Nem Gyurcsány Ferenc, hanem a Demokratikus Koalíció közössége ösztökélte miniszterelnök-jelölti indulását, az elmúlt évek tapasztalatainak köszönhetően alkalmasnak érzi magát a feladatra, a végső lökést pedig „az elmúlt egy év kormányzati teljesítménye, főként a járvány idején tapasztaltak, az államigazgatás teljes szétesése, az a lelketlen és szolidaritásmentes kormányzás adta, ami a Fideszre jellemző” – nyilatkozta a Telexnek adott interjújában Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció miniszterelnök-jelöltje.
A politikus arról is beszélt, hogy a jövő évi választást követően Magyarországnak női miniszterelnöke lesz, és Dobrev Klárának hívják majd, mert az ország sokkal nyitottabb, mint a jelenlegi hímsoviniszta, macsó vezetés.
Szerinte Karikó Katalin nemzetközi hírű tudós, és nem asszonyság, a nőknek pedig azt üzeni, ne hallgassanak az olyan hangokra, mint Orbáné, aki szerint a politika nem nőknek való.
Végleges programról Dobrev szerint csak az összefogás többi pártjával történt részletes egyeztetést követően lehet majd beszélni. Személy szerint fontosnak tartaná az oktatási és egészségügyi rendszer, valamint a szétesett közigazgatás újjáépítését, a progresszív adózás visszaállítását, a családi pótlék növelését és a svájci indexálás visszaállítását a nyugdíjemelésnél. A vagyonadónál pedig többre van szükség szerinte, az elmúlt években felhalmozódott vagyonok esetében nem adózásról hanem igazságosságról van szó. A világ is ebbe az irányba mozdul el.
Kiemelten fontosnak tartja az ország Fidesz által lerombolt nemzetközi tekintélyének visszaszerzését, mert most hazánkra mindenütt páriaként tekintenek. Kínának és Oroszországnak pedig nem kell hátat fordítani, de nem szabad hagyni, hogy az ország gyarmattá váljon, vissza kell térni szövetségeseink mellé, azaz teljes mellszélességgel ki kell állni az euroatlanti integráció mellett.
A demokrácia-diktatúra kérdésben pedig nincs megalkuvás, „az Európa-párti nyugatos politikát kell erős többséggé szervezni Magyarországon.” A mai gyűlölködés pedig a Fidesz műve, azt le kell rázni magunkról, a politikában is vissza kell térni a normál közbeszédhez.
A sajtószabadságról többek között azt mondta, „27 ezer ember halálának egy része azért következett be, mert az orvosoknak tilos volt nyilatkozniuk, az újságírók nem mehettek be a kórházakba, hogy bemutassák a valós helyzetet. A sajtószabadság nem csak egy divatos fogalom. Ahol nincs sajtószabadság, ott nem lehetséges jó kormányzás sem.”
