2750 új férőhelyet adtak át 10 magyarországi büntetés-végrehajtási intézetben. Az igazságügyi miniszter ígérete szerint teljesíti a kormány a parlament fideszes többsége által törvényben is elfogadott célt, vagyis szeptemberre megszűnhet a túlzsúfoltság a börtönökben, és ezzel a börtönzsúfoltság miatt a fogvatartottaknak kifizetett kártalanítások jogalapja is. Ismert, hogy a kártalanítások kifizetéséért kezdetben az ügyvédeket tette felelőssé a kormányzat. Később azonban megjelent az érvelésben a kártalanítási eljárások tulajdonképpeni oka és alapja, a börtönök túlzsúfoltsága is.
A bíróságok a börtönzsúfoltság miatt ítéltek meg kártalanításokat a fogvatartottaknak, és ezt a problémát a börtönzsúfoltság megszüntetésével lehet orvosolni – erre az összefüggésre már korábban rávilágított Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter, most pedig Varga Judit igazságügyi miniszter is.
Az igazságügyi miniszter újonnan kialakított férőhelyeket adott át a Veszprém Megyei Büntetés-végrehajtási Intézetben. Ezzel egy időben még kilenc hazai intézetben – Állampusztán, Baracskán, Kiskunhalason, Miskolcon, Pálhalmán, Sopronkőhidán, Szegeden, Tiszalökön, Tökölön – avattak fel új épületszárnyakat, összesen 2750 új férőhely létesült. – Börtönt építeni egy demokráciában nem a legnépszerűbb intézkedések közé tartozik, mégis, a társadalmi igazságosság érdekében sokszor elkerülhetetlenné válik – jelentette ki Varga Judit.
Ez a kijelentés magyarázatot adhat arra is, miért tarthatta szükségesnek a kormányzat, hogy a „börtönbiznisz felszámolásának” célkitűzésébe „csomagolja” a férőhelyek bővítését.
A kormányzat „börtönbiznisznek” nevezte el azt a jelenséget, hogy közel két év alatt – mióta létezik a kártalanítás lehetősége – több milliárdos kártalanítást kellett a magyar államnak kifizetnie a fogvatartottak részére bírósági ítéletek alapján. Ezeket legtöbbször a börtönzsúfoltság miatt ítélték meg a bíróságok, mert a büntetés-végrehajtási intézetek tömegesen nem tudták teljesíteni a fogvatartás törvényben meghatározott minimumkövetelményeit: leggyakrabban azt, hogy a raboknak legalább 1,5 négyzetméter személyes élettér jusson. A kormányzat korábban azzal érvelt, hogy a fogvatartottak által megbízott, és őket képviselő ügyvédek felelősek a jelenségért, később viszont megjelentek azok a nyilatkozatok, amelyek szerint voltaképpen a börtönzsúfoltságra vezethetők vissza a kártalanítások.
Az igazságügyi miniszter mostani közleménye szerint szeptemberre érheti el Magyarország azt a – február óta már törvényben is meghatározott – célt, hogy a börtönzsúfoltság 100 százalék alá csökkenjen. Vagyis, hogy legfeljebb annyi fogvatartott éljen a magyar börtönökben, amennyien ténylegesen elférnek. Varga Judit ezúttal arra is tett utalásokat, hogy miért lehet szükséges bizonyos minimumkövetelmények betartása a fogvatartás során. Az MTI tudósítása szerint kifejtette, hogy egy börtönnek a XXI. században már más elvárásoknak kell megfelelnie, mint Szent István idejében. Egy összetett helyszín, mely egyszerre szól a büntetésről és arról, hogy az elkövetőt a büntetés letelte után visszavezessék a társadalomba. A munkáltatás, az oktatás, a jóvátételi programokban való részvétel mind ezt segíti.
A kormányzat azzal is érvel, hogy sérti a társadalom igazságérzetét a fogvatartottaknak a börtönzsúfoltság miatt juttatott kártalanítás, pedig annak lehetőségéről, összegéről és a fogvatartás minimumkövetelményeiről épp a fideszes igazságügyi minisztérium határozott 2016-ban. Ezt azután tette meg, hogy a strasbourgi emberi jogi bíróság számos esetben elmarasztalta a magyar államot, mivel a magyar büntetés-végrehajtási intézetek nem teljesítették a fogvatartásnak azokat a minimumkövetelményeit, amelyek az ENSZ Közgyűlése kínzás és más kegyetlen, embertelen és megalázó bánásmódról és büntetésről szóló egyezményen alapulnak, és ami miatt korábban Magyarországon nem volt lehetőség jogorvoslatot kérni.
2020 elején a kormányzat mégis arra a következtetésre jutott, hogy az általa nem sokkal korábban megalkotott rendelet alapján „igazságtalanul” fizette ki magyar állam a kártalanításokat a fogvatartottaknak. A kormánynak az eredeti törvény alapján május 15-ig kellett volna a kárpótlás új szabályozását kidolgoznia – ezt a koronavírus-járvány első hullámának idején október végére halasztották –, míg szeptember végéig azt kell biztosítania, hogy a börtönök kihasználtsága ne haladja meg a száz százalékot.
A jogerősen, a bíróságok által megítélt kártalanítások kifizetését a kormány javaslatára ugyanebben a törvényben fel is függesztette a parlament februárban. Schiffer András ügyvéd, volt országgyűlési képviselő akkor kifejtette: alkotmányossági aggályokat vet fel a törvény. – Ha valamikor kötelessége Áder János államfőnek, hogy előzetes normakontrollt kérjen az Alkotmánybíróságtól, akkor az pont egy ítéletek végrehajtását felfüggesztő parlamenti döntés – írta a Hvg.hu-n a törvény elfogadásakor. Az államfő azonban aláírta a jogszabályt, majd a kormány javaslatára májusban a parlament meg is hosszabbította a jogerős ítéletek végrehajtásának felfüggesztését az év végéig, így a törvény hatályba lépése után bíróságok által megítélt kártalanításokat elméletileg továbbra sem fogja kifizetni a magyar állam.
Mivel viszont a jogerős bírósági ítéletek végrehajtását a magyar állam mindettől függetlenül sem kerülheti el, ezért az azóta jogerősen megítélt kártalanításokat – ha lesznek ilyenek – előbb-utóbb ki kell majd fizetnie. Arra pedig februárban és májusban elfogadott törvények is utalnak, hogy valamiféle kártalanítási eljárás a fogvatartottak számára a jövőben is létezni fog.
A fogvatartottaknak megítélt kártalanításokból ugyanis törvény szerint „első körben” azt a kártérítést kell kifizetni, amellyel az elkövető a sértettnek tartozik, ha van ilyen. Erről a sértettnek vagy az áldozat hozzátartozójának nyilatkoznia kell. Mint Varga Judit elmondta: törvényjavaslatot terjesztettek az Országgyűlés elé a sértettek jogainak előtérbe helyezése érdekében, hogy már lezárt ügyekben is lehetőség legyen utólagos sértetti kártérítés igénylésére.
A Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságának közleménye szerint Állampusztán, Pálhalmán, Sopronkőhidán és Szegeden 110-110, Tökölön 220, Baracskán és Veszprémben 330-330, Kiskunhalason és Tiszalökön 440-440, Miskolcon pedig 550 fogvatartott –összesen 2750 fő – befogadására alkalmasak azok az új intézeti épületszárnyak, amelyek közös átadóünnepségét a Veszprém Megyei Büntetés-végrehajtási Intézetben tartották.
Azt írták: az elkészült beruházások szeptemberre a büntetés-végrehajtási intézetek telítettségét száz százalék alá csökkentik, a fogvatartottak elhelyezésére szolgáló alapterület 25 950 négyzetméterrel bővült.
Németh Éva, a veszprémi intézet parancsnoka elmondta, hogy a bővítéssel a zsúfoltságuk száz százalék alá csökken. Hangsúlyozta: az új objektum mind a személyi állomány, mind a fogvatartottak részére az uniós normáknak és előírásoknak megfelelő elhelyezést biztosít.
