Alig több mint a magyarok fele látja úgy, hogy Magyarországon szabadon dolgozhat a sajtó, ezzel szemben az internet szabadságát csak a töredékük vonja kétségbe – írja a 24.hu az amerikai Pew Research kutatóintézet felmérése alapján.
Hirdetés A 2024 tavaszi adatfelvételen alapuló kutatás alapján a magyarok 67 százaléka szerint nagyon fontos, hogy állami vagy kormányzati cenzúra nélkül működhessen a sajtó, eközben a megkérdezettek 70 százaléka a szabad véleménynyilvánítást, 69 százalék pedig az internethasználat esetében a szólásszabadságot hangsúlyozta.
A kutatás eredményei alapján a magyarok 84 százaléka tartja problémának az álhíreket, ezen belül 40 százalék szerint ez nagyon nagy gondot jelent. Csupán a megkérdezettek 16 százaléka állította azt, hogy az álhírek nem, vagy csak csekély bonyodalmat okoznak.
A Telex összefoglalója szerint kiderült az is: a válaszadók 24 százaléka látta úgy, hogy teljesen szabad a sajtó, 26 százalék állították azt, hogy nem nagyon szabad a sajtó, 11 százalék szerint pedig egyáltalán nem az.
A magyarok 92 százaléka legalább részben fontosnak tartja, hogy a sajtó állami cenzúra nélkül dolgozhasson, de csak a válaszadók 62 százaléka látja úgy, hogy ez nagyjából meg is valósul. A magyarok 68 százaléka állította azt, hogy többé-kevésbé szabadon elmondhatja a véleményét, de a lakosság harmada szerint korlátozva van ebben a szabadságában.
Ugyanakkor a Riporterek Határok Nélkül (RSF) is közzétette, idén 23. alkalommal, globális sajtószabadság-indexét, amely 180 országot rangsorol a média helyzete szempontjából egy 0-tól 100-ig terjedő skálán. A listán – amelyen a 100-as pontszám a legjobb, a 0 pedig a legrosszabb elérhető eredmény – a tavalyihoz képest Magyarország egy helyet rontott, így az uniós tagállamok többsége továbbra is megelőz minket.
A globális indexet és a hozzá kapcsolódó jelentést minden évben a sajtószabadság világnapja, május 3. alkalmából publikálja a nemzetközi újságíró-szervezet. Az egyes országok értékelését öt mutató alapján végzik, vizsgálva a politikai, gazdasági és jogi kereteket, valamint a szociokulturális kontextust, illetve a biztonságot is.
Mindössze hét ország került a „jó” kategóriába, vagyis ahol a sajtószabadság megfelelő helyzetben van, és ezek mind Európában vannak. Az idei listát Norvégia, Észtország és Hollandia vezeti, majd a többi skandináv állam, Svédország, Finnország és Dánia követi. A sajtószabadság helyzete a jelentés szerint a kelet-afrikai Eritreában, Észak-Koreában és Kínában a legrosszabb, valamint többek közt a Közel-Kelet országaiban, Vietnámban és Oroszországban.
Magyarország a tavalyihoz képest egy helyet rontott, most a világranglista 68. helyét foglalja el. Ha viszont kizárólag az EU-s tagállamokat nézzük, ebben az összevetésben Magyarország a negyedik legrosszabb – csak Bulgária (70), Ciprus (77) és Görögország (89) előzi meg. A legkisebb pontszámot (37,14) a politikai kategóriában értük el, ami a szerkesztőségeket érő nyomásgyakorlást és a média autonómiáját méri, illetve azt, ahogyan a hatalmon lévők a sajtóhoz viszonyulnak. Az összesítésben Magyarország a „problémásnak” nevezett kategóriába került. Az Orbán Viktort a „sajtószabadság ragadozójának” nevező RSF kiemeli, hogy a 2023-ban elfogadott törvény alapján felállított Szuverenitásvédelmi Hivatalt (SZVH) eszközként használják az újságírók zaklatására és a szerkesztőségek lejáratására. „Bár a magyar sajtómunkások nem – vagy csak ritkán – válnak fizikai erőszak vagy indokolatlan rendőrségi kihallgatás áldozatává, Magyarország az egyetlen európai uniós tagállam, amely önkényesen megfigyelt újságírókat a Pegasus szoftver segítségével” – írják.
Ide tartozik, hogy a Magyar Hang az Európai Bizottsághoz fordult az állami hirdetések torz elosztása miatt.
Eteti a hatalom a propagandát, de mi léptünk egyet – Hangosítunk
Mi is az a panasz, amivel az Európai Bizottsághoz fordultunk? Pontosan mi a cél? Kell most félnünk? Hallgassa meg Ön is lapajánló podcastunkat!
