Egyáltalán nem volt szükségszerű, hogy az izraeli kormányfő látogatása miatt Magyarország kilépjen a Római statútumból, abból a nemzetközi egyezményből, ami a Nemzetközi Büntetőbíróságot (ICC) létrehozta – mondta a Magyar Hangnak Hoffmann Tamás. A nemzetközi jogász szerint kötelessége lett volna Magyarországnak Netanjahu letartóztatása, bár ettől eltérő jogi álláspont is létezik. Magyarország a kilépéssel olyan példákat követ, mint Burundi és a Fülöp-szigetek, és egy év múlva az egyetlen uniós tagállam lehet, amely nem részese a Római statútumnak, így kikerül a Nemzetközi Büntetőbíróság joghatósága alól.
A Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) 2024 őszén adott ki elfogatóparancsot Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök ellen a Gázai övezetben elkövetett háborús cselekmények alapos gyanúja miatt. A Hamász vezetői és Joav Gallant akkori izraeli hadügyminiszter ellen szintén elfogatóparancsot adtak ki. Ez azt jelenti, hogy azokban az országokban, amelyek tagjai az egyezménynek – így Magyarországon is – elméletileg le kellene tartóztatni Benjamin Netanjahut, ahogy Vlagyimir Putyin orosz elnököt is, aki ellen szintén elfogatóparancsot adtak ki még 2023-ban. Benjamin Netanjahut ettől függetlenül több európai uniós tagállamban tervezik fogadni a közeljövőben. Ezek az országok – Németország leendő kancellárja is – arra hivatkoznak, hogy Izrael nem tagja az egyezménynek, ezért az izraeli kormányfő mentességet élvez az eljárás alól.
Hoffmann Tamás erről másképp vélekedik: szerinte a részes államoknak, így Magyarországnak annak ellenére is végre kellene hajtania az elfogatóparancsot, hogy Izrael nem részese az egyezménynek. Az ezt alátámasztó jogi érvekről részletes blogbejegyzést is közzétett a nemzetközi jogász a Geo polemics blogon, amelyet a Corvinus Egyetem Nemzetközi Kapcsolatok Tanszékének oktatói gárdája ír. – Maga a Nemzetközi Büntetőbíróság úgy érvelt, hogy a nemzetközi szokásjog szerint, amennyiben valaki nemzetközi bűncselekményt követ el, akkor nem érvényesül a fenti mentesség – tette hozzá lapunknak Hoffmann Tamás. A jogász emlékeztetett: Magyarországon kívül más állam nem jelentette be, hogy kilépne az egyezményből csak azért, mert nem akarja teljesíteni a letartóztatásra vonatkozó kötelezettségét. Mongólia esetében Vlagyimir Putyin orosz elnökkel kapcsolatban fordult elő, hogy nem tettek eleget a letartóztatási kötelezettségnek, de Dél-Afrikában és Jordániában is előfordult hasonló eset.
– A kilépés Magyarország döntése, amit nem indokol az, hogy nem akarja végrehajtani az elfogatóparancsot – mondta a nemzetközi jogász. Hoffmann Tamás szerint a lépés közvetlen következménye az lehet, hogy egy év múlva, mikor a kilépésre irányuló eljárás lezajlott, Magyarország már nem lesz köteles arra, hogy betartsa a Római statútumból eredő kötelezettségeket, tehát például Vlagiymir Putyin is Magyarországra látogathat anélkül, hogy a letartóztatása felmerülne. A közvetett következmény pedig az lehet, hogy Magyarország azt az üzenetet közvetíti a többi uniós tagállam felé, hogy nem tartja magára nézve irányadónak az európai értékeket – az egyezménynek ugyanis minden európai uniós tagállam részese. – Ki nem mondott, de általános alapvetés, hogy minden uniós ország csatlakozik ehhez az egyezményhez – mondta a jogász. Hoffmann Tamás emlékeztetett: az egyezményből eddig összesen két állam lépett ki, Burundi és a Fülöp-szigetek. Mindkét állam vezetője ellen folyt vizsgálat a Nemzetközi Büntetőbíróságon.
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön délelőtt jelentette be – indoklás nélkül – hogy Magyarország kilép a Nemzetközi Büntetőbíróságot megalapító egyezményből, a Római statútumból. A bejelentést előtt néhány órával érkezett az országba hivatalos látogatásra Benjamin Netanjahu, akivel kapcsolatban a magyar kormány már az elfogatóparancs tavaly őszi kiadásakor jelezte: nem fogja letartóztatni a izraeli miniszterelnököt, ha az országba látogat, és Orbán Viktor miniszterelnök ezzel egy időben meg is hívta Netanjahut Magyarországra. Közös sajtótájékoztatójukon csütörtök kora délután Netanjahu „korrupt szervezetnek” nevezte a Nemzetközi Büntetőbíróságot, Orbán Viktor pedig úgy fogalmazott: a bíróság „politikai eszköz lett. Csütörtök délutánra a Magyar Közlönyben is megjelent a kilépésről szóló kormányhatározat. A folyamat egy évet vesz igénybe. A Nemzetközi Büntetőbíróság ugyanakkor jelezte, hogy álláspontjuk szerint Magyarországnak együtt kell működnie a Nemzetközi Büntetőbírósággal, mert jelenleg részese az egyezménynek.
Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója délután azzal indokolta Magyarország kilépését, hogy „az ICC az elmúlt években több esetben is olyan döntést hozott, amellyel lezáratlan, folyamatban lévő konfliktusokba avatkozott be, megnehezítve ezzel a békét és a tartós lezárás lehetőségét”. Szerinte ha folyamatban lévő háborús konfliktusokban részt vevő államok vezetőit elfogatóparanccsal sújtják, „jogosan merül fel a kérdés, hogy azután miként lesz lehetőség a tárgyalásra és a tartós rendezésre”.
Bár Magyarország ratifikálta az egyezményt, azt törvénnyel nem hirdették ki, amire korábban Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter is hivatkozott, utalva arra, előfordulhat, hogy Magyarországra így nem vonatkoznak az egyezmény rendelkezései, ám ezen a téren vannak ellenvélemények. A Nemzetközi Büntetőbíróság (International Criminal Court, ICC) egy független, állandó bíróság, amelyet az ENSZ hozott létre, hogy a népirtás, az emberiesség elleni bűncselekmények, és háborús bűncselekmények ügyében eljárjon. A szervezetet 1999-ben a Római statútum hozta létre, a bíróság 2002-ben állt fel. Magyarország 2001-ben ratifikálta az egyezményt.
