„2018 nyara drámai időszak volt a külföldi hírszerzésért felelős titkosszolgálat, az Információs Hivatal (IH) történetében. Olyan események zajlottak, amelyek példátlan hatalmi játszmákra világítottak rá a kormányzaton belül. Az IH korábban évekig a Miniszterelnökséget vezető Lázár János felügyelete alatt állt, de a 2018-as választás után felállt negyedik Orbán-kormányban más gazdát kapott. Lázár kiszorult a kormányból, a hivatal pedig átkerült Szijjártó Péter külügyminiszter ellenőrzése alá” – ezzel a felütéssel kezdődik a Direkt36 legújabb tényfeltáró cikke.
A Panyi Szabolcs és Pethő András által jegyzett cikk szerint a fordulatos események akkor kezdődtek, amikor az átadás-átvételkor Szijjártó magához rendelte Pásztor Istvánt, az IH főigazgatóját és két helyettesét a minisztérium Bem téri központjába. Ahogy Pásztor és két helyettese elindultak az IH Budakeszi úti irodájából a Bem tér irányába, a külügyminisztérium biztonsági főosztályáról feltelefonált egy tisztviselő a hivatalba azzal, hogy hamarosan érkezni fog oda egy mintegy harmincfős különítmény, akiket be kell engedni, és meg kell nekik engedni, hogy betekintsenek bármilyen iratba. A portálk egy forrása ezzel kapcsolatban azt mondta: „Gyakorlatilag nyílt paranccsal mentek oda, azzal, hogy teljeskörűen eljárhattak az IH-val szemben, és minden nyilvántartásba belenézhettek”. E forrás szerint a különítmény tagjai a Belügyminisztérium alá tartozó különböző szervektől érkeztek.
Ez a csapat aztán heteket töltött az IH központjában, amelynek során munkatársakat hallgattak ki, irattárakat kutattak át és számítógépeket foglaltak le. A különítmény hivatalosan azzal állított be az IH-hoz, hogy a hírszerzés politikai felügyeletét átvevő Szijjártó Péter teljes átvilágítást rendelt el évekre visszamenően. „Csakhogy a razziát végrehajtó belügyes csapat általános ellenőrzés helyett valójában nagyon is konkrét információkat próbált felkutatni. Egyebek mellett leginkább olyan IH-s iratok érdekelték őket, amelyek kormányközeli gazdasági szereplők – köztük az Orbán család egyes tagjai – gazdasági ügyeivel voltak kapcsolatosak” – írja a portál, hozzátéve: ezen belül is kiemelt figyelmet fordítottak a miniszterelnök vejének, Tiborcz Istvánnak a korábbi cégével, az Elios Zrt.-vel összefüggő dokumentumok felkutatására. Mint a Direkt36 nyomozásából kiderült, Lázár János irányítása alatt ugyanis az IH megfigyelte az Európai Unió csalás elleni hivatalának, az OLAF-nak a nyomozóit, amikor ők Magyarországon járva vizsgálták az Elios visszaélésgyanús tendereit.
A Direkt36 úgy tudja, hogy végül a belügyes csapat nem találta meg azt, amit keresett, aminek az is lehetett az oka, hogy az Elios és más érzékeny ügyek esetében gyűjtött információkat nem hivatalosan rögzítették az IH-nál. Egy titkosszolgálati forrás állítása szerint a belügyeseknek nemcsak a leginkább keresett iratokra és adatokra nem sikerült rábukkanniuk, de az általuk kihallgatott IH-s tisztek is némák maradtak, és „nem voltak hajlandóak a főnökeikre köpni”.
A Transparency International Magyarország jogi igazgatója, Ligeti Miklós a Direkt36-nak azt mondta: ha ezek a történések „valóban így valósultak meg, az nem tudott nem bűncselekmény lenni, valószínűleg sokszorosan”. A jogász szerint egy külföldi hatóság titkosszolgálati megfigyelése elviekben még indokolható is lehet, ha azonban ezekről a megfigyelésekről egy belső ellenőrzés során utólag nem kerülnek elő a kellő dokumentumok, az egyértelműen illegális tevékenységre utal.
„A 2018. nyár elején lezajlott epizód világosan megmutatta, milyen komoly bizalmatlanság alakult ki egyes nagy hatalmú kormányzati szereplők között azokban az években. Bár hivatalosan Szijjártó és a külügy rendelte el az átvilágítást, az azt végrehajtó különítmény zömében a Belügyminisztérium által felügyelt különböző titkosszolgálati szervek embereiből állt tárca. A vezetőjének, Pintér Sándornak voltak konfliktusai Lázár Jánossal a megelőző években” – írja a Direkt36. A portálnak több, a történteket ismerő forrás azt mondta, hogy az akciót Orbán Viktor környezetéből kezdeményezhették annak kiderítésére, hogy milyen információkat gyűjtött be az IH a miniszterelnök családtagjainak üzleti tevékenységéről, illetve azt is szerették volna feltárni, hogy általában milyen tevékenységet végzett a szolgálat Lázár felügyelete alatt. Orbán Viktor az átvilágítást követően személyesen is megjelent az IH-ban, ahol élesen kritizálta a hírszerzés megelőző években végzett munkáját.
A magyar titkosszolgálatok 1989 utáni történetében szinte példátlan, egészen idáig titokban tartott razziáról, a mögötte meghúzódó politikai játszmákról és a jogilag kérdéses módon végrehajtott megfigyelések részleteiről a Direkt36 az eseményeket ismerő magyar nemzetbiztonsági forrásoktól és kormányzati politikusoktól értesült.
A Direkt36 részletes kérdéseket küldött Orbán Viktor szóvivőjének, valamint az érintett magyar titkosszolgálatoknak és minisztériumoknak – Lázár Jánost az Építési és Közlekedési Minisztériumon keresztül kerestük –, ám egyikük sem reagált hivatalosan. Az OLAF szóvivője válaszában azt írta, sem a vizsgálataikkal, sem a biztonsági intézkedéseikkel kapcsolatban nem adhatnak felvilágosítást.
