Akkor fogunk tudni kormányt váltani, ha komolyan vesszük a választóknak azt az üzenetét, amit Márki-Zay Péter megválasztásával üzentek. Nem véletlenül volt ekkora sikere Márki-Zay Péternek. Hiszen a választók azt üzenték, hogy valami újat, valami mást szeretnének látni, nem a tipikus pártpolitikai csatározásokat – mondta Donáth Anna, a Momentum elnöke a Szabad Európának adott interjújában.
Hozzátette: „Mi nem véletlenül döntöttünk úgy, hogy beállunk Márki-Zay Péter mögé. A kezdetektől fogva nemcsak politikailag álltunk be, hanem mindent megteszünk azért, hogy a kampánya sikeres legyen. Rengeteg momentumos dolgozik a közös kampányban.” Arról is beszélt, hogy bár akkor még nem szavazhatott, amikor döntöttek Márki-Zay Péter támogatásáról, a mostani fejével ő is megszavazta volna. Hiszen akkor arról kellett dönteni, hogy „ki az, aki egységet tud biztosítani ebben a felállásban? Ki az, aki még több választót meg tud szólítani, hogy a közös ellenzéki tömbre adja le a voksát? Ez Márki-Zay Péter”.
Beszélt arról is, hogy a Momentum politikusai egyáltalán nem álltak le az előválasztás után, de most végre a teljes ellenzék az emberek között van. „Szerintem ezen múlik a kormányváltás, nem azon, hogy Facebookon ki hogyan kommunikál és melyik csapdába fut bele” – mondta. Arra a kérdésre, hogy több párttól is hallani, hogy a DK-s jelöltek nem kampányoltak, úgy válaszolt, hogy ez mindenkinek lelkiismereti kérdés, de „a közös sikert gátolják azok a pártok, amelyek visszatartják az aktivistáikat”.
A népszavazási aláírásgyűjtést jó eszköznek tartja arra, hogy „újra ki lehessen állni a pultokkal, el lehessen kezdeni kopogtatni és közben beszéljünk a lakhatási és megélhetési válságról.”
Azt mondta, azt az ígéretet kapták, hogy a program és a kampány kapcsán a héten az összes vitás pont végére pontot tudnak tenni. A fő irányokban már megegyeztek az elmúlt héten. Az utolsó simítások vannak hátra. „Én ebben zászlóvivőként mindig egyértelműen fogalmaztam. Nem szabad többet ülni ezeken a kérdéseken. A rendszerellenes választók és emberek várják tőlünk a közös ellenzéki együttműködés irányát.” Elmondta azt is, hogy nagyon szeretné a listaállítást a lehető leggyorsabban lezárni, „mert amíg nincs megegyezés, nincs teljes értékű kampány”. A DK vezetésének volt olyan állítása, hogy elég megvárni a februárt vele, de már több párt is gyorsítja a folyamatot – tette hozzá.
És hogy mi az ellenzéki narratíva? „A legfontosabb üzenet, és ezt már kommunikáljuk is, az, hogy Magyarország mindannyiunké. Nem arról kéne hogy szóljon a történet, hogy vannak magyarabbak a magyaroknál vagy egyenlőbbek az egyenlőknél. Hogy aki nem ért egyet a rendszerrel, az hazaáruló, az nem tartozik a nemzethez. A fő üzenet az, hogy egy közösség vagyunk, amit úgy hívnak, hogy nemzet.”
A jogállamiság és a megélhetés kérdése közül „egyértelműen a megélhetési és lakhatási válság a súlyosabb, de a kettő nem választható el egymástól. Ha a jogállami keretek rendben lennének, akkor a megélhetési válság sem tartana ott, ahol van. Ha lennének fékek és ellensúlyok, a választók hangját a döntéshozatalba becsatornázó rendszerek, akkor a választópolgárok is hamarabb tudnának jelezni a döntéshozók felé, hogy nagyon nagy baj van.”
Arra a kérdésre, hogy miért nem mondanak még semmit közösen az elnökválasztásról, úgy válaszolt, hogy ez még mindig vita tárgya, „hiszen ez egy ismételt csapdahelyzet a Fidesztől. Én azt gondolom, hogy az ellenzéknek kell állítania egy közös köztársasági elnököt.”
„Párhuzamos valóságok alakultak ki az elmúlt tizenkét évben. Rengeteg szociológiai elemzés született arról, hogyan lehet az, hogy azokban a csoportokban, ahol a leginkább érzékelhető a szociális válság, mégis biztos Fidesz-szavazói bázis van. A kutatások fontos megállapítása, hogy átfedés van azzal, hogy a párhuzamos valóságokban milyen információ jut el hozzájuk és azzal a félelemmel, hogy bár azt tudják, hogy most mi van, de azt nem, hogy mi lehetne, mi az alternatíva. Magyarán félnek attól, hogy bármi más jön, még ez sem lesz” – mondta.
Arra kérdésre, hogy mi az üzenetük a kormány népszavazása kapcsán, így felelt: „Alapvetően egyetlen népszavazás lesz: arról, hogy Orbán Viktor marad-e a miniszterelnök, vagy sem. Az technikai részletkérdés, hogy bojkottra vagy érvénytelen szavazásra szólítsuk-e fel az embereket a homofób témában. De egyetértek: kell közös ellenzéki álláspont, minél hamarabb. Nincs vita a hat párt között abban, hogy a homofób népszavazás bevonása a választás napjára figyelemelterelés és dezinformáció.”
A klímaváltozás kapcsán azt mondta, hogy kormány szerinte nem tett semmit az elmúlt tizenkét évben annak érdekében, hogy Magyarország ez ügyben elvégezze a saját kötelezettségeit. „Ez nem az Európai Unió, hanem a saját állampolgárai felé kötelezettsége. Rengeteg európai forrást le lehetett volna hívni azért, hogy energiahatékonyabbá tegyék a lakásállományt. Az lett volna valódi rezsicsökkentés, ha az energiaszegénység felszámolására fordították volna ezeket a forrásokat, és nem kormányzati épületek energiahatékonyságára, amire Lázár János költötte” – mondta.
