Miközben a magyar kormánypropaganda rendszeresen közzéteszi győzelmi jelentéseit a gazdasági sikerekről, nemzetközi összevetésben a számok egészen mást mutatnak. Az Európai Bizottság most közölt adatokat arról, hogy a 2004-es bővítés óta eltelt 15 évben az akkor csatlakozott tagállamokban – Magyarország mellett
Lengyelországban, Csehországban, Szlovákiában, Máltán, Cipruson, Észtországban, Lettországban, Szlovéniában és Litvániában – miként hasznosultak a közösségi források. Ez alapján pedig egyértelműen látszik: hazánk sereghajtó.
A jelentés szerint 2004 és 2020 között 55,2 milliárd euró (mai áron számolta 17 664 milliárd forint) támogatás érkezett az európai adófizetők jóvoltából Magyarországra. Ehhez hozzá kell még számolni azt a 2,5 milliárd eurót, amely az elmúlt öt évben, a Juncker-terv néven meghirdetett befektetésösztönző program révén került be a magyar gazdaságba.
Mindez arra volt elegendő, hogy az egy főre jutó magyar GDP 2003 és 2017 között 57 százalékkal nőjön, ez 7 százalékkal több, mint az uniós GDP növekedés átlaga. És itt érdemes kitekinteni a versenytársakra. A balti és a visegrádi országok mezőnyében ez a legrosszabb adat, a tíz tagállam közül pedig csak Ciprus és Szlovénia növekedési adatait sikerült túlszárnyalni. Szlovákiában például 97 százalékkal, Lengyelországban pedig 100 százalékkal nőtt ugyanezen idő alatt a GDP, a legnagyobb növekedést pedig a litvánok érték el, 127 százalékkal.
Ugyanakkor a brüsszeli pénzek az elmúlt öt évben azt jelentették, hogy az összes magyarországi állami beruházás 43 százalékának megfelelő összeg áramlott Magyarországra. Az elmúlt tíz évben 115 ezer munkahely jött létre EU-s pénznek köszönhetően, épült, vagy megújult 3724 kilométer út és 415 kilométer vasút.
A jelentés kitér arra, hogy a támogatások éreztetik hatásukat a nettó befizető országokban is: Németországban például a GDP egyharmada a más tagállamokban végrehajtott finanszírozási programokból származik.
