Eddig több mint kétezer ukrán menekültnek segített a főváros szállással és/vagy étkezéssel. Közülük több mint ezer főnek volt hol aludnia a fővárosnak köszönhetően – ez derült ki egy Kiss Ambrus általános főpolgármester-helyettes által tartott keddi háttérbeszélgetésen, amelynek fókuszában az állt, hogyan szervezte meg a fővárosi önkormányzat a segítségnyújtást a háború kirobbanása óta eltel közel egy hónapban.
Elmondta, a főváros már a háború kirobbanása előtti napokban elkezdett felkészülni arra az eshetőségre, hogy mi történik, ha menekültáradat érkezik a Budapestre. Ahogy Kiss Ambrus fogalmazott, sporadikusan van kapcsolatuk állami szereplőkkel, például a Miniszterelnökség nem kereste őket a válság kirobbanása óta egyszer sem, vagyis a fővárosi önkormányzat magától építette ki segítő rendszerét, de például rendszeresen beszélnek a katasztrófavédelemmel és a BRFK-val. A fővárost abba a döntésbe sem vonta be a kormány, hogy megnyitja a BOK Sportcsarnokot a menekültek számára. Kiss utóbbi kapcsán kritizálta, hogy a civileket elküldték a pályaudvarokról, ugyanis ha nem lesz, aki elmagyarázza a menekülteknek, miért fontos a csarnokhoz induló buszjáratokra felszállniuk, könnyen megeshet, hogy eltévednek.
Ausztriába megy a többség
Kiss elmonda, az ENSZ adatai szerint eddig hozzávetőleges 312 ezer menekült érkezett Magyarországra. Az elmúlt napok tendenciáit értékelve arról beszélt, hogy a MÁV február 27. és március 21. között több mint 142 700 szolidaritási jegyet adott ki, ezekből látható, a menekültek többsége, mintegy 50 százaléka Ausztria felé megy tovább, igaz, akadnak olyanok is – hozzávetőlegesen a menekültek 5 százaléka, akik Záhony felé veszik az irányt, vagyis visszatérnek Ukrajnába.
Ukrajnai menekültek: a MÁV által eladott szolidaritási jegyeinek megoszlása az úti cél szerint (Forrás: Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes prezentációja)
Kiss Ambrus szerint az elmúlt napokban sokkal többen mentek el Magyarországról, mint amennyien érkeztek, tranzitország vagyunk, a tartós elhelyezést igénylő menekülteket eddig még nem érezte meg az ország
Az érkezők a főváros tapasztalatai szerint több csoportba sorolhatók:
1. Kisebb létszámú, pár fős családok, akik gyakorlatilag a középosztályt jelentik. Velük kevéssé találkoznak a fővárosi segítők, ők tovább utaznak vagy a civil szféra segít nekik azzal, hogy például befogadják őket az otthonukba. Ők alig szorulnak segítségre a szállás kérdésének megoldását leszámítva.
2. Ukrajnában tanuló, harmadik országból érkezett diákok, például indiai és afrikai hallgatók. Ők jellemzően pár napig maradnak, beszélnek angolul, és a nagykövetségük szervezi a hazautat. Akik huzamosabb ideig maradnak, azokat a hazai egyetemek befogadják és kollégiumot intéznek nekik.
3. Kárpátaljai magyar családok. Esetükben jellemzően több generáció érkezik, jellemzően nők és gyerekek. Többségük a már Magyarországon dolgozó apukákhoz jön, és nem is terveznek tovább menni.
4. Kárpátaljai magyarajkú roma nagycsaládok, ők 8-20 fő átlagosan, nincs továbbutazási tervük, ha vannak velük férfiak, szívesen vállalnának munkát.
Kiss Ambrus szerint a főváros ügyfelei az utóbbi két kategóriából kerülnek ki.
Szakembereket találni az igazi kihívás
A politikus elmondta, rövid távú és hosszú távú szállást is biztosítanak, étkeztetést, szervezik az emberek szállítását, és segítik az információáramlást. Jelenleg több mint 900 rövid távú férőhely van a rendszerben, ez a civilek, a karitatív szervezetek és a főváros összes kapacitását jelentik, az állami nincs benne, és ebből március 22-én 103 szabad hely volt. Ebből 220 fő elszállásolása a Fővárosi Önkormányzat által fenntartott helyszíneken tud történni.
Kiss szerint az igazán nehéz kérdést a hosszú távú szálláshelyek biztosítása jelenti, vagyis hogy azoknak is segítsenek, akik a háború végéig szeretnének hazánkban maradi. Az ilyen típusú szállásokat a Budapesten kívüli nyári táborozásra szolgáló épületeikben oldotta meg a főváros, a menekülteknek segítenek a papírok rendezésétől kezdve egészségügyi állapotuk felmérésén át az iskola és munkahely kereséséig, „ez komoly szociális munkát jelent”. A táborhelyek működtetésére civileket fogadtak fel. Eddig 200 hosszú távú szálláshelyet töltöttek meg, és majd' 1500 férőhelyet most is tudnának nyitni, már ha tudnak oda elegendő szociális munkást találni. Ezek a helyek szociális munka nélkül nem működnek, hiszen traumatizált emberekről van szó, és önmagában kihívás megoldani olyan helyzeteket, hogy mi lesz majd a hathónapos terhes anyuka másik hat gyerekével, ha a nő elmegy szülni, de az apuka nincs velük az országban.
Ami a szállást igénybe vevő menekülteket illeti, átlagéletkoruk 21 év, 56 százalékuk nő (ebbe a gyermekek, tehát a lányok is beleszámítanak, 51,8 százalékuk kiskorú.
A főváros által biztosított szállásokat igénybevevő menekültek demográfiai jellemzői (Forrás: Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes prezentációja)
Kiss Ambrus a főváros által a Nyugati pályaudvar aluljárójában működtetett, menekülteknek kialakított információs pontjukról is mesélt. Elmondta, a legszürreálisabb eset eddig az volt, mikor egy ukrán lány kérdezte tőlük, hol kaphatna egészségügyi ellátást. Megkérdezték, mire lenne szüksége, erre pedig azt mondta, csak át kéne kötözni a lőtt sebét.
Egyébként mintegy 500 fővárosi alkalmazott segít a menekültek ellátásában valamilyen módon, és a civilekkel való koordinációjuk révén még azt is meg tudnák oldani, hogy szerezzenek anyatejet, ha kell.
Akkor is segíteni kell, ha az állam nem térít meg mindent
A menekültek ellátása érdekében bevonták a hajléktalanokat segítő rendszer diszpécserszolgálatát, amelyet a Menhely Alapítvány működtet, de a főváros finanszíroz. Érdekesség, hogy február 26. és március 19. között összesen 717 fedél nélküli emberhez kapcsolódó hívást kaptak, míg 623 Ukrajnából érkezett menekült miatti megkeresést.
Eddig a főváros 25 ezer adag ételt osztott ki, napi hét helyszínre szállítanak 500-600 főnek. A Magyar Hang kérdésére Kiss elmondta, eddig hozzávetőlegesen 80 millió forintot költhettek a menekültek megsegítésére – ebben benne van például a Beregszásznak küldött 20 millió forintnyi, készpénzben biztosított gyorssegély is, de küldtek már olyan, a kárpátaljai város által kért műszaki eszközöket (például aggregátor vagy generátor), amelyek abban az esetben segítenek, ha a közszolgáltatások akadoznának. Kérdésünkre Kiss arról is beszélt, költségeik egy részét az állam meg fogja téríteni, de szerinte egy Budapest méretű város nem teheti meg, hogy azt nézze, megtérítik-e a kiadásait egy ilyen helyzetben.
Lesz-e egyeztetés a kormánnyal?
Kiss Ambrus elmondta, tudomása szerint az állam eddig 3000 menekültet helyezett el, és attól tart, egy nagyobb menekülthullám érkezése esetén nem lesz állami kapacitás az ő tartós elhelyezésükre. – Nem tudjuk, hogy az állam mit tud tartósan megoldani, ezért azt sem tudjuk, hogy a fővárosnak mire kéne készülnie – mondta a politikus. Szerinte a főváros maximum 3500 fő elhelyezését tudná segíteni, ha volt iskoláik épületeit is megnyitnák, de akkor azt már megszenvedné a szolgáltatás minősége, és persze kérdés, ki tudná azokat üzemeltetni, honnan lesznek szociális munkások. Úgy látja, a menekültek hosszú távú elhelyezése kapcsán előbb-utóbb mindenképpen kell majd egyeztetni a kormánynak a fővárossal.
Budapest egyébként levélben fordult a kormányhoz, amiben jelezték nekik, jól hangzik, hogy ingyenes szolidaritási jegyet biztosítanak a rászorultaknak, de a helyjegy nem ingyenes, ráadásul információja szerint Budapesten már csak egy pénzváltó vált hrivnyát, tehát a menekültek a pénzükhöz sem tudnak hozzájutni. A helyjegy kérdése azért is probléma, mert információja szerint Ausztriába például anélkül át sem engedik az utasokat. Ezért a főváros háromezer helyjegyet biztosít ingyen, egészen pontosan pénzt ad a civileknek, akik megveszik azt a menekülteknek. Ugyan kezdeményezték a kormánynál, a helyjegyeket is tegyék ingyenesé, felvetésükre nem kaptak választ, és ez Kiss szerint április 3-ig, vagyis a választásig már így is marad.
Egyébként a főváros és a civilek együttműködéseként úgynevezett „béketanoda” is született, ide a rászoruló felnőttek és gyerekek is járhatnak. A felnőtteknek alapvető szocializációs készségeket próbálnak átadni, a gyerekek pedig hasonló korúak társaságában lehetnek. Ugyanis a hosszabb távon maradó menekültek esetén probléma, hogy egy idő után nem tudják mivel lefoglalni magukat, unatkoznak, igy sok gyerek már hiányolja, hogy iskolába járhasson.
Aki menekültként maga is segítségre szorul, vagy éppen segítene szeretne, az a help.budapest.hu oldalon találhat információkat erről a fővárostól.
