Nagyon nehéz értelmezni, hogy valójában mit is nyerne Magyarország Donald Trump visszatérésével. Különös tekintettel arra – ahogy arra Lakner Zoltán is felhívja a figyelmet –, hogy Orbán Viktor magyar kormányfő már nem várja az Oroszország és Ukrajna közötti háború gyors megállítását tőle, ahogy azt immáron hosszú hónapok óta hangoztatta, hanem azt, hogy az ő elnöklése eleve megakadályozza a háború eszkalációját. Igen ám, de a háború eddig sem eszkalálódott, és ez most sem tűnik reális lehetőségnek, így tehát nem nehéz azt mondani, hogy ez a várakozás beigazolódott. Ráadásul Trumpnak nincs ismert tűzszüneti vagy béketerve azon kívül, hogy felhívja Putyint és Zelenszkijt – legalábbis személyesen tőle ez az egyetlen elképzelés forog a nyilvánosságban. S hacsak Orbán Viktor nem értesült tőle személyesen más elképzelésről akkor, amikor az EU soros elnökeként megjárta Kijevet, Moszkvát, Pekinget, Washingtont, hogy békemissziós körútja végén kikössön Trump floridai birtokán, érdemes ebből vagy azoknak a republikánus agytrösztök által kidolgozott javaslatokból kiindulni, amelyek az orbáni várakozásokkal szemben, kifejezetten szigorúan lépnének fel Oroszországgal szemben. Talán még ennél is nagyobb gond lehet Magyarország számára, hogy Trump súlyos védővámokat helyezett kilátásba nemcsak a kínai, de az európai termékekre vonatkozóan is. Vagyis a nálunk is gyárakkal rendelkező európai óriáscégek – elsősorban a kocsigyártók – anyavállalatait drasztikus érintené az amerikai piacvesztés, ami közvetlenül kihatna a magyar gazdaságra, amelynek gyengeségét hivatalosan már most is a német autóipar válságára fogja a kormány. Végül még egy megfontolandó szempont: Magyarország a keleti nyitás politikájával messze a gazdasági szükségszerűségen túlmutatóan köteleződött el a kínai kormány mellett. Donald Trump viszont egyértelműen Kína-ellenes politikát képvisel, s nehezen látható, hogy ezt az ellentmondást a magyar kormány miként tudná föloldani.
Valójában csak az a kérdés a kormány számára, hogy miért lenne rosszabb ennél Magyarország számára az USA jelenlegi alelnöke, Kamala Harris győzelme? Nos, a válasz abban keresendő, hogy az Orbán-kormány az elmúlt öt évben rendkívül erőteljesen szembe fordult a demokrata vezetéssel, lobbisták sokaságával próbálta a trumpisták szimpátiáját maga felé fordítani, eredményesen, miközben az USA kormánya és a magyar kormány közé egyfajta hidegháborús vasfüggöny ereszkedett, ami már konkrét kormányzati lépésekben is megnyilvánult, például a kettős adóztatást tiltó, még a hetvenes években kötött egyezmény amerikai részről történő fölmondásával.
Vagyis, Harris győzelme esetén, ez a helyzet mélyülhet, míg ellenkező esetben Orbán Viktor , aki most a békemisszionárius szerepére tör, új pozíciót foghatna: eljátszhatná a Trump és az EU közötti közvetítő szerepét, amellyel az EU-n belüli, rendkívül súlyosan megrendült nimbuszát igyekezne visszaszerezni.
Percről percre közvetítésünket itt olvashatja!
Trump megnyerte a választást, megtartotta győzelmi beszédét is – Percről percre az amerikai elnökválasztásról
Még számolják a szavazatokat, de már legalább 277 elektori szavazata van a volt elnöknek, már mindenki neki adta az elnöki címet. Sorra gratulálnak a kormányfők is.
