Ma kezdte meg az Országgyűlés a Fudan Egyetemről szóló törvényjavaslat tárgyalását. A Fudan Hungary Egyetemért Alapítványról és a részére történő vagyonjuttatásról szóló törvényjavaslat expozéjában Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára – az MTI szerint – azt mondta: a Fudan Egyetem magyarországi megjelenésével már itthon is lehet majd a világelsőktől tanulni. Szerinte Magyarországnak szüksége van nemzetközi egyetemekre, és mivel a gazdaság hangsúlya keletre tolódik, így „mi is nyitunk kelet felé”. Emlékeztetett arra is, hogy a magyar miniszterelnök és a kínai államfő 2014-ben állapodott meg egy kínai-magyar egyetem magyarországi felállításáról, és hogy a Fudannak jelenleg is közös képzése van a Corvinus Egyetemmel.
MSZP: miért adják ingyen a területet?
Élesen kritizálta viszont az ellenzék az előterjesztést. AZ MSZP-s Molnár Gyula azt kérdezte: miért most, miért így és miért ezt? Szerinte ezen kérdésekre még nem adott választ a kormány. Sérelmezte, hogy nincs indok az előterjesztés számos tételére, például arra, hogy az egyetem ingyenesen kapja meg az ingatlant. Azt is felvetette: nem lenne-e kedvezőbb az a hitel, amit az uniótól vesz fel az ország.
A DK-s Arató Gergely (DK) úgy látta, hogy állami területtel, 100 milliárd forintnyi közpénzzel és jelentős hitellel hoznak létre egy magánintézményt. Egy vagyonkezelő alapítványt, amely rendelkezhet a vagyonnal minden ellenőrzés nélkül. Kiemelte: „önök azzal utálták el a CEU-t", hogy vonatkoznia kell rá a magyar felsőoktatási törvényeknek. A most tárgyalt egyetemre mégsem vonatkozik majd számos hazai jogszabály. Üzent a kínai állam képviselőinek is: a következő demokratikus kormány a kölcsönös együttműködésre nyitott lesz, de arra nem, hogy magyar pénzből építsen Kína politikai és gazdasági hídfőállást Európában.
LMP: Kínát szolgálja a beruházás
Az LMP szerint kizárólag Kínát és a kommunista pártját szolgálja a beruházás. Keresztes László Lóránt megismételte: a kormány hazudott a magyar egyetemeknek. Hatalmas forrásokat ígért, mégsem biztosítja azt. A Fudan Egyetemre ugyanakkor 550 milliárdot költene, amelyre senkitől nem kapott felhatalmazást, az egyetem ráadásul nemzetbiztonsági kockázatot is hordoz.
A párbeszéd vezérszónoka, Tordai Bence azt mondta, a Fudan Egyetem ügye jó példa arra, hogy a Fidesz az 1 százalék érdekében kormányoz a 99 helyett. Arról beszélt, hogy a kínai egyetem egy szűk elitnek „lesz jó”, amely oda járathatja a gyermekét, továbbá jó lesz a kínai állami bizniszegyetemnek, hiszen „hatalmasat kaszálnak rajta”, és jó lesz Mészáros Lőrincnek és barátainak, akik alvállalkozóként túlárazott lehetőségeket kapnak.
Jobbik: konkurencia a kivéreztetett egyetemi világnak
Brenner Koloman (Jobbik) vezérszónoki felszólalásában azt mondta: a kínai egyetem konkurenciát fog okozni a „kivéreztetett” egyetemi világnak, és a magyar egyetemi világot meg kell védeni egy ekkora nagyságrendű befektetéstől. Aggályosnak nevezte az alapítványi formát, valamint azt is, hogy keveset tudni a hitelkonstrukcióról. Véleménye szerint a magyaroknak modern, 21. századi, kiemelten támogatott egyetemek az érdekeik, olyan jól kiegyensúlyozott nemzetközi kapcsolatokkal, amelyek illeszkednek Magyarország nemzetközi beágyazottságába.
Fidesz: politikai terméket gyárt a baloldal
A vitában Pósán László volt a Fidesz vezérszónoka. Arra mutatott rá, hogy a Kínával való oktatási együttműködésnek bal- és jobboldali kormányokon átívelő története van. Szerinte azonban a magyar baloldalnak fontosabb most politikai terméket gyártani a Fudan kampuszának kérdéséből, mint felmérni annak előnyeit és hasznát. Felhívta arra is a figyelmet, hogy a nyugati világ ma tele van Fudan-együttműködésekkel, az egyetem a nemzetközi rangsorban a 34. helyen áll, van 33 ezer hallgatója 300 kutatóközpontja, csaknem 300 egyetemmel áll kapcsolatban és 130 intézménnyel cserekapcsolatot is folytat. Kiemelte továbbá, hogy a Fudan sok külföldi hallgatót vonz majd Budapestre, akik nem kevés pénzt költenek majd el a fővárosban.
A KDNP-s Nacsa Lőrinc is az ellenzéket ostorozta. Szerinte a baloldal „színtiszta politikai számításból” támadja a Fudan Egyetem projektjét. Úgy fogalmazott: Magyarországnak geopolitikai helyzetéből adódóan minden nagyhatalommal pragmatikus együttműködésre van szüksége. Hozzátette, a tőke és a tudás pedig nemcsak nyugatról keletre, hanem már keletről nyugatra is áramlik.
