Újra százmilliókat nyert a fideszes vezetés egy évekkel ezelőtt rosszul kivitelezett munkára.
Az önkormányzati választásokra Dunakeszin is megvalósult a teljes ellenzéki összefogás Gerner Péter polgármesterjelölt vezetésével. Ígéretei szerint többek között adókedvezményben részesülnek a helyben lakók; végre lenne piaca a városnak; sokszor, több mindenben kikérnék a város lakóinak véleményét; átláthatóvá tennék a város gazdálkodását; megtartva a népszerű szabadtéri programokat bővítenék, támogatnák a kultúrát.
Dunakeszi a mérések szerint az ország második leggazdagabb városa, ami igencsak népszerű lett az utóbbi jó pár évben. Az agglomerációba költözők gyakran választják lakhelyül a települést, amit alig pár kilométer választ el a fővárostól. Ekkor még nem tudják, hogy ez a közelség sokszor bosszúságokkal is jár.
Az „alvó város” kifejezés nagyon is jellemző Dunakeszire, hiszen az ingázók a napi ügyeiket és a kikapcsolódási lehetőségeket sokszor a fővárosban keresik. Városi szabadtéri programok akadnak, de a Művelődési Központ egyedül nem tudja betölteni azt a szerepet, amire egy ilyen lélekszámú településnek szüksége lenne. A városvezetés csak most, a választások előtt ígérte meg egy új kulturális központ létrehozását.
Dunakeszin is bejelentették az ellenzék közös polgármesterjelöltjét | Magyar Hang
Gerner Péter indul a város vezetéséért.
Persze a Duna-part is vonzerő, de a rövid, zsúfolt sétányon, a pici strandon el sem férne mindenki, másrészt a fürdőzés a folyóban csak egy szűk réteget vonz. Tanuszodája már épült Dunakeszinek, de a lakosság csak rövid időintervallumban használhatja.
A népesség növekedését nem követte a városi infrastruktúra fejlesztése sem: elavult az úthálózat, a városon átvezető 2-es út a nap több részében alig-alig járható, a város mellett elvezető 2A gyorsforgalmi úton pedig a hosszú idő óta folyó építkezések miatt már-már lehetetlen a reggeli és esti csúcsban közlekedni. Ígéretek szerint ez őszre, persze a választásokra hangolva, változni fog, a gyorsforgalmi út bizonyos részeit átadják.
A munkahelyek száma kevés, ezen is osztozni kell a mintegy háromezer más településről átjáróval, így a dolgozók többsége naponta ingázni kényszerül busszal vagy vonattal. A Volánbusz a főút közlekedési anomáliái miatt szűkített menetrenddel közlekedik, többnyire azt sem tudják betartani. A MÁV pedig – mint erről már többször írtunk – nem tud mit kezdeni ezzel a forgalmas szakasszal, folyamatosak a késések és elviselhetetlen a zsúfoltság a csúcsban. Ígéreteik szerint az emeletes, modern vonatok beállításával a tumultus megszűnik, de ennek hatásáról már most megoszlanak a vélemények. Az állomások megközelítése az akadálymentesítés hiányában pedig lehetetlen.
A gyermekek száma itt valóban növekszik, ám a fejlesztések ezen a területen sem tudják követni az igényeket, sem a bölcsődék, sem az óvodák, sem az általános iskolák terén. Nem is beszélve a középiskolásokról, hiszen számukra a majdnem 50 ezres városban egyetlen gimnázium áll rendelkezésre. Ahova természetesen a város vonáskörzetéből is bekerülnek tanulók, ezzel is csökkentve a helyiek lehetőségeit. Most, a választások közeledtével már két középiskoláról is álmodnak.
A megyei jogú városok felében is nyerhet az ellenzék? | Magyar Hang
Indul az önkormányzati választási kampány, de mik az esélyek? Elemzőket kérdeztünk.
A bajba jutott nyugdíjasok sem számíthatnak igazi segítségre a várostól, hiszen a település egyetlen intézménye olyan elavult, alulfinanszírozott körülmények között működik, hogy oda csakis a szükség miatt adják be hozzátartozójukat a családok.
Az elmúlt évek válságát azonban alig lehetett megérezni a városban, hiszen akkor is és most is, folyamatosan épülnek a lakótelepek, néha talán túlzott gyorsasággal. A Toldi lakópark az egyik ilyen kaotikus pontja a városnak, ahol úgy kaptak használatbavételi engedélyt az elkészült házak, hogy a csapadékvíz kezelése csak papíron volt megoldva.
2010. augusztus 31-én, még az előző városvezetés adta át a 700 milliós Európai Uniótól nyert vissza nem térítendő állami támogatásból épülő csapadékvíz-főgyűjtő hálózatot, amelyhez a város tíz százalék önrésszel járult hozzá. Ennek keretében a Duna-parti Liget utca és a város keleti részén lévő Toldi utca között a csapadékvíz-elvezetés készült. Sajnos azóta kiderült, hiába a fejlesztés, ez a városrész egy-egy nagyobb eső után úszik a vízben, csakis gumicsizmával járható. A város – felelősségét nem elismerve – a lakókra hárította a problémát, mondván ott létesítettek parkolókat, ahol nem lehetett volna.
A kampányra időzítik a szalagvágásokat az M2-es autóúton, ami csak év végére készül el | Magyar Hang
Hiába ígérték, hogy Budapest és Vác között végig 110-zal lehet hajtani, a Közút és NIF egy szakaszon csak 80-at javasol.
De nézzünk vissza egy picit az időben, oda, amikor átadták a beruházást. Akkor a társasházak jó része már használatbavételi engedéllyel rendelkezett. Miért is kapták meg az engedélyt a házak, a közutak, ha nem volt minden szabályszerű? A város – a lakók felháborodása miatt – visszalépett a büntetésektől. Inkább úgy döntött, ismét pályáznak a már 2010-ben elkészült, de nem sikerült beruházásra.
Friss hírek szerint a pályázat sikeresnek bizonyult, a Tóváros és a Toldi lakópark csapadékvíz elvezetésére ismét 300 millió forintot nyertek.
Természetesen a fentiekről megkérdeztük Dióssi Csaba fideszes polgármestert is, aki éppen a napokban kézbesítette a város lakóinak 17 ezer példányban a jövőt szemléltető díszes, fényképes kiadványát. Ebben a már leírt fikciókon kívül több olyan eredménnyel is újra büszkélkedik, amivel már öt éve is. Mindeddig nem kaptunk választ kérdéseinkre.
