Cikkünk frissül!
Elfogadta az Országgyűlés keddi rendkívüli ülésén az ellenzék és több szakértő által bírált jövő évi költségvetést.
Megszavazta az Országgyűlés kormánypárti többsége Magyarország 2023-as költségvetését. 135 képviselő voksolt mellette, 54-en ellen és 1 tartózkodás is volt. A jövő évi büdzsében a kormány 4,1 százalékos gazdasági növekedéssel, 3,5 százalékos hiánycéllal és 5,2 százalékos inflációval számol. Ebben szerepel az is, hogy több mint 1500 milliárd forinttal honvédelmi és rezsivédelmi alapokat állítanak fel, ide folynak be a nemrég kivetett különadókból származó összegek.
A fő számokat egyébként már korábban elfogadták, eszerint az államháztartás központi alrendszerének kiadása jövőre 33 ezer 425 milliárd forint, míg bevétele 31 ezer 352 milliárd forint lesz. A tervezett hiány tehát 2352 milliárd forint. A kormány a jövő év végére a GDP 73,8 százalékára vinné le az államadósságot, ami az idei év végén várhatóan a bruttó hazai termék 76,1 százaléka lesz.
Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke a döntés előtt arról beszélt, hogy elfogadták a javaslatot, de indokolt lehet alternatív forgatókönyvvel is készülni a magas infláció, az orosz-ukrán háború és az uniós pénzek kifizetésének elhúzódása miatt.
Varga Mihály pénzügyminiszter korábbi ismertetése szerint a kormány számol az ukrajnai háború elhúzódásával, amely válságot hozhat, számol a bevezetett szankciók hatásaival, a háború okozta energiaválság következményeivel, a háborús inflációval és az Európában kibontakozó gazdasági válsággal.
Bod Péter Ákos közgazdász korábban lapunknak arról beszélt, hogy nincs értelme ennyire korán elkészíteni és benyújtani a költségvetést, mert már most lehet sejteni, hogy az év végére nem lesz igaz, amire most a költségvetést építik, a 2023-ban várható folyamatokról pedig fogalmunk sincs. Csaba László pedig azt is felhozta, hogy a költségvetésből nagyon hiányzik a megszorítások részletezése, nevezetesen, hogy mely beruházások maradnak el a tervezettek közül: a Fudan Egyetem, a Budapest–Belgrád-vasút és a Paks II. nyilvánvalóan nem fér bele, de még ezen felül is el kell hagyni jó néhányat.
A Demokratikus Koalíció is korábban azt közölte, hogy a büdzsé elveszítette a realitását, hiszen eleve 377 forintos euróval számolva tervezték, alacsony inflációval, és „szó sem volt még az orbáni megszorításokról”.
Újra átírták az alaptörvény
Újra módosította az Országgyűlés, immáron tizenegyedik alkalommal az alaptörvényt. Ezzel lehetővé tették, hogy 2024-ben az európai parlamenti és az önkormányzati választások ugyanazon a napon legyenek. Eddig az uniós voksolás – az egész közösségben egy időben – általában május végén vagy június elején volt, Magyarország viszont ősszel választotta meg a polgármestereket és helyi képviselőtestületeket. A mostani változtatás azt is jelenti, hogy a 2019-ben megválasztott önkormányzati vezetők utódját már nem 5, hanem 4,5 év után megválasztják, igaz, onnantól kezdve még néhány hónapig tart a megbízatásuk. A módosítás ellenzői már korábban jelezték, hogy furcsa helyzetet eredményez, ha egy polgármester úgy vezet egy települést a nyári és őszi időszak közötti nagyjából félévben, hogy az utódja már meg is lett választva.
Jönnek a vármegyék és a főispánok
Ugyancsak az alaptörvény módosításával dőlt el, hogy év végétől újra vármegyék lesznek a megyék helyett. – A vármegye szó használatának visszaállítása a mai magyar jogrendbe biztosítja, hogy az ezeréves magyar államiság alkotmányos hagyományai e formában is tovább éljenek – indokolták az elképzelést. A benyújtók szerint ugyanis „a vármegye szó használata a nemzeti összetartozás eszméjét, közös történelmi emlékeink megőrzését és egyben a magyar demokrácia nemzeti karakterét is erősíti”.
Ide tartozik az is – bár azt már egy másik javaslattal tették lehetővé –, hogy a kormánymegbízottakat a jövőben főispánnak nevezzék a „történelmi hagyományok tisztelete és újjáélesztése jegyében”. A kormány szerint ugyanis ennek a kifejezésnek a visszaépítése a magyar jogrendbe lehetőséget teremt arra, hogy a mai magyar közigazgatás „több szállal kötődjön a kommunizmus előtti magyar államigazgatás fogalmi készletéhez és ezáltal az ezeréves magyar államiság alkotmányos hagyományai e formában is továbbéljenek”.
Odaszóltak az Európai Parlamentnek
Egy határozati javaslatot is elfogadtak, amely kimondja, hogy „az Európai Unió jelenlegi szerződéses keretrendszere nem alkalmas arra, hogy a válságok korszakában az együttműködés alapjául szolgáljon”. Egyúttal azt is, hogy „az európai demokráciát ki kell vezetni a zsákutcából, ahová az Európai Parlament kormányozta”, illetve – ez az igencsak rendhagyó rész –, hogy az Európai Parlament képviselőit a nemzeti parlamenteknek kell delegálniuk, így biztosítva a valódi politikai legitimitást. Lehetővé tennék ugyanis, hogy a nemzeti parlamentek megakadályozhassák a „nem kívánt uniós jogalkotást”, ahogyan azt is, hogy a tagállami kormányok és a nemzeti parlamentek is kezdeményezhessenek uniós jogalkotási eljárást.
Ezt a javaslatot csak a kormánypárti képviselők támogatták, az ellenzék többsége ellene voksolt, míg a Mi Hazánk politikusai, illetve a DK-s Gy. Németh Erzsébet tartózkodott.
