Meg kell semmisíteni a lex CEU-ként elhíresült 2017-es felsőoktatási törvénymódosítást, miután az sérti az uniós jogot – állapította meg az Európai Bíróság. Emlékezetes, a módosítás Magyarországon csak a Soros György által létrehozott Közép-Európai Egyetemet érintette, amely időközben a jogszabályváltozás miatt Bécsbe tette át a székhelyét. írja az Eurológus összefoglalójában. Az ítélet szerint a Magyarország által bevezetett azon feltételek, amelyek lehetővé teszik a külföldi felsőoktatási intézmények tevékenységének Magyarország területén való gyakorlását, az uniós joggal összeegyeztethetetlenek.
Az Európai Bíróság a következő területeken állapított meg jogsértést:
– a Lex CEU sérti a a Világkereskedelmi Szervezet (WTO) keretében kötött, a Szolgáltatások Kereskedelméről szóló Általános Egyezményt,
– sérti a letelepedés és a szolgáltatásnyújtás szabadságának az elveit, valamint a belső piaci szolgáltatásokról szóló uniós irányelvet,
– a kifogásolt rendelkezések a tudományos élet szabadságára, az oktatási intézmény alapításához való jogra, továbbá a vállalkozás szabadságára vonatkozó EU-s rendelkezésekkel is ellentétesek.
A döntés értelmében a jogszabály vitatott részeit a magyar parlamentnek hatályon kívül kell helyeznie. A portál azt írja az ítéletről, hogy a bíróság az ítélet indokolásában egyenként és részletesen elutasította a magyar kormány ellenvetéseit. Így például azt, hogy a kormány kifogásolta, a kötelezettségszegési eljárás során nagyon rövid határidőket kaptak a válaszadásra: egy hónapot az általánosan szokásos kettő helyett és ezzel sérült a védelemhez való jog. Az Európai Bíróság rámutatott, hogy a jogszabály is sürgősséggel készült és rövid határidőket adott meg, ezért indokolt volt az Európai Bizottság eljárása, egyebekben pedig a magyar kormány semmivel nem tudta bizonyítani, hogy emiatt hátrányos helyzetbe került volna a védekezés során.
A magyar álláspont vitatta azt is, hogy az Európai Bíróságnak joga lett volna egy WTO-egyezmény kapcsán eljárni, tekintettel arra, hogy a Világkereskedelmi Szervezetnek saját vitarendezési fóruma van. A Bíróság emlékeztetett arra, hogy bármely, az Unió által kötött nemzetközi megállapodás az uniós jog szerves részét képezi és ez a helyzet a WTO-t létrehozó egyezmény esetében is. Arra is hiába hivatkozott a magyar kormány, hogy ezt a vitát a WTO keretein belül kell lerendezni. Az ítélet rámutatott, hogy az EU-nak egyenesen kötelezettsége betartatni tagjaival a közösen vállalt feltételeket.
A Bíróság rávilágított: a nemzetközi szerződések megkötésére történő kötelezés önmagában elegendő ahhoz, hogy megvalósuljon a versenyfeltételeknek az érintett intézmények hátrányára és a magyar intézmények javára történő módosulása. Vagyis ezzel a CEU hátrányt szenvedett – idézte a portál az ítéletet. A magyar kormány a perben a közrend védelmére hivatkozva indokolta ezt a kitételt. A Bíróság viszont kimondta, a magyar fél nem bizonyította konkrétan és részletesen a magyar társadalom valamely alapvető érdekét fenyegető, valós és kellően komoly veszély fennállását.
Ezenkívül, amennyiben a szóban forgó követelmény állítólag a félrevezető gyakorlatok megelőzésére irányul, a Bíróság kimondta,
hogy e követelmény önkényes diszkrimináció eszközét jelenti, mivel a magyar hatóságok politikai szándéka döntő szerepet játszik e követelmény teljesítésében. Ennélfogva a Bíróság ezen, Magyarország által hivatkozott igazolást sem fogadta el.
Mint a portál mindehhez hozzátette, ha a magyar kormány nem teljesíti az ítéletben foglaltakat, vagyis nem hozza összhangba saját jogát az uniós joggal, akkor az Európai Bizottság újabb, pénzügyi szankciók kiszabására irányuló keresetet indíthat.
Sokadik kormányzati bukta az Európai Bíróságon címen Facebook-bejegyzésben reagált az ítéletre Jávor Benedek, a főváros brüsszeli képviseletének vezetője, volt európai parlamenti képviselő. Mint írja, a luxembourgi székhelyű testület egyértelműen kimondta, hogy a CEU-t ellehetetlenítő jogszabály számos ponton ellentétes az uniós szabályokkal és a nemzetközi joggal. Sérti a szolgáltatások megkülönböztetésmentes nyújtására vonatkozó EU-s jogot, az unión belül alkalmazandó nemzetközi megállapodásokba ütközik és ellentétes az Európai Unió Alapjogi Chartájával.
Szerinte csak üdvözölni lehet az EU Bíróságának világos döntését, amely „egyértelművé teszi, hogy a kormány teljesen törvénytelenül járt el a CEU zaklatásakor, számos európai és nemzetközi előírást szegett meg Magyarország nemzetközi értékelések alapján legkiválóbb egyetemének üldözésekor.”
– A kérdés az, hogy és akkor mi lesz most? – teszi fel a kérdést a politikus. Az Európai Bíróság ítéletei azonnali hatállyal jogerőre emelkednek és végrehajtandók, tehát a Lex CEU visszavonására vonatkozó törvényjavaslattal már a héten elő kell állnia a kormányzatnak. Csakhogy – mint hozzáteszi –, a magyar kormány „az EU Bíróság ítéletei kapcsán is hazudozik, kétszínű és sunnyog.” Példát is hoz arra, hogy ugyan azt nyilatkozzák kormányzati szereplők, hogy a kormány végrehajtja az Európai Bíróság ítéleteit, de ez koránt sincs így. Ezért kétségesnek tartja, hogy a Lex CEU törvénytelenségének kimondása valóban elhozza-e a törvény visszavonását.
Szerinte mindebből vagy tanul az EU, és „megtalálja a módját a hatékony fellépésnek, vagy tehetetlenül nézi végig, ahogy egy tagállam büntetlenül felfüggeszti az EU-jog tényleges alkalmazását a területén”.
