Majdnem két év pereskedés után a Kúria – megerősítve a másodfokú bíróság döntését –végül úgy határozott, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) át kell adnia a sok éve titkolt kórházi fertőzési a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) munkatársainak - közölte honlapján a civil szervezet. A Kúria döntése szerint a kórházi fertőzéses adatoknak intézményekre lebontva is nyilvánosaknak kell lenniük.
A kórházi fertőzéses statisztikák sokat elárulnak arról, hogy egy ország mennyi figyelmet fordít a jó minőségű egészségügyi ellátás kiépítésére. Magyarországon nyugat-európai és más fejlett országokkal szemben nem megismerhető, hogy az egyes kórházakban hányan fertőződnek és halnak meg kórházi fertőzésben
– hívja fel a figyelmet a jogvédő szervezet.
A testület most tételesen elutasította az Emmi minden, az adatigénylés ellen felhozott érvét és kimondta, nem igaz az, hogy egy statisztikai adatsor nyilvánosságra hozatala bárki személyes adatait veszélyeztetné, mint ahogy az sem, hogy ezek az adatok döntés-előkészítő jellegűek lennének, ami miatt a titoktartás indokolt lehetne. A Kúria arra is felhívta a figyelmet, hogy az államnak felelőssége van abban, hogy megmagyarázza és kontextusba helyezze a nyers adatokat, hogy azok ne legyenek riadalomkeltők.
A TASZ adatigénylése egyébiránt a 2015–16-os időszakra vonatkozott, mert akkor még nem álltak rendelkezésre újabb adatok, de a kedvező ítélet alapján kikérik az elmúlt három év statisztikáit is.
Negyedszázados lemaradásban
A kórházi fertőzésekkel kapcsolatos adatok jelentőségéről tavaly októberben írtunk. A kérdéssel régóta foglalkozó, bő tíz év után Nagy-Britanniából hazatérő ortopédsebész, Hegedűs Zsolt lapunknak akkor azt mondta: a kórházi infekciókról szóló adatok elhallgatása mint cseppben a tenger, úgy mutatja meg a rossz beidegződéseket az egészségügyben. Nyugat-európai tapasztalatok sora mutatja azt, hogy a transzparencia megteremtésével elkezd javulni a kórházi szolgáltatások színvonala, hiszen kialakul egy verseny a páciensekért és ezzel párhuzamosan a jobb finanszírozásért. Szerinte kulcskérdés tehát az adatok begyűjtése, értelmezése és nyilvánossá tétele.
Már azzal életeket lehetne menteni, ha az állam közölné a kórházi fertőzéses adatokat | Magyar Hang
A fertőzésekről árulkodó adatok nyilvánossá tétele mind a szolgáltatás színvonala, mind pedig a gazdálkodás szempontjából kulcskérdés. Óriási összegek mennek a kórházi fertőzések kezelésére, pedig jelentős részüket akár meg is előzhetnénk. Ismét adatokat tart vissza az állam.
Példaként hozta fel Svédországot, ahol a különböző intézményekben infarktussal kezelt betegek felépülésével kapcsolatos statisztikákat tették nyomon követhetővé, s pusztán ennek következtében jelentősen (20–40 százalékban) nőtt a szakmailag elfogadott legjobb gyakorlatok alkalmazása – ezáltal jelentősen csökkent az elhalálozások száma.
A szakértő szavai szerint huszonöt éves lemaradásban vagyunk, amit egy másik ország, Anglia példája is mutat. Ott minden kórház alapvető eredményei nyilvánosak, így mindenki számára egyértelmű, mely intézmény melyik ellátási területen erős, milyen fertőzési mutatókkal rendelkezik, és alapvetően mennyire voltak elégedettek a páciensek az ellátás színvonalával. De akár a kezelőorvosról is lekérhetők az adatok. – Ennek eredményeként a beteg nem mások ajánlata vagy az ismeretség alapján választ kórházat vagy orvost, hanem objektív adatok és fogyasztói visszajelzések alapján – fejtette ki Hegedűs Zsolt, aki szerint ha egy egészségügyi miniszter célul tűzné ki az adatok transzparenciájának megteremtését, azzal többet tenne az egészségügyért, mint a rendszerváltás óta bárki.
