Az egészségügyi kormányzatok által mindeddig marginálisként kezelt témát, az állami- és magánegészségügyi ellátók minőségellenőrzésének témáját feszegette a Portfolio.hu minapi konferenciáján a Belügyminisztérium egészségügyi államtitkára. Takács Péter kifejtette, megreformálják a minőségellenőrzés rendszerét a közegészségügyben és ennek a finanszírozásban is lesz jelentősége. Példaként említette, hogy nézni fogják a súlyozott esetszámot, nem csak az orvosok, de teljes osztályok munkáját, és a túlápolást. Utóbbi azt jelenti, hogy minden ellátáshoz tartozik egy sztenderd ellátási idő, ami a gyógyításhoz kell és ettől nem lehet nagy mértékben eltérni. Közölte azt is, vége annak a gyakorlatnak, hogy a közegészségügy egyfajta ingyenes védőhálója lesz a magánegészségügynek, a magánbiztosítóknak helyt kell állniuk esetleges szövődmények kezeléséért, ennek ellenértékét a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő ki fogja számlázni.
Az ágazat szakemberei már hosszú ideje hangsúlyozzák a minőségellenőrzés szükségességét, amelynek legfontosabb elemeként a transzparenciát emlegetik. Azt, hogy a kormány korábban miként viszonyult a kérdéshez, jól mutatja, hogy a szakterületért előző ciklusokban felelős Emberi Erőforrások Minisztérium csak sokéves pereskedés után hozta nyilvánosságra 2019-ben azokat a kórházi fertőzésekkel kapcsolatos adatokat, amelyek közzététele egyébként törvényben rögzített kötelessége lett volna. Ráadásul akkor is csak úgy, hogy az adatok között minél nehezebben ismerhessék ki magukat a téma iránt érdeklődők.
Ne a szankcionálás legyen a cél
Rékassy Balázs orvos, egészségügyi szakközgazdász Takács Péter szavait értékelve kifejtette: a minőségbiztosítási kritériumrendszer kidolgozásával régóta adós az egészségügyi kormányzat, nemcsak a magán, de a közellátás tekintetében is. Mint rámutatott, függetlenül a fenntartótól minden szolgáltatónak kötelessége a minőségi ellátás biztosítása, ám addig, amíg nincs megteremtve a mindenki – így a szakma és páciensek számára egyaránt egyértelmű – szisztéma és ezzel együtt a transzparencia, addig ilyesmiről nem lehet beszélni. – Mérni és transzparens, közérthető módon, rendszeresen nyilvánosságra kellene hozni intézményi szinten a kórházi fertőzések, illetve a sikertelen beavatkozások számát. Ennek célja nem a szankcionálás kell, hogy legyen, hanem az, hogy az ellátás minőségét mindenhol valós adatok alapján lehessen javítani, illetve hogy a páciensek ezek ismeretében választhassanak ellátóhelyet – fejtette ki.
Már azzal életeket lehetne menteni, ha az állam közölné a kórházi fertőzéses adatokat
Azok nyilvánossá tétele mind a szolgáltatás színvonala, mind pedig a gazdálkodás szempontjából kulcskérdés – vélik szakértők.
A szakértő szerint az államtitkár megnyilvánulása pusztán hangulatkeltésként értékelhető, hiszen arról nem beszélt, milyen következményei lehetnek azoknak a szövődményeknek, amelyek az állami ellátásban elkövetett hibáknak róható fel, illetve amelyeket egyszerűen nem láttak el, és ezért a páciens kénytelen inkább magánellátóhoz fordulni, súlyos anyagi terheket vállalva.
Több nyilvánosság, kevesebb halálozás
Korábban Hegedűs Zsolt ortopédsebész beszélt lapunknak arról, hogy nemzetközi példák sora mutatja, már önmagában a transzparencia is az ellátás minőségének javulásához vezethet, elkezd javulni a kórházi szolgáltatások színvonala, mert kialakul egy verseny a páciensekért és ezzel párhuzamosan a jobb finanszírozásért. Példaként hozta fel Svédországot és Angliát: a skandináv országban amikor a különböző intézményekben infarktussal kezelt betegek felépülésével kapcsolatos statisztikákat tették nyomon követhetővé, jelentősen, 20-40 százalékkal nőtt a szakmailag elfogadott legjobb gyakorlatok alkalmazása, ezáltal pedig jelentősen csökkent az elhalálozások száma.
Angliában pedig minden kórház alapvető eredményei nyilvánosak, így mindenki számára egyértelmű, mely intézmény melyik ellátási területen erős, milyen fertőzési mutatókkal rendelkezik, és alapvetően mennyire voltak elégedettek a páciensek az ellátás színvonalával.
