Dúró Dóra: Nem mindig kell radikálisabbnak lenni a Fidesznél
Dúró Dóra (Fotó: Farkas Norbert)
Hivatalosan is párttá alakult a Toroczkai László vezette Mi Hazánk Mozgalom. A Jobbikból kiszakadt politikusok által vezetett formáció eddigi üzeneteiből úgy tűnik: inkább a politikai jobb szélről szereznének szavazókat – terveik szerint például azokat szólítanák meg, akiket a néppártosodás meghirdetése után veszített el a Jobbik. Meglehet persze, hogy a radikálisok jelentős része jó ideje már a Fidesz táborát erősíti. Támogatóik nagy része egyetért a halálbüntetés gondolatával és egyetért azzal, hogy hozzá kellene nyúlni az abortusz kérdéséhez. Dúró Dórát, a párt elnökhelyettesét kérdeztük. – Ha májusban Jobbik-kormány alakult volna, most kivel beszélgetnék, az oktatási államtitkárral?

– Most már a jövőbe nézünk, a Mi Hazánk Mozgalmat szeretnénk építeni. Nem hiszem, hogy ennek a találgatásnak van jelentősége.

– Valamennyi azért lehet: ön is kiállt a Jobbik mellett a kampányban. Ezek szerint Toroczkai Lászlóval egy olyan párt szekerét tolták, amelynek a politikájával nem értettek egyet?

– Nem voltam döntéshozó a Jobbikban, a frakcióvezetőhelyettesi posztról is lemondtam két éve. Az lett volna inkorrekt, ha a választás előtt kiállok a nyilvánosság elé a kritikáimmal.

– Ezekkel a hibákkal együtt lehetett élni a választás előtt?

– Ha nyugodtan együtt lehetett volna élni velük, nem indulunk el a tisztújításon.

– Ön maradt volna a pártban azután is, hogy alul maradtak.

– Mert azt szerettem volna, ha a Jobbik egyben marad. Rossz politikai döntésnek tartom, hogy a szoros kongresszusi eredmény után a győztes páros nem a kiegyezés útjára lépett.

A hazugság kötelez

Dúró Dórát és Hadházy Ákost fogva tartja a velejéig korrupt politikai osztály három évtizedes hazugságának összefüggő gravitációs tere.

– Sokan mondják, hogy egy valakinek jó, hogy így alakult, ez pedig a Fidesz. Még azt is mondják, hogy Toroczkai László „a Fidesz ügynöke”.

– Ha valaki így gondolná, miért nem szólt két évvel ezelőtt, amikor Toroczkai László a Jobbik alelnöke lett? Tudtak úgy dolgozni egy pártban, hogy az alelnökük egy „Fidesz-ügynök”? Ugyan már! A Fidesznek pedig leginkább az a jó, ha maradnak a jelenlegi, impotens ellenzéki pártok.

– Érdekes helyzet lehet most ott ülni a parlamentben a régebbi párttársai között. Milyen a hangulat?

– Volner Jánossal és Steinmetz Ádámmal vagyok most kapcsolatban főleg. Ők a frakcióülésen is kiálltak mellettem, a kizárásomat igazságtalannak tartják.

– Csak nem ők is követik önöket?

– Ezt tőlük kell megkérdeznie. De az idő ad majd igazi választ.

– Milyen párt a Mi Hazánk? Toroczkai László arról beszélt korábban, hogy a programjuk tele van baloldali elemekkel. Aztán olyan nyilatkozatokat tesz, amelyből inkább egy a radikális jobboldali szavazókat megszólító párt képe rajzolódik ki.

– Politológus vagyok, de nem sorolnám be a Mi Hazánkat ideológiailag, mert nem szeretem a leegyszerűsítéseket, és mert kiforgatták ezeket a jelzőket. A Jobbik eredeti szellemiségét szeretnénk képviselni, vagyis minden magyar ember érdekét.

– Ha valaki radikális jobboldaliként hivatkozik önökre, azt vállalják?

– Természetesen. A radikalizmus a mi értékrendünkben a gyökeres változás iránti igényt jelenti. Tehát szó sincs szélsőségességről, agresszióról.

– Lehet egyáltalán radikálisabbnak lenni, mint a Fidesz?

– Biztosan lehet, de nem mindig kell. Vannak aktuális kérdések, amelyeket a Fidesz nem oldott meg. Ilyen például a devizahitelesek ügye, a cigánykérdés vagy az abortusz kérdése.

Budaházy György: Nem érzem Toroczkaiék igényét a párbeszédre

Itt lenne az ideje, hogy a nemzeti radikálisok képviseletét teljesen újragondoljuk – mondja Budaházy. Interjú.

– Korlátoznák az abortusz lehetőségét?

– Nem erről van szó. De egy váratlan terhesség esetén ma számos családban egyedüli megoldásnak tartják az abortuszt. Sokan egyfajta fogamzásgátlásnak tekintik, az édesanya sem kap tájékoztatást döntése súlyáról. Amin mi a gyakorlatban változtatnánk, hogy kötelezővé tennénk: az anya meghallgassa a magzati szívhangot, mielőtt dönt. Bár az alaptörvény előírja, hogy „a magzat életét a fogantatástól kezdve védelem illeti meg”, ez nem teljesül; a meg nem határozott „súlyos válsághelyzetre” való hivatkozással indoklás nélkül, „bemondásra” kérhető, és a helyzet vizsgálata, ellenőrzése nélkül el is végzik a terhességmegszakítást állami támogatással.

– Toroczkai László azt mondta, hogy súlyos bűncselekmények elkövetőit küldjük Szibériába, és a halálbüntetés visszaállításának témáját is elővette – bár korábban a Fidesz is. Ez azért elég radikálisnak tűnik.

– Maga a Fidesz sosem támogatta a halálbüntetést, legfeljebb egy-egy nyilatkozójuk. A Mi Hazánknak ez programpontja, miközben mindenki számára lelkiismereti kérdés lehet. Én egyébként nem értek egyet vele. De a visszatartó erejét kimutatták kutatások. A bérrabtartás pedig máshol is működő gyakorlat. Belgiumnak Hollandiával van arról megállapodása, hogy bizonyos számú elítélt ott töltse le a büntetését.

– Hollandia azért kicsit más világ, mint Szibéria.

– És milyen elrettentő hatása van a mostani büntetőpolitikának? Éppen a Cozma-gyilkosság elkövetője is a napokban szabadult, miután jó magaviselet miatt még egy gyilkosnak is harmadolhatják a büntetését. Egy elítéltre naponta nyolcezer forintot költünk, míg Oroszországban kétezer forintot fordít az állam egy rabra. Még anyagilag is jól járhatnánk.

– Az önök tagsága, támogatói ilyen üzenetekre vágynak?

– Most zajlott alapító nyilatkozatunk társadalmi vitája, és úgy látjuk, hogy ezeket a javaslatokat 90 százalékuk támogatja.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 15. számában jelent meg, 2018. augusztus 24-én. Hetilapunkat keresse az újságárusoknál, vagy elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy miről olvashat még a 15. Magyar Hangban? Itt megnézheti. Hozzászólna? Várjuk Facebook-oldalunkon.