A háztartási feladatok nemek közötti megoszlásában Magyarország kifejezetten rosszul teljesít: a magyar nők kétszer annyi háztartási munkát végeznek, mint a férfiak. Az Amnesty International szerint a rengeteg otthoni feladat mellett nem csoda, hogy a nőknek kevesebb idejük jut a fizetett munkájukra, vagyis ezek az otthoni terhek mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a nők kevesebbet keresnek a férfiaknál.
A láthatatlan munka azt a fizetetlen munkát jelenti, amelyet a háztartáson belül vagy önkéntes alapon a közösség javára végeznek a társadalom tagjai, jellemzően nők. A kifejezést 1987-ben használták először.
„Fontos megjegyezni, hogy a kifejezésben a láthatatlan nem magára a munkára utal, amelynek igenis látható eredményei vannak, hanem arra, hogy a társadalom sokszor nem becsüli meg, pénzzel és elismeréssel nem honorálja ezeket a tevékenységeket” – jelentette ki Csernus Fanni, az Amnesty International Magyarország nemek közötti egyenlőség szakértője.
Hogy milyen irdatlan mennyiségű láthatatlan munkát végzünk (elsősorban a nők), azt jól mutatja, hogy a KSH számításai szerint a GDP 25 százalékkal nőne, ha a gazdasági mérőszámokba ezeket a tevékenységeket is bevonnánk. Ezek pedig elsősorban a nők vállát nyomják, pláne itthon: a Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézetének tavaly publikált adatai alapján 2024-ben hazánk az egyik legrosszabbul teljesített a gyermekes férfiak és nők közötti háztartási munka megoszlását tekintve: a gyermeket nevelő férfiak mindössze 19 százaléka végez napi szinten háztartási munkát, ami a legalacsonyabb érték az EU-ban.
Magyarországon egy nő átlagosan 18 százalékkal keres kevesebbet, mint egy férfi. Hogy ez hogyan függ össze a láthatatlan munkával? „A háztartási és gondozási feladatok egyenlőtlen elosztása amellett, hogy jelentős terhet ró a nőkre, ahhoz is vezet, hogy kevesebb idejük és korlátozottabb lehetőségeik jutnak a fizetett munkára. A nők kevesebb lehetőséget kapnak arra, hogy a munkahelyükön előbbre lépjenek, magasabb fizetést kapjanak, nem tudnak olyan rugalmasan rendelkezésre állni, és sokszor csak részmunkaidőben tudnak dolgozni, hogy a fizetetlen munkát végezzék, amiért gyakran semmilyen megbecsülést nem kapnak a környezetüktől" – tette hozzá a szakértő.
Csernus Fanni szerint a társadalmi sztereotípiák rengeteget rontanak a helyzeten: egy tavaly publikált európai uniós kutatás szerint a magyarok 70 százaléka úgy gondolja, hogy a nők elsődleges feladata az otthoni feladatok ellátása és a gyerekgondozás, illetve ugyanekkora arányban értenek egyet azzal, hogy egy nő számára mindig a családnak kell az elsőnek lennie.
„A társadalmunkban uralkodó nemi sztereotípiák folyamatos kölcsönhatásban vannak a kormányzat káros családpolitikai narratívájával. Utóbbi a nők társadalomban betöltött szerepét egyre inkább a gyermekgondozási és otthoni feladatokhoz köti, a nőket vagy valakinek az anyjaként, vagy valakinek a feleségeként képzeli el. Mindez összességében a nők súlyos egzisztenciális kiszolgáltatottságához vezet" – mondta Csernus Fanni.
