Kedden fogadhatja el az Országgyűlés a szociális törvény módosítását is tartalmazó salátatörvény-javaslatot, amely ellen eddig már 38 szociális szolgáltató, érdekképviseleti és civil szervezet tiltakozott egy közös állásfoglalással. A szervezetek a szavazás időpontjában rövid figyelemfelhívó flashmobbal fognak tiltakozni 16 órától a Kossuth téren – közölte a Habitat for Humanity. A jogvédő szervezet lapunkhoz eljuttatott közleménye szerint ennek során 30 szociális dolgozó – különböző szociális szervezetek munkatársai – fekete zsákban a földre fekszik, felhívva a figyelmet a törvénymódosító „embertelen megközelítésére”, amely a szervezetek véleménye szerint a szociális segítségnyújtásra szorulók körében további áldozatokkal fog járni.
A közös állásfoglalást aláíró szervezetek úgy vélik, a törvénymódosítással a kormány nem bővíti, hanem tovább szűkíti a szociálpolitika eddig is csekély eszköztárát, a szociális szakemberek segítői szerepét torzítja és magára hagyja saját állampolgárait – épp akkor, amikor komplex és elhúzódó válsághelyzetben egyre többen szorulnak segítségre.
Egyebek között kifogásolják, hogy az állam a szociális biztonságot nyújtók sorában továbbra is utolsó helyre sorolná magát. A javaslat szerint ugyanis elsősorban egyéneknek, majd a családoknak (magánszemélyeknek), utánuk pedig az önkormányzatoknak vannak szociális ellátások biztosítására vonatkozó kötelezettségei, miközben az adóbevételekkel továbbra is az állam rendelkezik és egyenlőtlenül osztja el a további szereplők között.
Problémának tartják továbbá, hogy a szociális juttatások megállapításához az öregségi nyugdíjminimum alkalmazása helyett bevezeti a szociális vetítési alap fogalmát, leválasztva a szociális segélyek összegét a nyugdíjminimumról, ezzel előkészítve, vagy biztosítva azt, hogy egy egyébként régóta szükséges minimumnyugdíj-emelés a segélyek összegét ne érintse.
Egy a tervezethez benyújtott módosító szerint a nevelőszülői ellátmány mértékét az infláció mértékét sem figyelembe vevő módon szabnák meg, ez a tiltakozók szerint amellett hogy méltatlan, a nevelőcsaládokat tovább sodorja az anyagi ellehetetlenülésbe.
Az, hogy a kormány hogyan viszonyul a szociális ellátáshoz, már a törvénymódosítás módja is sokat elárul, hiszen egy közel kétszáz oldalas salátatörvénybe csomagolva hozzák meg azokat a szabályokat, amelyek rengeteg ember életét teszik nehezebbé, kilátástalanabbá – fejtette ki lapunknak Köves Ferenc, a Szociális Ágazatban Dolgozók Szakszervezetének elnöke. Szavai szerint a kormánynak a középkori felfogást sikerült a vadkapitalizmussal ötvöznie, mindezt úgy, hogy a gondoskodó állam képét kommunista csökevényként állítsa be, ami szavai szerint elképesztő dilettantizmusra utal. Szerinte az, hogy az állam nagyon erősen deklarálja, ő az utolsó a gondoskodásban, míg a rászorulók közvetlen környezetéé szinte minden felelősség, nagyon rossz üzenet például a generációs szegénységgel küzdő a családoknak, amelyek önerőből minden szándékuk ellenére képtelenek kikecmeregni kilátástalan helyzetükből.
Köves Ferenc szerint az eddigi tilatkozásoknak annyi eredményük lett, hogy a törvénytervezet sokadik módosítása szerint már az állami és önkormányzati szerveknek együtt kell működniük a szociális szférában tevékenykedő civil szervezetekkel és egyházakkal. Ugyanakkor saját olvasata szerint az elfogadás előtt álló szöveg még így is bőven ellentétes az alaptörvénnyel, amely rögzíti, hogy az államnak törekednie kell a szociális biztonság megteremtésére. A jogszabály elfogadása esetén, jogászokkal fognak egyeztetni, amelynek eredményeként elképzelhető, hogy Alkotmánybíróságon fogják megtámadni a törvényt.
Ha az eddigi kormányzati kommentárokból indulunk ki, akkor az új szociális törvény az ellátás gyakorlatában nem fog változást hozni. Akkor csak az a kérdés, mi célt szolgál a mostani módosítás – mondta lapunk megkeresésére a keddi demonstráción résztvevő Elte Tátk Szociális Munka tanszék oktatói és a Kontúr Egyesületet képviseletében Mihály Bulcsú. Mint rámutatott, a kormány és a kormányt támogatók narratívája szerint a gondoskodó állam nem más, mint kommunista örökség. Ez a kommunizmust emlegető narratíva ugyanakkor a szociális munka szerepét is megkérdőjelezi, aminek középpontjában az akitivizálás, a gondoskodás és az önkgondoskodásra való képesség erősítése áll. Mint rámutatott, felfogásuk szerint az állmnak az lenne a feladata, hogy a polgárok jólétéről gondoskodjon, megteremtse a szociális biztonság feltételeit és ebbe beletartozik az elesettekről való gondoskodás is. – Az állam feladata az újraelosztás, hogy azoknak is jusson, akik a perifériára szorultak. Ebbe tartozik bele a szociális ellátás is, ami nélkül sokszor azok sem tudnak kimászni a bajból, akiket lehetőségükhöz mérten támogat a közvetlen környezetük – fejtette ki Mihály Bulcsú.
