Ellehetetlenítéstől, a szegedi éjszakai élet és a város vonzerejének csökkenésétől tartanak helyi vendéglátósok azután, hogy a közgyűlés döntése értelmében áprilistól már csak este 11 óráig lehetne nyitva tartani. Az önkormányzat állítása szerint céljuk a lakók nyugalmának biztosítása és egyedi engedéllyel ezután is lehetne tovább fogadni a vendégeket.
Ahogy arról lapunk is beszámolt, a szegedi közgyűlés nemrég döntött arról, hogy az üzletek és vendéglátóhelyek április közepétől csak este 11 óráig tarthatnak nyitva. Ugyanakkor azok az egységek, amelyek éjszaka is nyitva kívánnak lenni, állandó vagy eseti jelleggel külön, erre vonatkozó engedélyt kérelmezhetnek. Ennek feltételei közé tartozik, hogy az üzlet az elmúlt félévben panaszmentesen üzemeljen, betartsa a vonatkozó jogszabályokat, rendben tartsa az előtte lévő közterületet, gondoskodjon arról, hogy a vendégek ne zavarják a lakókat, valamint ne fogyasszanak alkoholt közterületen. Az engedély vissza is vonható, ha a feltételek nem teljesülnek. A rendelet hatálya ugyanakkor nem terjed ki minden üzletre és rendezvényre. Kivételt képeznek többek között a kiemelt turisztikai rendezvények, mint a Szegedi Szabadtéri Játékok, a Szegedi Ifjúsági Napok és a Szeged Napja Ünnepségsorozat. Azok az üzletek is mentesülnek a korlátozás alól, amelyek 200 méteres körzetében nincs lakóépület, szociális vagy egészségügyi intézmény.
– Az egész előzetes hatásvizsgálat nélkül történt, pedig olyan intézkedésről van szó, amely jelentős hatással van a város gazdasági és társadalmi életére. Komoly következményei lesznek a vendéglátóiparra, a helyi közösségre és a szegedi éjszakai életre is – mondta lapunknak Iskander Dávid, a vendéglátósok szóvivője. Bírálta, hogy elmaradt a társadalmi egyeztetés, az érintett szereplők nem kaptak lehetőséget arra, hogy véleményt formáljanak vagy javaslatokat tegyenek, pedig a túlnyomó többség nyitott lett volna a kompromisszumra. Véleménye szerint a szabályozás nem átlátható, olyan hatalmat ad az önkormányzat kezébe, amely lehetőséget biztosít arra, hogy bárkivel szemben diszkriminatív módon járjanak el.
A rendelet egyik legproblémásabb pontjának azt tartja, hogy a lakók panaszai alapján az engedély visszavonható. Így egyetlen haragos személyes ellenszenvből is ellehetetlenítheti egy vállalkozás működését, függetlenül attól, hogy a hely valóban okoz-e problémát vagy sem. Ráadásul a versenytársak is könnyen kihasználhatják ezt a rendszert, elegendő néhány embert megbízni azzal, hogy rendszeresen tegyenek panaszt egy adott hely ellen, ezzel aláásva annak működését. Mint mondta, az ilyen típusú szabályozás más városokban is negatív hatással volt az éjszakai életre és a helyi gazdaságra. Példaként hozta fel Kecskemétet és Budapest belvárosát, ahol hasonló döntések után sok szórakozóhely bezárt. Szeged egyetemi városként vonzerejének egyik fontos eleme a pezsgő éjszakai élet, ez kerül most veszélybe. Ha kevesebb hely marad nyitva éjszaka, kevesebb vendég érkezik a városba, ez hosszú távon a vármegyeszékhely turisztikai és kulturális életére is negatív hatást gyakorolhat.
– A szabályos működéshez szükséges papírokat eddig is meg kellett szereznünk, tehát a „kegyként” felkínált új, mindenki számára elérhető engedély valójában csak a vendéglátóhelyek feletti kontroll megerősítéséről szól. Nem minden hely ugyanolyan mértékben zavaró a lakók számára, ezért egységes tiltás helyett célzottabb szabályozásra lenne szükség. Az önkormányzatnak inkább körzetekre kellene bontania a várost, ott kellene szabályoznia az éjszakai életet, ahol valóban rendszeres panaszok érkeznek. Ha egy hely ténylegesen problémákat okoz, azt külön kellene kezelni, nem mindenkit egy kalap alá venni – sorolta javaslatait Iskander Dávid. Hangsúlyozta, a szegedi vendéglátósok nem az ellen vannak, hogy a városban rend legyen, azt szeretnék, hogy igazságos és átlátható szabályozás szülessen.
Az általa összefogott tulajdonosok jelenleg módosító javaslaton dolgoznak, céljuk, hogy az önkormányzat vegye figyelembe a vállalkozók szempontjait, és még az áprilisi bevezetés előtt lehetőség legyen a rendelet felülvizsgálatára. Kerestük a szegedi önkormányzatot, kíváncsiak voltunk arra, ha az egységek releváns javaslatot dolgoznak ki, elképzelhetőnek tartják-e, hogy módosítják a rendeletet. Szerettük volna tudni, hogyan lehet majd új működési engedélyt kérni és pontosan milyen esetben veszítheti el azt valaki. A szóvivő által kifogásolt, előzetes egyeztetés hiányának okát is tudakoltuk. Egyelőre nem érkezett válasz a kérdéseinkre.
