Több mint ötven intézményre és személyre vet ki szankciókat az Egyesült Államok, hogy csökkentsék orosz személyek hozzáférését a nemzetközi pénzügyi rendszerekhez – jelentette be David Pressman amerikai nagykövet szerda délutáni sajtótájékoztatóján. Köztük található a Magyarországon működő Nemzetközi Beruházási Bank három vezetője.
Hosszú sorban álltak az újságírók szerda délután fél négykor a budapesti amerikai nagykövetség előtt – ugyan öt órára volt meghirdetve a sajtótájékoztató, de a sajtóosztály azt javasolta, hogy jóval korábban érkezzen meg az, aki biztosan be akar jutni. A beléptetés a reptéri ellenőrzéshez hasonló szigorúságú volt, sőt még annál is keményebb: előzetesen le kellett adni a laptop és a telefon sorozatszámát, és azt is ellenőrizték – átvilágítás után –, hogy működőképes-e a készülék. A követség épületében már nem lehetett használni a hotspotokat, nem volt nyilvános wifi és fényképezni is csak magát a sajtótájékoztatót engedték. Bent kétszer is megszólalt a követség tűzriadót jelző rendszere – szerencsére mindkétszer kiderült, hogy hamis riasztás volt, így nem kellett elhagyni az épületet. Mivel nem sikerült időbe átjutnia a szigorú ellenőrzésen az összes újságírónak, David Pressman amerikai nagykövet is közel tíz perces késéssel érkezett a terembe.
A nagykövet az egyébként rövid tájékoztatón bejelentette, hogy több mint ötven intézményre és személyre vet ki szankciókat az Egyesült Államok, hogy csökkentsék orosz személyek hozzáférését a nemzetközi pénzügyi rendszerekhez. Köztük található a Magyarországon működő Nemzetközi Beruházási Bank három vezetője. Vagyis a diplomata elmondta azt, amit egy órával korábban már tudni lehetett az amerikai hatóságok erre a célra dedikált honlapjáról, amely magyar idő szerint délután négykor frissült. A sajtóban gyakran orosz kémbanknak nevezett intézmény és három vezetője is felkerült a szankciókkal sújtott személyek hivatalos listájára. Egészen konkrétan Nyikolaj Koszov, a Nemzet közi Beruházási Bank elnöke, Laszlóczki Imre magyar alelnök, volt azerbajdzsáni nagykövet és Georgij Potapov, az intézmény kormányzótanácsának elnökhelyettese.
Mint a diplomata kifejtette, az Egyesült Államok kormánya számos alkalommal jelezte már aggodalmát a bank kapcsán, hogy Oroszország felhasználhatja az intézményt. Hiszen miközben több NATO-tag és az Európai Uniós is keményen szembeszáll az orosz agresszióval, a magyar kormány helyszínt ad Magyarországon a szervezetnek, amelynek vezetői és munkatársai diplomataútlevéllel is rendelkeznek. A magyar kormány ugyanakkor ezeket a kifogásokat elutasította.
– Aggodalommal tölt el minket, hogy a magyar kormány erős kapcsolatokkal bír Oroszországgal – fogalmazott a nagykövet. Végül kiemelte, hogy a magyar-amerikai kapcsolatok nagyon fontosak számukra, az Egyesült Államok elkötelezett ezek mellett, ám a mostani lépéssel a nemzetközi veszélyeket igyekeznek csökkenteni. David Pressman beszélt arról is, optimista annak kapcsán, hogy fejlődhet a magyar-amerikai kapcsolat.
Fotó: Lukács Csaba/Magyar Hang
Az amerikai és magyar kapcsolatokban nem ez az első vitás pont. Az első emlékezetes vita az újkori viszonyokban 2014 őszén robbant ki, amikor az Egyesült Államok több magyart kitiltott az országból, köztük az adóhatóság vezetőit. Ezután következett a magyar közélet egyik legkínosabb videón is rögzített pillanata, Vida Ildikó NAV-elnök kamerák előtti találkozása a nagykövetség ügyvivőjével, Mark André Goodfrienddel, és az ominózus mondat: „nem értem mit mond, tolmácsot szeretnék kérni!”
Donald Trump 2016-os győzelme javított a kapcsolatokon, egészen meglepő fejleményekkel. David Cornstein nagykövet egy Trump-Orbán találkozó után arról beszélt a New York Timesnak 2019 októberében: amikor hazafelé repültek a Washingtonból a magyar miniszterelnök különgépén, akkor a hosszú naptól kimerült két férfi „alsóneműre vetkőzött, szunyókált és trécselt a kanapékon.”
Biden győzelme aztán újabb fordulatot hozott, meglehetősen konfliktusossá téve a magyar-amerikai viszonyt. Elkezdődött az üzengetés, de a dolgok tavaly pörögtek be igazán. 2022 januárjában kiderült, hogy több mint egymillió magyar állampolgárt kizártak az ESTA, vagyis Elektronikus Beutazási Engedély rendszeréből. Az USA Budapesti nagykövetsége szokatlanul keményen fogalmazott lapunknak, amikor rákérdeztünk, miért utasítják el automatikusan azon magyar állampolgárok könnyített vízumkérelmét, akik a mai Magyarország határain kívül születtek. Azért volt szükség erre a lépésre, válaszolták, mert a szomszédos országokban a magyar származású személyek honosítási folyamata sebezhető és megkérdőjelezhető, így aztán bűnözők és csalók is magyar útlevelet szerezhettek. Azt is világossá tették, hogy ez nem fog változni addig, amíg a kormány nem változtat a honosítás gyakorlatán.
Júliusban jött a következő figyelmeztetés: az Egyesült Államok kormánya egyoldalúan felmondta a Magyarországgal 1979-ben kötött, a kettős adóztatás elkerüléséről szóló nemzetközi szerződést.
Az idei év is erősen kezdődött: Orbán Viktor miniszterelnök a februári szokásos évértékelőjén arról beszélt, nem kéne, hogy Amerika egy jóbarát (Goodfriend) és egy présembert (Pressman) követően egy Puccini nevű embert küldjön követnek Magyarországra. Szijjártó Péter is beállt a sorba, éles kirohanást intézve David Pressman nagykövet Politiconak adott interjúja kapcsán, ahol a diplomata bírálta az ukrajnai háborúval kapcsolatos magyar politikát. A külügyminiszter teljes mértékig érdektelennek nevezte, hogy mit gondol az amerikai nagykövet a magyarországi belpolitikai folyamatokról, mert „semmi köze nincs hozzá!” Erre válaszul az amerikai külügyi szóvivő világosan fogalmazott: „David Pressman azért van Budapesten, hogy ha nézeteltéréseink vannak, akkor ezt közvetíteni tudja a magyar szövetségeseink felé, és éppen ezt teszi!”
A Magyar Nemzetben februárban több Amerika-ellenes jegyzet is megjelent. Először A gonosz birodalma címmel értekeztek arról, hogy „az Egyesült Államok és szövetségese, az Európai Unió épp annyira gonosz, képmutató, farizeus és zsarnoki birodalmat épít, mint a szovjet elvtársak egykor.” Utána A NATO az USA erőszakszervezete címmel jelent meg írás: „az Egyesült Államok pedig nyíltan terrorista országgá vált, hiszen tavaly ősszel az USA kormányának utasítására robbanthatták fel az Északi Áramlat gázvezetéket, súlyosan veszélyeztetve állítólagos „szövetségesei” energiaellátását.”
Március elején szokatlan módon hazarendelték konzultációra Washingtonba az amerikai nagykövetet. A diplomata az Egyesült Államok külügyminiszterével, a Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsának magas rangú tisztviselőivel és az amerikai szenátus kétpárti vezetésével egyeztetett a magyar helyzetről. A találkozók után a diplomata egy New York Timesban megjelent interjújában nyugtalanítónak nevezte az Orbán-kormány fokozódó Amerika-ellenességét, s egyebek közt azt mondta: „a világ megváltozott, és már nincs az a lehetőség, hogy mindkét kapura játsszon valaki, amikor tényleges háborút vívunk Európában... Az egyértelműség és a határozottabb fellépés ideje biztosan elérkezett, amikor Vlagyimir Putyin háborút indított Magyarország demokratikus szomszédja ellen.”
Joe Biden elnök március hetedikén hosszan telefonált Macron francia elnökkel, és ezután váratlan módon Orbán Párizsba repült egy munkavacsorára. Macron „az európai országok egységére” figyelmeztette Orbánt Ukrajna támogatásában Oroszországgal szemben. A francia hírügynökség megírta, hogy Orbán az Európai Unióval ellentétes politikát folytat és a Kreml propagandáját terjeszti. Ezek után március tizenötödikén Orbán meglepően konfliktusmentes beszédet mondott Kiskőrösön: nem ostorozta benne sem Amerikát, sem a NATO-t, de még „sorosozást” sem halhattunk.
