Több mint egymillió olyan ember él Magyarországon, aki soha nem megy el szavazni. Ezek az emberek idén sem voksoltak, pedig a rendszerváltás óta a legnagyobb részvétellel rendezték meg a választásokat. Áprilisban a választásra jogosultak több mint hetven százaléka járult az urnákhoz, de még így is körülbelül 2,4 millióan távol maradtak a szavazástól. Közéjük tartozik az az 1,2 millió polgár, aki soha nem szavaz. A Policy Solutions és a Friedrich Ebert Stiftung (FES) – amiről a 24.hu részletesen beszámolt – azt próbálta egy kutatással kideríteni, hogy ezek a nemszavazó emberek vajon mit gondolnak a demokráciáról, hogyan érzik magukat Magyarországon.
Mint azt a vizsgálat kiderítette a nemszavazók világnézetében különös egyveleget alkotnak a konzervatív és baloldali értékek, de abban hasonlítanak, hogy csalódtak a demokráciában. Cserébe derűsebben élik a mindennapjaikat, a bevándorlóktól sem félnek annyira. A Kádár-nosztalgia viszont erősebb a körükben, és sokan vannak közöttük, akik nem csak politikailag inaktívak.
Az egyetemisták és a fiatal felnőttek körében fokozatosan nő a politikai passzivitás. A nemszavazók körében 2-2 százalékponttal magasabb a GYES-en vagy GYED-en lévők, a rokkant és öregségi, valamint az özvegyi nyugdíjasok aránya is. Vagyis a kutatás eredménye szerint a munkaerőpiacról való kivonulás minden formája együtt jár a szavazási hajlandóság csökkenésével. Vagyis, ha valaki dolgozik, adót fizet, akkor jobban érdekli, hogy mire költi el az állama pénzt.
A passzívok körében jelentősen felülreprezentáltak a betanított munkások és a háztartási alkalmazottak, illetve a mezőgazdasági és erdőgazdálkodási szektorban dolgozók. Ezzel ellentétben a kulturális és oktatási szférában foglalkoztatottak között sokkal jellemzőbb, hogy elmennek szavazni.
A kutatás rávilágít arra is, hogy az aktív állampolgárokhoz képest a nemszavazók között feltűnően alacsony a házasságban élők aránya: alig minden harmadik nemszavazó él házastársi viszonyban.
Az anyagi helyzetet tekintve a nemszavazók 40 százalékának nincs számítógépe (a szavazóknál ez az arány csak 30 százalék), ugyanakkor mivel a politikától elzárkózók között sok a fiatal, a passzívok 71 százaléka naponta internetezik, 15 százalék pedig többször egy héten. Az aktív választóknak csak a 66 százaléka online napi szinten.
A demokráciát tekintve a sor végén kullogunk - Magyar Hang
Negyvenegy országból a negyvenedik helyen állunk, de úgy tűnik, ez nem zavarja a magyarok jó részét.
A passzívok Közép-Magyarországon jelentősen alulreprezentáltak, a gazdaságilag kevésbé jó helyzetben lévő kisvárosokkal és falvakkal teli Dél-Dunántúlon és a Dél-Alföldön jóval kevesebben mennek el szavazni. Ez nem volt mindig így: Baranya megye a szavazás szempontjából negyedik legaktívabb megyéből vált a legpasszívabbá 16 év alatt. Máshol (Bács-Kiskun, Csongrád, Szabolcs-Szatmár-Bereg) viszont csökkent a nemszavazók aránya.
A Policy Solutions szeptember közepén nyilvánosságra hozott kutatásából nyilvánvalóvá vált, hogy a magyarok nagy része kiábrándult a demokráciából, természetesen ez a nemszavazók körében még egyértelműbb.
A soha nem választók 45 százaléka vagy azt gondolja, hogy teljesen mindegy, hogy demokráciában vagy diktatúrában élünk, vagy azt, hogy adott esetben egy diktatúra még jobb is lenne. Mindössze két százalékponttal voltak többen azok, akik teljes mértékben a demokrácia mellett álltak ki.
Míg a politika iránt érdeklődőknek az 57 százaléka érzi úgy, hogy a kormány csak azokkal törődik, aki rájuk szavaz, a nemszavazók között ez az arány már 73 százalékos. Csak alig egyharmaduk gondolja úgy, hogy a politikusokra ugyanazok a törvények vonatkoznak, mint az átlagemberekre, és csak 32 százalékuk, hogy Magyarországon van következménye a tetteknek a politikában.
A nemszavazók 21 százaléka egyik, a rendszerváltás óta regnáló kormánnyal sem elégedett, szerintük egyik ciklusban sem volt jó a demokrácia állapota. (Az aktív szavazók között ez az arány 15 százalék.)
Hozzászólna? Várjuk Facebook-oldalunkon.
