Lezárta a debreceni polgármesteri hivatal bejáratát múlt hétfőn a Momentum. A párt ezzel szerette volna elérni, hogy Papp László debreceni polgármester aláírjon egy nyilatkozatot arról, hogy népszavazást ír ki a CATL (Contemporary Amperex Technology Co. Limited) városba tervezett akkumulátorgyára ügyében. Mint arról beszámoltunk, a blokáddal tiltakozókat akkor igazoltatták a rendőrök, de nem távolították el őket. Másnap aztán közterület-felügyelőket rendeltek ki az épület elé. Időközben pedig a Momentum egy petíciót is indított a népszavazás kiírása érdekében.
A történtek nyomán előbb Papp László (Fidesz–KDNP) polgármester telefonon személyes találkozóra invitálta Mándi Lászlót, az ellenzéki párt közgyűlési képviselőjét – tudatta a helyi közgyűlés Fidesz-frakciója. Majd másnap közleményt adott ki Debrecen polgármesteri hivatala arról, hogy bár a politikai véleménynyilvánítást szabadon lehet gyakorolni a városban, de ez nem eredményezheti a joggal való szándékos visszaélést. Miután az ellenzéki párt tiltakozása akadályozta a munkavállalókat és az ügyeiket intézni szándékozókat a hivatal épületébe való bejutásban, a hivatal bejelentette: a „példanélküli ügyben” feljelentést tesznek.
A Magyar Hang értesülése szerint a feljelentés megtörtént, és elindult a nyomozás is. A Hajdú-Bihar Vármegyei Rendőr-főkapitányság lapunk érdeklődésére küldött tájékoztatása szerint gyülekezési joggal visszaélés miatt indult szabálysértési eljárás a Momentum blokádja miatt. A rendőrség megfogalmazása szerint a debreceni polgármesteri hivatal Simonffy utcán található épülete előtt be nem jelentett gyűlést tartottak, ezért a szervezővel szemben indult eljárás.
A Momentum népszavazási kérdéseit elutasították
A CATL debreceni akkumulátorgyára miatti tiltakozások az utóbbi időben elültek a városban és környékén. A kínai beruházásban épülő, 3000 milliárd forintos beruházás ügyében már százszámra kezdeményeztek népszavazást politikai pártok és civilek. Az LMP két kérdése még tavaly ősszel zöld utat kapott a Helyi Választási Bizottságtól (HVB), ám a párt fel sem vette az aláírásgyűjtő íveket, így az aláírásgyűjtési határidő úgy futott ki, hogy egyetlen aláírást sem gyűjtöttek. Később a Momentum próbálkozott hasonlóan megfogalmazott kérdéssel, de azt már elutasította a HVB. A Momentum aztán száznál is több népszavazási kérdést nyújtott be, azzal a szándékkal, hogy politikai akciójával „túlterhelje” az illetékes bizottságot, sikertelenül. Hasonlóan járt a Mi Hazánk egykori országgyűlési képviselő-jelöltje is, az ő kérdései sem mentek át a választási szerv szűrőjén.
Legutóbb hat kérdést pattintottak le
Szintén több alkalommal adott már be népszavazási kérdéscsokrot a szomszédos Mikepércs civiljeiből alakult Mikepércsi Anyák a Környezetért Egyesület (MIAKŐ). Legutóbb, július második felében hat kérdésük hitelesítését tagadta meg a választási bizottság. Egyebek mellett azt kérdezték volna: Egyetért-e azzal, hogy Debrecen önkormányzata ne kezdeményezzen termőföld adásvételt vasúti pálya létesítése céljából; vagy éppen ne kezdeményezzen termőföld kisajátítást a 106-as vasútvonal áthelyezése céljából. Ezeket – egyebek mellett – azért utasították el, mert a HVB szerint a vasútvonal áthelyezéséről szóló döntés nem értelmezhető önkormányzati feladatkörként, illetve a választópolgár nem láthatja előre az általa támogatott döntés következményeit.
Érdekes azonban az indoklása annak a kérdésnek, amely arról szólt: Egyetért-e azzal, hogy Debrecen önkormányzata ne kezdeményezzen adásvételt a kielemt jelentőségűvé nyilvánított Déli Ipari Park bővítése céljából? Ezt egy friss alkotmánybírósági döntés mögé bújva dobták vissza. Az indoklás szerint: miután a kormány korábban nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházásnak nyilvánította a debreceni akkugyárberuházással összefüggő közigazgatási hatósági ügyeket, az ezekről szóló döntést a helyi közügyek alól kivette. Ezzel az Alkotmánybíróság idén július eleji döntésére hivatkoznak, amelyet a győri népszavazási ügyben hoztak. Eszerint az Alkotmánybíróság határozatában rámutatott arra, hogy ha a jogalkotó célja az lett volna, hogy a nemzetgazdasági szempontból kiemelt ügyeket kifejezetten helyi ügyként tartsa meg, akkor érdemi beleszólást engedélyezett volna az önkormányzatoknak a kiemelté minősítés tekintetében. A debreceni népszavazásra benyújtott kérdés pedig csak látszólag irányul helyi közügyre, mert figyelmen kívül hagyja a kiemelt beruházássá nyilvánításra vonatkozó szabályok célját – írták.
