). A WHO még februárban jelentette, hogy a vuhani fertőzések 85 százaléka otthon, családon belül történt. Ugyancsak Vuhanban találták azt, hogy a fertőzöttek háztartásában minden harmadik személy fertőződik meg, vagyis nagyon magas a fertőzöttel egy zárt térben tartózkodók fertőződési kockázata. Egy újabb vizsgálat viszont úgy találta, hogy a tíz főnél kisebb összejövetelek fertőzési kockázata alacsonyabb.

Az mindenesetre már ténynek tekinthető, hogy a téli hideg és az alacsonyabb relatív páratartalom segíti a vírus terjedését. Nyáron a melegben egyrészt nem él túl olyan sokáig a vírus szabad levegőn, másrészt a vírust szállító cseppecskék hamarabb leesnek a földre. Ugyanakkor ennél a hatásnál még fontosabb az emberek viselkedése. A téli hidegben az emberek hajlamosak sokan kis helyre bezárkózni. Nincs megfelelő szellőzés, az emberek közel tartózkodnak egymáshoz, a vírus pedig oda van e helyzetekért.

A WHO szerint a karácsony azért lesz kifejezetten veszélyes járványszempontból. mert egybeesik azzal, hogy az emberek belefáradtak már a kijárási korlátozásokba, a távolságtartásba, és abba, hogy az egész élet a fertőzésről és a járványról szól. Ezért egyre hajlamosabbakká válnak felelőtlenül viselkedni, nem törődni a kockázatokkal, és minden racionális érv ellenére kitenni magukat a nagy fertőzési kockázattal járó szituációknak.

Hiába kérlelték őket a kutatók, amerikaiak milliói utaztak távoli rokonaikhoz hálaadás idején is, és semmi sem utal arra, hogy nem ugyanezt fogják megismételni karácsonykor. Ráadásul elkezdődött az Egyesült Államokban az oltóprogram, létezik hatékony vakcina, és ez sokakban azt a fals biztonságérzetet keltheti, hogy ezzel azonnal véget is ért a járvány, nem kell többet ezzel foglalkozni. Holott még Amerikában is csak a népesség elenyésző hányadát tudják beoltani év végéig.

Azokról az országokról, például Magyarországról, nem is beszélve, ahol még azt sem lehet tudni, hogy mikor kezdődhetnek az oltások, és vajon bizonyítottan biztonságos és hatékony vakcinát fognak beadni az embereknek, vagy inkább olyat, ami a kormány külföldi szövetségeseit boldoggá teszi.

A Nature megkérdezte végül a meginterjúvolt kutatókat, hogy ők hogyan fognak ünnepelni. Magyarul bort fognak-e inni, miközben vizet prédikálnak. Mindannyiuk azt válaszolta, hogy szűk családi körben fognak ünnepelni, vagy csak a legközelebbi hozzátartozókkal. Alessandro Vespigniani, a bostoni Northeastern Egyetem epidemiológusa is a családja körében fog ünnepelni, de optimista: „Már vannak hatékony vakcináink, amelyeket a következő hetekben [tömegesen] kezdenek szétosztani. Most még ki kell tartanunk, áldozatot kell hoznunk, de a jövő karácsony már normális lesz.”