Lannert Judit oktatási és Lőrincz Viktória vidékfejlesztési miniszterhez fordul Fábri István, Csömör polgármestere annak érdekében, hogy ismét tegyék lehetővé a települési önkormányzatoknak az iskolák fenntartását. Alaptörvény-ellenesnek tartja ugyanis a mostani helyzetet, hiszen egyházak, nemzetiségi önkormányzatok, alapítványok, cégek és az állam is tarthat fenn iskolát, csak az önkormányzatok nem.
Újra téma lehet az iskolafenntartás kérdése Magyarországon, miután a kormányváltás lehetőséget teremtett az önkormányzatoknak arra, hogy visszakérhessék a korábban államosított intézményeiket, köztük akár iskolákat is. Bár a Tisza-kormány nem tervezi, hogy minden iskolát önkormányzati fenntartásba ad vissza – ahogy ez 2013 előtt működött –, egyes helyhatóságok abban bíznak: lehetőség nyílhat arra, hogy ha szeretnék, újra ők üzemeltessék az oktatási intézményeiket. Ez a lehetőség egyébként a Tisza Párt választási ígéretei között is megjelent.
A második Fidesz-kormány 2013-tól vette állami fenntartásba az iskolákat, csak az épületek maradtak az önkormányzatok fenntartásában, a munkáltató, szakmai és egyéb döntések az államhoz – a később tankerületekre bontott Klebelsberg Központhoz – kerültek. Az önkormányzatoknál az óvodák és a bölcsődék fenntartásának feladata maradt. Számos önkormányzat sérelmezte, hogy elkerült tőlük az iskolák fenntartásának joga. Csömör önkormányzata bírósághoz is fordult A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság helyt adott a keresetnek és megállapította, hogy az iskolák fenntartásáról és működtetéséről szóló központi rendelkezés alaptörvény-ellenes. Sőt, a bíróság 2018. januárjában az Alkotmánybírósághoz fordult, kérve azt, hogy az erre vonatkozó törvényi rendelkezéseket semmisítse meg. Ott azonban nem jártak sikerrel, a testület elnöke ekkor egyébként Sulyok Tamás jelenlegi köztársasági elnök volt.
Fábri István polgármester viszont máig azon az állásponton van: alaptörvény-ellenes a jelenlegi közoktatási törvény. – Az állam mellett az egyházak, cégek, alapítványok, egyesületek, magánszemélyek, néhány fős nemzetiségi önkormányzatok is tarthatnak fenn iskolákat, de a sok évtizedes intézményműködtetési múlttal, és nem mellesleg, a teljes iskolai infrastruktúrával rendelkező települési önkormányzatok egyedüliként ki vannak zárva ebből a körből – áll az önkormányzat Magyar Hanghoz eljuttatott közleményében.
Fábri István bízik abban, hogy egyrészt az alaptörvény-ellenes állapotot megszüntetik, másrészt betartja ígéretét az új kormány: legalább a nagyobb települések esetében visszakapják az iskolák fenntartási-működtetési jogát az önkormányzatok, és társulási formában a kisebb településeknek is lesz beleszólásuk az iskolák fenntartásába. – Az iskola a legfontosabb intézménye egy településnek. Egy távoli központból, bürokraták által irányított iskola nem szolgálja a gyermekek érdekét. Az iskolák társadalmasításának elengedhetetlen lépése, hogy a települési közösségek visszakapják elvett intézményeiket – áll a közleményben.
A polgármester a két illetékes minisztériumhoz eljuttatott levelekben amellett érvel, hogy az önkormányzat sokkal hatékonyabban tudja működtetni az intézményeket. – Nem véletlen, hogy az iskolai államosítás előtt nem léteztek tankerületek, amelyek lépésről- lépésre történő megszüntetése sokkal olcsóbbá és hatékonyabbá tudná tenni a rendszert – írja a közleményben Csömör polgármestere. A kormány ugyanakkor nem utalt arra az elmúlt időszakban, hogy a tankerületek megszüntetését tervezné, csak a rendszer radikális átalakítását, így a központosítás mérséklését és az iskolaigazgatók mozgásterének növelését ígérték.
Nem Csömör polgármestere az első, aki a közelmúltban jelezte: igényt tartana az önkormányzat a helyi iskolákra. Hasonlóan nyilatkozott a Magyar Hangnak nemrég Wittinghoff Tamás, Budaörs polgármestere is.
Az erről szóló vitákban ismét előkerülhet az esélyegyenlőség kérdése, mert a szerényebb anyagi lehetőségekkel rendelkező önkormányzatok iskolafenntartóként is csak a központi költségvetési támogatásból gazdálkodhatnának, míg a tehetősebb települések saját költségvetésükből is képesek lennének áldozni az oktatási intézményekre. Ez már jelenleg is így van, számos önkormányzat áldoz az egyébként állami fenntartású iskolákra, például kiegészítő támogatást ad az oktatás minőségének javítása érdekében, vagy jövedelem-kiegészítést biztosít pedagógusoknak.
